Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-06-25 / 26. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

előny első sorban a bankszabadalom törvénye mely az osztrák-magyar bank magyar főintézetét teljesen egyranguvá és egyenlő hatáskörűvé teszi a bécsi főintézettel. Itt van a fogyasztási adók ügyének rendezése, mely állal évenként egy-két millió forint több jövedelme lesz Magyarországnak a fogyasztási adóból, anélkül, hogy itt megéreznénk, mert az Ausztriából behozott fogyasztási adó alá eső czikkek révén folyik be. Eddig ezt az adót Ausztria kasszálta be. Itt van a valuta végleges rendezése, mely nagyban hozzá fog járulni, hogy Magyaroszág helyzetét a pénzpiaczon megszilárdítsa. És vannak még számos kisebb előnyök, melyeket csak akkor fogunk érezni, ha az uj vámkö- sösség életbe lépett. Teljes paritás: ez érvényesül az uj kiegyezésben.

De legfőbb előnye az uj kiegyezésnek az, hogy hét évvel kitoldta azt a döntő válsággal teljes időt, mely okvetlenül bekövetkezik és eltart néhány esztendeig, ha a vám- és kereskedelmi szövetség a monarchia két állama között megszűnik.

Czukorrépa termelésünk hibái.

Sajátságos jelenséggel találkozunk mezőgazdáink körében a czukorrépa termelés terén. Mig ugyanis évekkel ezelőtt szerencsésnek vallhatta magát az, ki valamely czukorgyárral szerződéses viszonyba léphetett a répa termelése illetve szállítása iránt, addig ma csaknem megfordítva áll a dolog, örül a gyáros, ha termelőre talál, s ha kap is egyet, a következő évben már csak erős kapaczitálásokkal sikerül a gazdát rávenni, hogy a termelést folytassa. Gazdáink azt mondják, nem érdemes a termeléssel bajlódni, mert nem fizeti ki magát. Keveset terem, drága a megmunkálás, sokba kerül a kiszedés, sok bajjal jár a gyárba való fuvarozás, roszszul váltja ,be a gyár. Ezek azon panaszok, melytől gazdáink nem tágítanak. Nézzük csak igaz-e ez? Ha keveset terem a répa, annak egyedüli oka maga a gazda. Legyen a gazda kissé körültekintőbb járjon el a termelés terén okszerűbben, lesz akkor aratás bőven. Az első hibát azzal követik el a termelők, hogy nem adnak a répának megfelelő talajt; már pedig alig találunk oly növényt, mely a talaj iránti követeléseiben oly nagy igényeket támasztana, mint a czukorrépa. — Kiterjed ezen igénye nemcsak fizikai tulajdonságaira, hanem a tápanyag gazdagságára is, s megfelelő akkor lesz, ha mélyrétegü, televényes mésztartalmú olyan vályog talaj, mely tápanyagokban hiányt nem szenved. Ez utóbbi feltétel sikeres megoldása a legnagyobb nehézségbe ütközik, mert ismeretes azon káros hatás, melyet az istálótrágya a czukor répa minőségére gyakorol. Ha közvetlenül a czukorrépa alá használjuk az istélótrágyát, javul ugyan a termés mennyisége, de a minőség rovására, ha pedig elhagyjuk a trágyázást, nagyon csekély lesz a termés eredménye. A bajon úgy kell tehát segíteni, hogy a czukorrépa előveteményei alá használunk istálótrágyát, közvetlenül a czukorrépa alá pedig szuperfoszfátot, tavaszszal elszórva, röviddel a vetés előtt. A talajt illetőleg még azon hibával találkozunk, hogy annak megművelésére nem nagy gondot fordítanak. Tudva levő, hogy a czukorrépa mély gyökérzettel bir; olyannal, mely néha egy-két méter mélységre is lehatol és innét veszi a fejlődéshez szükséges tápanyagot. A talaj megmivelésénél okvetlenül arra kell tehát

Mikor Szaplonczayt megválasztották, Szabó levelet irt Pestre :

Kedves enyéim !

