Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-02 / 27. szám

TMAR MEGYEI KÖZLÖNY S Z A mint az intézet igazgatója tartott záró beszédet az ő megszokott ékes nyelvén, a melyben köszönetét mon­dott a jelenlevő méltóságoknak is, kegyes érdeklő­désükért. Az ezredéves alapítvány kamatját jutalomké­pen Gindele Mária és Golkovszky Ilonának ítélték oda. Végül megtekintette a közönség a szomszéd teremben a munkakiállitást. Szóval az irgalmas nővérek intéze­tének záró vizsgája és ünnepélye mindenkire azon benyomást tette, hogy jó kezekben van letéve a taní­tás ügye. —Értesítés. A helybeli főgymnasiumba a beiratá­sok az 1899—1900. tanévre junius 30-tól julius 5-ig eszközöltetnek a főgymnasium 11. osztályának tanter­mében d. e. 8—11-ig, d. u. 3—5-ig. A jelentkezés csak az igazgatónál történik, ki felvételi lapot ad a beirt tanulónak, mely a szeptemberi beiratás alkalmá­val lesz előmutatandó az osztályfőnököknél. Jelenleg csak a beiratási dijak fizetendők, még pedig a rom. és gör. katholikusok részéről 3 frt 50 kr, a más val- lásuak részéről 3 frt. Igazgató. — A postapalota építését városunkban engedélyezte a kereskedelmi miniszter, a helybeli kir. államépitészeti hivatal által elkészített tervek szerint. Az árlejtést már júliusban kitűzik, hogy az építkezést augusztus hó folyamán megkezdhessék oly formán, hogy az épület októberben tető alá kerüljön és jövő évi április folya­mán az összes munkálatok befejeztessenek. A posta hivatalt ideiglenesen a vármegyei székház nyugati szárnyában helyezik el. — Orvosi közgyűlés. Van szerencsém a szatmár- vármegyei orvosi fiókszövetség tisztelt tagjait folyó évi julius hó 9-én délelőtt fél 11 órakor Nagy-Károly- ban a tiszti főorvosi hivatalban tartandó közgyűlésre meghívni. Tárgysorozat; 1. A múlt évi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 2. Dr. Áldor Adolf alel- nöknek kitüntetése alkalmábóli üdvözlete. 3. Pénztári jelentés. 4. A fiókszövetségnek a kongresszuson leendő képviseltetése. 5. A nagykárolyi orvosok jelentése a kebelükben előfordult rendi érdekű eseményekről. 6. Folyó ügyek és esetleges indítványok. Nagy-Károly, 1899. évi junius hó 2l-én. Dr. Serly Gusztáv elnök távollétében és megbízásából: Dr Aáron Sándor, jegyző. Dr. Sternberg Géza, jegyző. — Felavatás. Serly Jenő nagyváradi lakos ügy­védjelöltet jun. 24-én avatták fel a kolozsvári Ferencz József tudomány egyetemen a jogtudományok dok­torává. — Elismerés egy jó tanítónak. Krassó község szép elismerésben részesítette f. hó 25-én derék tanítóját, Sinka Lajost. — E napon tartá ugyanis az ev. ref. népiskola szokott ünnepélyesség és nagy érdeklődés mellett évzáró vizsgáját. — Minthogy ez a vizsga épen 25-ik évzáró Sinka Lajos tanító részéről, az egyház — sőt a község tagjai is megragadták az alkalmat, hogy megjubilálják az ernyedetleu szolga­lommal és nagy sikerrel működő tanítójukat. Egész csendben gyűjtést indítottak már előzőleg az egyház tagjai maguk közt s egy, 80—85 frtos díszes Íróasz­talt vettek meg, s az évzáró vizsga alkalmával át­adták ünnepélyes beszéd kíséretében tanítójuknak. Mikor az a szép beszéd elhangzott Ferenczy Imre lelkész és