Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-01-15 / 3. szám

3. szám.

Nagy-Károly. 1899. január 15.

XXY. évfolyam.

Közlöny

TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI

és VEGYEST ART ALMÜ HETILAP. ^

.ATMÁR VARMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE.-s* MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP.

SZERKESZTŐSÉG ÓB KIADÓHIVATAL

hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők:

Nagy-Kár oly ban, meyyeház-utcza 40. sz.

HIVATALOS RÉSZ

36900—1898. szám. Demeter József, óvárii lakos, egy drb 8 éves, fehér szőrű tehenére 1189. jkvi és 41443 törvényhatósági szám alatt kiállított járlata elveszett.

Nagy-Károly, 1898. deczember 10.

36899—1898. szám. Ököritó községben, Kajus György községi csordás, egy drb fehér szőrű,két éves széjjel álló szarvú, T. M. jegygyei ellátott ökör tinót bitangságból behajtott.

Nagy-Károly, 1898. deczember 15.

László, alispán.

A Szatmár vármegyében alakított borellenőrző bizottságok szervezeti szabályai és ügyrendje.

(Folyt, és vége.)

10. §. A feljelentésnél, valamint általában mindenkor, kellő óvatossággal és tapintatossággal kell a bizottságnak, valamint az egyes bizottsági tagoknak eljárniok, egyrészt azért, hogy a gyanúsított egyének az ellenök tervezett eljárásnak neszét ne vegyék, s azt meg ne hiúsíthassák; de másrészt azért is, hogy alaptalanul senki se gyanusittassék. Ezért a megbízás attól a bizottsági tagtól, ki ismételve alaptalan feljelentéseket tesz, bármikor megvonható, s helyébe a szerint, a rrtinf kinevezés, vagy választás utján jutott a bizottsági tagsághóz, a három évi időszak (1. a 3. § t) még hátralevő részére uj tag nevezendő ki, illetőleg választandó.

11. §. Az 1893. XXIII. t.-cz. végrehajtása tárgyában 1897. 53850. szám alatt kiadott kereskedelemügyi m. kir. miniszteri rendelet 34. §-a értelmében a borellenőrző bizottság illetőleg ennek elnöke, vagy helyettese által tett feljelentés alapján az illetékes I. fokú hatóság — a nélkül, hogy a feljelentésre okot szolgáltató körülményeknek, s a gyanú alaposságának előzetes mérlegelésébe bocsátkoznék, — köteles azonnal, mihelyt a feljelentés megtörtént, a kihágási eljárást a gyanúsított fel ellen megindítani.

12. §. Ha a borellenőrző bizottság, vagy annak bármely tagja a hatóság által a gyanúsított fél pinczé- jében, elárusító, vagy más helyiségeiben foganatosítandó helyszíni szemlénél, vagy a későbbi tárgyalásoknál jelen kíván lenni, ezt a hatóság meg nem tagadhatja. Ily esetben az előző §-ban emlitett végrehajtási rendelet 34. §-a értelmében köteles a hatóság a bizottságot, vagy az illető bizottsági tagot a helyszíni szemle, illetőleg a tárgyalás megtartásának idejéről előzetesen értesíteni; köteles továbbá a hatóság a szemle megtartásánál, valamint a későbbi eljárás folyamán is mindig tekintetbe venni azokat a körülményeket, a melyekre figyelmét a bizottság, vagy egyes bizottsági tag felhívja. Így különösen a gyanúsított boraiból eszközlendő mintavétel alkalmából azokból a hordókb ól (vagy más edényekből), a melyeket mint gyanúsakat a borellenőrző bizottság, vagy annak egyik tagja megjelöl, az eljáró hatósági közeg mindenesetre köteles mintát venni (az előirt mennyiségben, t. i. minden egyes fajta borból 4—4 félliteres pa- laczkban.)

13. §. Ugyancsak az emlitett végrehajtási rendelet szerint az 1., II és III. fokú Ítéletek az illetékes borellenőrző bizottsággal, mint az 1893. XXIII. törvény- czikkbe ütköző kihágások által jogaikban sértett érdekkör állandó képviselőjével Írásban, minden esetben közlendők, tehát akkor is, ha az eljárás nem a bizottságnak, illetve a bizottság elnökének, vagy helyettesének feljelentése alapján tétetett folyamatba.