„A közvélemény volt irodavezetőmet, Szaplonczayt akarta, nehogy megbukjam, nem fogadtam el a jelöltséget, ő csakugyan képviselő lett. Mondjátolk fel a lakást, fizessétek ki, adjátok el a bútorokat és jertek azonnal haza, akkor még a városban találjátok volt hü emberünket s gratulálhattok megválasztásához.“

Az anya és leánya belesápadt a levélolvasásba, de Ida hamarosan uj helyzetbe képzelte magát.

— Igen azonnal hazamennek és levéteti magát Aladárral.

— És hazamentek. Otthon találkoztak Aladárral s csakugyan arczárói látszott a jövő boldogsága ! Hogy ezt I da előbb nem tudta ! Mikor Aladár Budapestre készült, hogy a parlament megnyitása ott fönn találja, elbúcsúzott Szabóéktói

Ida kikisérte az előszobába.

Tehát ön megy s mi hazajöttünk. De ugyebár Szaplonczay, gondol olykor . . . olykor reám.

—- Úgy mint ön, mikor Pesten volt ?

— Hát már nem szeret ? kérdé ajkába harapva Ida.

— Hát ön szeretett valamikor? Én nem önnek való ember vagyok nagyságos kisasszony, tudja mi kell önnek, tudja mitetszett önnek ? Nem képviselő, hanem egy irodavezető.

Ida elsápadt, — Aladár utánozhatatlan gavallér- sággal meghajtotta magát, az ajtó bezárult és öt évre ismét elvoltak szakítva egymástól. Azaz nem, Aladár csak leczkét akart adni és a legközelebhi postával megkérte Ida kezét. Még utóbb beteljesedik a hiú, rangvágyó anya óhaja és leánya miniszterné lesz. De hogy igazat szóljunk, Ida már kigyógyult hiúságából és akkor is szeretné fétjét, ha az csak egy irodavezető lenne apja irodájában.

Lantos.

ügyelni, hogy az ne csak a felsőbb rétegekre terjedjen ki, hanem az alsókra is, s miután a gyakorlat eléggé igazolja azt, hogy mélyen művelt talajban jobban diszlik a répa, mint sekélyen műveltben, szabályul kell venni azt, hogy őszszel a talaj mély művelése soha se maradjon el. Egy másik hiba a a termelés terén az, hogy a vetőmagul idegen magot használunk, s nem hazait, nem olyant mely nálunk már meghonosodott. Bármily jónak hirdetett is valamely idegen répa mag, az jó tulajdonságait sohasem képes érvényre juttatni. A czukorrépa termelő gazdának tehát magának kellene a magot előállítani és pedig nemcsak az alak szerinti kiválogatás, hanem a czukortartalom vizsgálati eredménye alapján.

A termelők azon panasza, hogy a czukorrépa megmunkálása drága, kétséget nem szenvedhet oly vidéken, hol napszámerő nincs.

De elvégre e bajon is segíthetünk a munkások telepítése által. Végül azon ellenvetés, hogy gyáraink rosszul váltják be a répát, véleményünk szerint szintén nem állhat meg, mert a mai adóztatások mellett a a gyárosok többet nem adhatnak. Vegyék figyelembe a termelők a termelésre vonatkozólag fent Írottakat s meg fognak győződni arról, hogy a termés eredmény javulni fog, ha pedig az javul, úgy jövedelmünk is kétségen kívül emelkedni fog.

HÍREK.

— Hivatal vizsgálat. Gróf Hugonnai Béla vármegyénk főispánja a múlt héten megkezdte a vármegyei központi hivatalok tüzetes vizsgálatát. A főispán ur a a hivatal vizsgálatot ezen a héten is folytatja.

— Kinevezés. A földmivelési miniszter Vicenty Gyula honvéd főhadnagyot ideiglenes minőségben számtisztnek nevezte ki. Gratulálunk helyőrségünk rokonszenves tisztjének kinevezéséhez.