iskolaszéki elnök ajkairól, melylyel mél­tatta a hűséges tanítói munkát, — alig maradt szem szárazon, mert mindenki érezte a szók mély érzel­mét és igazságát. Valóban szép és vigasztaló jele nyilatkozott itt meg a ragaszkodásnak! Egy egyszerű község népe, élén lelkes vezetőkkel, a minden jóért és nemesért lelkesedő krassói értelmiséggel: meg­mutatta hogyan kell a tanügy hű munkásait megju talmazni! Ezek értik, érzik és felfogják, hogy a jó iskola nemcsak tanít, nevel, hanem ezen munkájával erős liarczosa megdönthetien védbástyája a magyar nemzeti állam megszilárdulásának! A mi reform, magyar iskolánkról ez teljes igazsággal elmondható. Évenként csak a környék oláh gyermekei közül 10—15-öt vesz fel és tanít, nevel hazafias szellem­ben. Csendesen, zajnélkül működik és működését ismerik a vidék józan gondolkozásu emberei, mert annyi másnyelvü gyermeket hoznak évenként, hogy az iskola, legjobb akarata mellett is azokat mind fel nem veheti. Igen mert a ki itt tanul, az valóban mégis tanul magyarul beszélni, józanon gondolkozni és hazafias szellemben cselekedni. Annál nagyobb örömmel hozom hát nyilvánosságra a Sinka Lajos tanító 25 éves ünuepeltetését, mert ő ennek az iskolának éltető lelke és mert a krassói reform, egyház és maga a község lakosai a legszebb bizony­ságot szolgáltatták nemes érzésökről, midőn ez ünnepélyes aktust hozzájárulásokkal olyan kész öröm­mel elősegítették. Az évzáró vizsgán pénzbeli jutal­mat is osztottak ki, különösen a magyarnyelvben, történetben és a gazdasággal kapcsolatos természet- tani tárgyakban kitűnt növendékek közt. Ezen pénz­jutalmat felajánlották ; 1. Az ev. ref. egyház 8 korona, 2. Krassó község ezredévi jutalma 10 korona, 3. Csengeri Mayer Salamonná családja részéről a minden évben szokásba vett 6 koronát. Ezen kívül könyvek is osztattak ki. Megkell itt említenem, hogy az ezredévi egyik nagy jutalmat Nyikora Ambrus mogyorósi oláh fiú nyerte el a magyar nyelvben tanúsított teljes jártassága és a történetből való szép feleletéért, a másik nagy jutalmat Tarezy Piroska nyerte. Áldás legyen az ilyen népen és iskolán! Krassó 1899. junius 26. Domokos Miklós. — Az évzáró vizsgálatok a helybeli orth. izr. elemi iskolában az elnökség, számos szülő s érdek­lődő tanügybarát jelenlétében múlt hó 29-én tar­tattak meg. Meggyőződhetett ezúttal mindenki hogy a gyermekek vezetése itt a legjobb erőkre van bízva, valóságos öröm volt hallgatni a kicsinyek talpra esett feleleteit és különösen meglepőnek lehet mondani a 2 felsőbb osztály kitűnő készültségét. Ezen a jelen­kor színvonalán álló iskolájához a hitközségnek csak gratulálni lehet és fogadják a kitűnő tanerők ezúttal a szülők leghálásabb köszönetét a 1 eJ e szorgalomért. Sajnos csupán azon egy körülmény, hogy még léteznek egyének, kik a tanító ezen érde­mét elismerni nem,akarják! — Értesítés. Értesíthetnek azon szülők, gyámok, kiknek polgári leányiskolába járó leány gyermekeik vannak, hogy a nagy-károlyi állami polgári leány­iskolában az 1899-1900 iskolai évben a tanév október 15-én veszi kezdetét. Beiratások szeptember 1., 2. és 3. napján délelőtt 10-től 12 óráig a városháza nagytermében, 