14. §. Arra az esetre, ha a bizottság az I.,vagy II. fokú ítéletet nem tartaná elég szigorúnak, joga van a bizottságnak, illetőleg a bizottság elnökének, vagy helyettesének az ellen a szabályszerű három napi határidő alatt a II., illetőleg III. fokú hatósághoz felebbezni. A felebbezést indokolni nem szükséges, hanem elegendő, ha a bizottság elnöke, vagy helyettese az Ítélet kézbesítésétől számított 3 napi felebbe- zési határidő alatt egyszerűen bejelenti, hogy az Ítélet ellen felebbez. A bortörvényben annak végrehajtási rendeletébe ütköző kihágások eseteiben való eljárásra és az Ítélethozatalra az 1880. XXXVII. törvény-czikk- ben és az ennek alapján az 1880. évi augusztus hó 17-én 38547. szám alatt kiadott belügyminiszteri rendeletben megnevezett közigazgatási hatóságok illetéELŐFIZETÉSI ÁRAK:

Egész évre 4 frt. Félévre 2 frt. Negyedévre I frt. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett 2 frt 50 kr.-=^ Egyes szám ára ÍO kr.

kesek, u. m.: I-ső fokú hatóság : a) községekben a főszolgabíró, vagy az erre felhatalmazott szolgabiró ; b) városokban a rendőrkapitány, vagy a tanács által e részben megbízott tisztviselő; c) Budapesten min- denik kerületben az illető kerületi kapitány. Il-od fokú hatóságok; a) a vármegyében az alispán ; b) a törvény- hatósági joggal felruházott városokban a tanács; c) Budapesten a főkapitány. III-ad fokú hatóság: a m. kir. belügyminiszter. Két egybehangzó Ítélet ellen is van felebbezésnek helye. (Lásd az 1893. XXIII. t.-cz. 7. §.)

15. §. Minden borellenőrző bizottság tartozik a törvényhatóság első tisztviselőjének évenkint január hónapban írásbeli jelentést tenni a bizottság előző évi működéséről, s e jelentésben a bizottságnak a bortörvény sikeres végrehajtása czéljából szükséges javaslatai is megteendők.

91 — 1898. bjkvi szám. Az egész terjedelmében felolvasott tervezet elfogadtatik és 623—97. bjkvi számú határozattal megalakított borellenőrzés! bizottságok szabályául és ügyrendjéül ezennel megállapittatik. Kelt Szatmár vármegye közönségének Nagy-Károlyban, 1898. évi május hó 5-én tartott rendes közgyűlésében. Kiadta: Péchy Péter, s. k. várm. aljegyző. Nagy László, alispán.

Közigazgatási bizottsági ülés.

Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hó 13-án tartotta januárn havi ülését.

Jelen voltak : Gróf Hugonnai Béla főispán, elnök, Nagy László alispán, Isaák Dezső, Nagy Béla, Domahidy Sándor, Kende Zsigmond, N. Szabó Antal, Luby Géza, Balázsy József, Böszörményi Sándor, Jekey Zsigmond biz. tagok, Ilosvay Aladár főjegyző, dr. Fekete Sámuel főorvos, Kemény Alajos kir. pénzügyigazgató, Kacsó Károly kir. főmérnök, Kováts Béla kir. tanfelügyelő, Majos Károly állami anyakönyvi felügyelő, Ilosvay Ferencz árvaszéki elnök, Nyárády László a kir. folyammérnöki hivatal főnöke, Luby Béla közgazdasági előadó, Dénes Lajos kir. ügyész, dr. Schönpflug Richárd t főügyész. — Szuhányi Ödön elmaradását kimentette.