— Az Ecsedi-láp lecsapoló társulat folyó hó 20-án népes közgyűlést tartott a vármegyei székház nagytermében gróf Károlyi Tibor társulati elnök elnöklete alatt. — Tudomásul vették az elnöki előterjesztést, az igazgató-főmérnök jelentését és az 1899. évi költségvetésre vonatkozó miniszteri leiratot. Ezenkívül letárgyalták a többi folyó ügyeket is. Nagyobb vita csak a kirovási kulcs módosítására vonatkozó javaslat körül fejlődött ki. Végül elfogadták a javaslatot Tisza István gróf azon módosításával, hogy a hozzájárulás tekintetében is a kocsordi törvényhatósági utón felül eső, de azért a lápi ártérhez tartozó területek különböztessenek meg a tulajdonképeni lápi területtől, az az kevesebbel terheltessenek meg. Ellenben nem fogadták el dr. Schönpflug Richárd azon indítványát, hogy tekintettel arra, miszerint az alakuló közgyűlés alkalmával határozatilag kimondatott, hogy a kizárólag a Szamos által érdekelt területek az ideiglenes holdszám szerinti kivetés alkalmával is csak oly összeggel illetve olyan arányban terhelhetők meg, a mily arányban áll az érdekükben teljesített munkálatok költsége az összkiadáshoz, az egész kivetési munkálat adassák vissza a választmánynak, hogy ezen határozat figyelembe vételével uj javaslatot terjesszen elő, mert a jelenlegi javaslat szerint kétszer annyit fizetnének, mint az érdekükben teljesített munkálatok költsége. Választás is volt. A lemondott Galgóczy' Zsigmond alelnök helyére megválasztották Domahidy Sándort, választmányi tagnak pedig Balogh Pált.

— Városi képviselőtestületi közgyűlés. A képviselőtestület tagjait a folyó évi junius hó 25-ik napjának délelőtti 10 órájára a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagy-Károly, 1899. Junius 21. Debreczeni István polgármester. Tárgysorozat: 1. Elhalálozás folytán üresedésbe jött II. osztályú irnoki állás választás utjáni betöltése. 2. A birtokossági gazdasági utaknak fentartása iránt határozathozatal 3. Járványkórház építésére elkészített terv s költségvetés beterjesztése az építkezésnek elrendelése végett. 4. Az 1896. évi városi pénztári számadások felülvizsgálatára hozott 534—899. sz. vármegyei törvényhatósági határozat bemutatása. Újházi István és Tivadar György biztosítékának kiadása iránti intézkedés. 5. Kluger Henrik budapesti lakos honosítás hozzájárulásának feltétele mellett Nagy-Károly város kötelékébe felvéte iránti kérelme.

— A vármegyei községi és körjegyzők folyó hó 19-én tartották Nagy-Károlyban a vármegyei székháznál egyleti közgyűlésüket. — A gyűlés tárgyaként első sorban az elnöki jelentés szolgált melynek kapcsán a jegyzői nyugdíj alapról vezetett 1898. évi számadás is beterjesztve lett. Ezen számadásnál a a hátralékok behajtása körül észlelhető mulasztás helyrehozása iránt kérelmet intéztek az alispán úrhoz. — A jegyzői szigorló bizottságba az 1899—1901 évekre a jegyzői testület részéről Bodoky Béla egyleti elnök kismajtényi körjegyzőt rendes, — Komoróczy Jenő egyleti alelnököt győrteleki körjegyzőt rendes — és Orosz Árpád vállaji körjegyzőt póttagnak választo- ták meg. A központi egylet által beküldött, — valamint a Bihar vármegyei és a Tolna vármegyei jegyzői egyletek által, átküldött indítványok, — melyek részint az ingatlanokra vonatkozó beadványok és jogügyletekre irányulnak, — részint a marhalevelek kiállítási díjszabályzatának módosítását kívánják elfogadtattak, — s a központi egylethez pártoló véleménynyel terjesztetnek fel. A nyudij választmányba Bodoky Béla, Komoróczy Jenő, Kereskényi Sándor, Sarkady Lajos, Buksa Illés mint rendes, — Hadady József, Fogarassy Lajos mint póttagok választattak be. A nyugdíj választmány tagjainak megválasztásánál, — egyleti elnök a gyűlés elvi megállapodását kérte a nyudij tőke elhelyezésére nézve, és a gyűlés egyhangúlag azt határozta, hogy a nyugdijtőke összege