15., 16. és 17. napján pedig az állami polgári leányiskola helyiségében fognak eszközöltetni. Értesittetnek továbbá, hogy az 1899—1900. iskolai évtől kezdődőleg a kézimunka tanfolyam is meg- nyittatik, melyben, mint a polgári leányiskola ki­egészítő 5-ik és 6-ik osztályában főként a kézi munka fog taníttatni. Nagy-Károly, 1899. junius hó 23. Debreczeni István, polgármester. — Talált pénz. Száraz-Bereken az egyik gazda telkén 190 darab régi ezüst pénzt találtak, a melyet a főszolgabíró beterjesztett a vármegyéhez. — Gyászjelentés. Szálkái Schwartz Jakabnészül. Schönberger Josefin és gyermekei Szálkái Zoltán. Margit férj. Dr. Vázsonyi Vilmosné és Elza fájdalom­tól megtört szivvel jelentik forrón szeretett férje illetve édes apjuk Szálkái Schwartz Jakabnak f. hó 28-án reggel 4 órakor, életének 59-ik, boldog házasságának 33-ik évében történt gyászos elhunytát. A feledhetlen halott hült tetemei f. hó 29-én délelőtt 11 órakor fognak a mátészalkai izr. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Mátészalka, 1899. junius 28. Áldás és béke poraira ! Özv. Dr. Guttman Manónné szül. Schwartz Lujza. Keller Adolfné szül. Schwartz Cecilia testvérei. Dr. Vázsonyi Vilmos veje. Keller Adolf, özv. Schön­berger Mórné szül. Nágel Rozália, Schönberger Miksa és neje Perlman Sára, Szerényi Jenő és neje Geiger Etelka, sógorai és sógornői. — Értesítés. A m. kir. debreczeni 2. honvéd­huszár ezred parancsnokságának megkeresése foly­tán értesítem a közönséget, hogy a ki kincstári lo­vakat óhajt eltartásra kivenni, kérelmét hatósági bi- zonyitványnyal felszerelve említett parancsnoksághoz előjegyzés végett mielőbb küldje be. A folyó évi összes gyakorlat után mintegy 24 db. kincstári ló lesz kiadandó. Nagy-Károly, 1899. junius 26. Debre­czeni, polgármester. — A mátészalkai dalegyletnek saját pénztára javára, 1899 junius 18-án rendezett, hangversenynyel egybe kötött tánczmulatsága mint mátészalkai tudósítónk írja nekünk úgy erkölcsi mint anyagi tekintetben a legfényesebben sikerült. — A közönség mely a dalegyletet, a kellő pártolásban részesíteni eddig tar­tózkodott, végre ezen szép törekvésű egylet iránt is felmelegedvén, a nézőtér zsúfolásig megtelt. A mi olyan nagy és díszes közönséget vonzott a „Hungá­ria“ szálló nagytermébe, a milyen csak a legritkább esetekben szokott összeverődni, az főleg az ügyesen összeállított műsornak és a szereplők iránti nagy ér­deklődésnek köszönhető. 8 a közönség az előadás­hoz fűzött várakozásaiban nem is csalódott. A mű­sor első számát Erkel Ferencz „Hymnusa“ képezte, melyet a dalárda oly meglepő szabatossággal és oly gyönyörűen énekelt el, hogy a hallgatóság úgy a dalárokat, mint ügyes tanítójukat és dirigál ójukat: Tóth Imrét lelkesen megtapsolta. Most Makay Emil­nek .Szerenád“ czimü monológja következett, me­lyet Berényi Zsófika k. a. adott elő kedvesen, tem- peramentusan, könnyedén, fesztelenül. Konta Vikto ria k. a. ki egy románczot és népdalokat énekelt, hangjának melegével és varázsával vesztegette meg a hallgató fülét. Csató Ilonka k. a. briliáns és mű­vészies zongora játékával aratott riadó tapsokat. — Siner Géza a „Loco“ czimü monologot elmésen, sok humorral és tökéletes színpadi gyakorlottsággal adta elő. Egyes ötletei hangos derültséget keltettek. Sza­bó Matild k. a. czimbalom játékáért hosszas tapsok­kal hálálkodott a közönség. Szigethy Lajos megka- póan, valódi drámai tehetséggel szavalta el a Rákó- czy Ferencz „Rodostón“ czimü melodrámát, Karlík Endre ügyes zongora kísérete mellett. A Nagy Jó­zsef által ízléssel, eleganeziával és biztos művészet­tel előadott hegedű solok rendkívül tetszettek, viha­ros tapsok jutalmazták az élvezetes játékot. A hang­versenyben közreműködött hölgyek mindegyikének Kincses István ev. ref. lelkész ur a dalegylet alel- nöke, ízléses virág csokrot nyújtott át. Végül a da­lárda énekelt lelkesülten és lelkesítve, mire a fia­talság tánczra perdült. A sikerült mulatságnak csak a reggel vetett véget. — A felsö-Krasznán Szilágy vármegyében a múlt héten, a folytonos esőzés miatt emberemlékezetet meg­haladd nagy viz állás volt, úgy hogy ha az uj Kraszna csatorna nincs kész a láp ismét telítve lett volna viz zel, a mely ekként a 'csatornán szerencsésen lefutott. — Buziás hazánk legszénsavdusabb vasforrásai­val dicsekedő, százados tölgyek és fenyvesek között fekvő mintaszerűen berendezett gyönyörű fürdőhelye, mely hatásában a marienbadi, franzensbadi, pyrmontí stb. forrásokat jóval felülmúlja. Hírnevesek a hideg- és a meleg aczélfürdők, vasláp-fiirdők valódi franzens­badi moorföldből, liidegviz-gyógyintézet, uszoda stb- A kellemes buziási fürdők kiváló sikerrel használtatnak: női és férfi nemiszervek gyengeségeinél,s betegségeinél nagymérvű vérszegénységnél és minden ebből eredő bántalmaznál, gyomor- és bélhurotnál, idegrendszer megbetegedéseinél, köszvénynél stb. stb. E legelső- rangú fürdő tulajdonosa és igazgató-főorvosa Dr. Szerényi Gyula; rendelő fürdőorvos Dr. Simo Károly. Három irányból vasúti állomásé kies fürdőhely. Elegáns szállodák, kitűnő konyha, mérsékelt árak, különféle szórakozás járulnak hozzá, hogy a n. é. közönség minden tekintetben jól érezze magát- Bővebb fel­világosítást készséggel ad a fürdőigazgatóság. — Eötvös Károly mintregónyiró. Vannak sokoldalú geniek, a kikről bízvást el lehet mondani, hogy akármilyen térre lépnek, tökéleteset fognak alkotni. Ezek közé tartozik Eötvös Károly hazánk legnagyobb kriminalistája. Neve, mint ilyen az égész világon ösmert és tisztelt.De Eötvös Károly genieje nemcsak ezen a téren otthonos. Lángesze a szellem birodal­mának minden terét bejárja és valósággal sehol sincs határa e nagyszabású ingéniumnak.Áz Egyetér­tésnek majdnem minden számában olvashatunk tőle érdekfeszitő dolgozatokat, tele a gondolat és eszme mélységeivel. Essay-k, memoirok, jellemrajzok, jog- tudományi értekezések, vezérczikkek, a melyek a legremekebb magyar toll tündöklő szüleményei. Nem­csak tudásával, hihetetlen emlékezőtehetségével, óriási látó körével imponál, hanem a gondolatok erejével és hatalmával, az érzések mélységével is páratlanul zamatos, igaz magyar humorával is Csak mostanában fejezte be ugyancsak az „Egyetértésiben a „Gróf Károlyi Gábor följegyzései“ czimü cziklust, a mely az egész országban a legnagyobb feltűnést