a nagykárolyi pénzintézeteknél helyeztessék el, a mint azt már egyizben javasolták; tekintettel arra hogy a nyugij szabályrendelet most már a nyugdíj választmányt bízza meg a tőke elhelyezésére alkalmas pénzintézet megjelölésével, tehát szükséges volt ezen megállapodás, mivel a most életbe lépett szabályrendelet az egylet kebeléből 5 tagot jelöl a választmányba miért is az egylet saját felelőssége érzetében indítva volt arra, hogy a tőke elhelyezés kérdésében irányt szabjon. A központi egylet gyűlésére képviselőknek Bodoky Béla Komoróczy Jenő és Néma Lajos lettek megválasztva. Noé Miklós nagypeleskei jegyző kérelmére a terhére kétszeresen előirt nyugdíj alap járulék törlése hozatott javaslatba.

— Kinevezés. A pénzügyminisztérium Jugán Gusztáv nagyváradi pénzügyi számellenőrt az itteni pénzügyigazgatósághoz számvizsgálóvá nevezte ki.

— Eljegyzés. Libhauzer Ferencz helybeli kereskedő í. hó 24-én eljegyezte Csipkés Margit kisasszonyt, Csipkés Andrásnak az „Önsegélyző-Népbank“ igazgatójának kedves és szép leányát. Boldogságot kívánunk a szivből kötött frigyhez.

— Kinevezés, Az igazságügyi miniszter Schvanke Jakab helybeli kir. járásbirósági dijnokot a f.-gyarmati kir. járásbírósághoz Írnoknak nevezte ki.