keltette. Mindezek a dolgozatok kizárólag az Egyetértésben jelentek meg, a minthogy ezután megírandó müvei is mind a legnagyobb és legelterjedtebb orgánumban fognak megjelenni. E lap olvasó közönsége napról napra terjed és óriási arányokban növekszik. Eötvös Károly most uj meglepetésben részesíti a magyar olvasó közönséget. Ugyancsak az „Egyetértés“ a jövő évnegyedben Eötvös Károly tollából egy nagyszabású, nemzeti tárgyú regénynek a közlését fogja megkezdeni. Már az a tény, hogy Eötvös a regényirodalom felé fordul, elég arra, hogy az érdeklődést a legnagyobb mértékben fölébreszsze. Az utolsó félszázad törté­netét nálánál jobban senki sem ösmeri; embereket korszakokat jellemezni magyar iró úgy jellemezni nem tud, mint ő. Éppen ezért ez a regény bizo­nyára utolsó félszázadunk legérdekesebb terméke lesz s bizonyára újra jelentékenyen megnö­veszti az Egyetértés olvasóközönségét. Az Egyetér­tés előfizetési ára negyedévre 5 frt, s mutatványszá­mot kívánatra szívesen küld az Égyetértés kiadó- hivatala. Jelen számunkhoz negyediv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: B A U D I S Z JENŐ. Lap tulajdonos: ROTH KÁROLY. Nyersselyem-básztruha 8 frt 65 kr­tól 42 frt 75 krig teljes öltönyökhöz való kelme — Tussors és Shantung-Pongees, — valamint fekete, fehér és színes „Henneberg-selyem“ 45 krtól 14 frt 65 krig méterenként — a legdivatosabb szövés, szin és mintázatban. Privát-fogyasz­tóknak póstabér és vámmentesen, valamint házhoz szállítva, — mintákat pedig postafordultával küldenek Heneberg G. selyemgyáraifcs. és k.udv.szállító) Zürichben Magj^ar levelezés. Svájczba kétszeres levélbelyeg ragasztandó. Eladó ház. A nagykárolyi 10. számú sétatérre nyiló Blum-féle 838 Q-öl területű szép virágos udvarral, nagy gyümölcsös kerttel eladó. Felvilágosítást készséggel ad BLUM LÁSZLÓ Szai móron 1—? 615 — 2899. számhoz. Hirdetmény. A nagyméltóságu kereskedelemügyi m. kir. minisztérium az 1899. évi junius hó 4-én kelt 19481. sz. rendeletével a csucsa-nagykárolyi állami közút £7—88. kim. szakaszán levő 144. sz. vasfelzetü hid helyreállítását 3720 frt 99 kr összeg erejéig engedélyezte. A fentemlitett munkálat kivitelének bizto­sítása czéljából az 1899. évi julius hó 12-ik nap­jának d. e. 10 órájára az államépitészeti hiva­tal helyiségében tartandó zárt ajánlati verseny- tárgyalás hirdettetik. A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy a fentebbi munkálatok végrehajtásának elválla­lására vonatkozó zárt ajánlataikat (az ajánlati költségvetéssel együtt a kitűzött nap d. e. 10 óiájáig a nevezett hivatalhoz annyival inkább igyekezzenek beadni, mivel a későbben érke­zettek figyelembe nem fognak vétetni. Az ajánlathoz az általános feltételekben előirt, az engedélyezett költségösszeg 5%-ának megfelelő bánatpénz csatolandó. Az alépítményre külön, a vasszerkezetre szintén külön ajánlat adandó be. A szóban forgó munkálatra vonatkozó mű­szaki művelet és részletes feltételek a nevezett m. kir. államépitészeti hivatalnál a rendes hi­vatalos órákban naponkint megtekinthetők. Kelt Zilah, 1899. julius 24. Szilágymegyei m. kir. államépitészeti hivatal.

Next

/
Thumbnails
Contents