— Tornaverseny. Főgymnasiumunk e hó 18-án d. u. 4 órakor tartotta meg a gróf Károlyi-téren szokásos évi tornaversenyét. Három óra felé kezdtek gyülekezni az ifjú athleták, hogy félnégyre elkészülve indulhassanak a nevezett térre, mikor kelet-északi irányból ijesztő, komor fellegek mutatkoztak. Aggódva vártuk, érinti-e városunkat a vihar. Sajnos, végig vonult felettünk oly erővel, hogy csaknem le kellett mondanunk a nyilvános verseny megtarthatásáról. Szerencsénkre, a felhőszakadásnak is beillő eső rövid ideig tartott. Félnégykor már újra derült volt az ég. Ifjaink nem vesztették el jó kedvüket. Megtartjuk a versenyt később, volt a jelszó. Magam kihajtattam a térre szétnézni, nem ázott-e át túlságosan a talaj, megtarthatjuk-e későbben a versenyt. A szomjas föld elitta a vizet s azzal tértem vissza a tanulókhoz, hogy egy óra múlva indulhatunk. Egy órai késéssel meg is indultunk, hogy legalább a szépen betanult szabad- gyakorlatokat elvégezhessük. Az idő megbecsülte magát s a futáson kívül elvégezhettük az ügyesen összeállított programm minden számát. Az igazgató jury- tagoknak meghívta: Bauer Lajos hónvédőrnagy, Bar- kóczy Ferencz és Makay József honvédszázados urakat; Debreczeni István Nagy-Károly város polgármesterét, Schönpflug Richárd dr. megyei tiszti főügyészt, mint a nagykárolyi Vivő- és Torna Club elnökét, dr. Jékel László urat, kikhez az intézet részéről az igazgató és a versenytvezető tornatanár csatlakozott. A kijelölt térre zászlók alatt dobpergés és kürtszó mellet érkezett a 7 oszlopra osztott ifjúság, hol unisono elénekelte a Hymnust, melynek elhangzása után a Vll. osztály mutatott be egy igen jól sikerült botgyakorlatot hat részben. Erre a 7. oszlop szabadgyakorlata következett, mely igen kellemesen érintette az esős idő daczára is nagyszámban összejött közönséget. A futóversenyt a kissé nedves talaj miatt kénytelenek voltunk elejteni. De megtartottuk a magas ugrást rúddal, mely fényesen sikerült; három ifjú, névleg Becsky István, Debreczeni István és Bálint Endre Vll. o. tanulók, 3.15 méterrel kerültek ki a versenyből győztesen. Olyan record, minővel országos versenyeken sem igen találkozunk. Mindhárom ifjú jutalmat nyert és pedig: Becsky István 5 frtot, Debreczeni István 1 drb cs. és kir. aranyat, Bálint Endre 1 drb 10 frankos aranyat. Az őket megközelítő Panovits Jenő VII. o. t. 2 frt jutalmat kapott Telmann Gyula honvéd kezelő főhadnagy ur ajándékából. Magas ugrást két oszlop végzett. Az I. oszlop győztessé Lovas Sándor 135; a II. oszlop győztessé Lőrincz József 142 cmterrel, kik könyvjutalomban részesültek. Tovább nem folytathattuk az ugrást a deszka oly csúszós lett, hogy veszély nélkül nem ugorhattak a fiuk. A távugrást mind a hét oszlop elvégezte. Győztesek : az I-ső oszlopból Weisz Béla 330, a II-ból Borbás József 375, a 111-ból Léhner Richárd 432, a lV-ből Ráp József 346, az V-ből Tóth Kálmán 432, a Vl-ból Medvey Lajos 435, a Vll-ből Becsky István 415 cmeterrel, kik könyvjutalomban részesültek. A sulydobás győztesei: Becsky István, Bálint Endre, Debreczeni István Vll. osztályú tanulók, a két első 2.50—2.50 pénz jutalmat kaptak, a harmadik az igazgatótól Vörösmarti költeményeit kapta jutalmul. Mint általában jeles tornászok öt-öt frtot kaptak Pap László VI. és Preisz Miklós IV. o. tanulók. Áz év folytán kifejtett ügyes és szorgalmas tornázásért könyvjutalomban részesültek: Uosvay István, Kuszka Mihály, Patay Béla, Suták József, Sikolya István, Szo- lomájer Antal 1., Bauer Gusztáv, Beluker Tivadar, Borody Dezső, Fonó Imre, Janitzky Gyula, 11,, Diczig Rudolf, Falusy Alajos, Hornyák Sándor 111., Debreczeni Sándor Kalotay Viktor, Liszer Emil ÍV., Pap László VI. osztályú tanulók. Hogy ennyi jutalmat tudtunk kiosztani, a szives adományozóknak köszönhető, kik részint pénzzel, részint könyvadománynyal segítettek. Pénzadományt adtak: ft. Vanke József t. kormánytanácsos ur két díjra 10 frtot, ft, Timár Péter ur 1 drb cs. és kir. aranyat, tek. Vetzák Ede ur 1 drb 10 frankos aranyat, tek. Schönpflug Richárd dr. ur 5 frtot a Vivő és Torna Club nevében, Tellmann Gyula honv. kezelő főhadnagy ur 2 frtot, ft. Rózsa István ur, tek. JeneyGéza ur egyenkint 1 frt 50krt,ft. Poór János és Hollósi Béla tanár urak 1 — 1 frtot. Könyveket adományoztak: ft. Palczer Ernő, consultor, házfő- ur 3 müvet, ft. Csóti Márk ur 1, Lőrincz Gábor ur 1, ft. Rózsa István ur 1, Nádor Béla ur 2, a Lampel- czég Bndapestről 5, Eignerék 1, az igazgató 2 müvet. Ezekhez a múlt évről maradt 11 frtból vettünk 9 frt 80 kr ára könyvet. Kedves kötelességemnek tartom hogy úgy az adományozó, mint a jurytag uraknak hálás köszönetét mondjak, egyben intézetünket jövőre