A főispán megnyitó beszédében üdvözölte a szép számban megjelent bizottsági tagokat, mint a kik a közigazgatás menete iránt meleg érdeklődést tanúsítanak. Egyben üdvözli Kende Zsigmondot, a ki mint bizottsági tag először vesz részt az ülésen, s a kiről tudja mindenki azt, hogy a közügyeket mindig önzetlen odaadással szolgálta. A főispán a folyammérnöki hivatal főnökét is üdvözölte azon alkalomból kifolyólag, hogy először vesz részt az ülésen. Ezután Nagy László alispán üdvözölte a főispánt az újév alkalmával, s biztosította arról, hogy mint eddig, úgy ezután is száműzve lesz a bizottság kebeléből a politika. Azért választotta meg mindig a közgyűlés a bizottsági tagokat pártállásra való tekintet nélkül, s igy történt aztán az, hogy a közigazgatás menete mintegy az összes pártok ellenőrzése alá helyeztetett. Végül éltette a főispánt.

Ezután Isaák Dezső, bár szerinte is nem tartoznék ezen ügy a bizottság hatásköréhez, szóba hozta „A szózat a magyar nemzethez“ plakátok ügyét, a melyek kíméletlenül elitélik az ellenzék eljárását. S miután egyes részleteket felolvasott volna a kérdéses plakátból, azon kérdést intézi a főispán úrhoz, hogy honnét eredt ez a falragasz ? Végül a a megye nyugalma érdekében arra kéri, hogy azokat vétesse le. — Az alispán szerint nem tartozik ez a kérdés a bizottsághoz, hanem a közgyűléshez. Luby Géza nem akarta ezt az ügyet felhozni, de ha már szóvá

Hirdetések jutányos áron közöltetnek.

„Nyilttér“ sora 20 kr Bólyegdij minden beigtatásért 30 kr.

Kéziratok mem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek, csak rendes levele zőktől fogadtatnak el.

tették, ő is megteszi észrevételeit. Szerinte Isaák idő után szólalt fel, mert ezeket a falragaszokat „már rég szét küldték és kiragasztották. O is sajnálja, hogy az a béke, a mely a vármegyeben eddig a kormánypárt és ellenzék között fenn állott, ily utón megzavartatott és sajnálja, hogy a főispán is pártszempontból ilyen térre ragadtatta magát. Miután az alispán indítványt tett az iránt, hogy ez az ügy ne képezze diskusszió tárgyát, s a főispán kijelentette, hogy nem tartja az ülést illetékes helynek a válaszadásra, hanem csak a közgyűlést, a bizottság közmegegyezéssel napirendre tért e kérdés felett.

A közigazgatási bizottság egyes szak- bizottságait a következőleg alakította meg :

I. Fegyelmi választmány: Nagy Béla, Nemestóthi Szabó Antal, Kovács Béla, Kacsó Károly. Póttag: itj. Böszörményi Sándor, Luby Béla.

II. Arvaügyi felebbezési választmány: A főispán ur kinevezte rendes tagul: N. Szabó Antalt, Kende Zsigmondot, póttagul : ifj. Böszörményi Sándort. Választott tagok: Domahidy Sándor, Nagy Béla. Póttag: Jékey Zsigmond.

III. Erdészeti albizotság: Nagy László alispán, elnök, Nemestóthi Szabó Antal, Domahidy Sándor.

IV. Erdészeti másodfokú kihágási bíróság Balázsy József, Nemestóthi Szabó Antal, Nagy Béla, Luby Géza. Póttagok : ifj. Böszörményi Sándor, Jékey Zsigmond, Kende Zsigmond, Szuhányi Ödön,

V. Pótadó elleni felszólamlást bizottság: Balázsy József, Nemestóthi Szabó Antal, Kacsó Károly, Kemény Alajos

VI. Börtönvizsgáló bizottság: Kemény Alajos, Kacsó Károly, Szuhányi Ödön, Luby Géza.

Az egész évi jelentések összegezése és összeállítása végett Böszörményi Sándor, Domahidy Sándor és N. Szabó Antal tagokból álló bizottságot küldték ki.

Némethy János, műszaki tanácsos, a szatmári m. kir. folyammérnöki hivatal főnöke, a kit kerületi felügyelőnek neveztek ki, irásbeli- leg búcsúzott el a bizottságtól. A közigazgatási bizottság őszinte örömének adott kifejezést előléptetése felett, s egyúttal elhatározta, hogy nevezettnek a vármegye vízügyi viszonyainak javítására irányzott odaadó, fáradhatatlan és az érdekeltek ügyeit mindenkor jóakaratu figyelmébe részesítő tevékenységéért elismerését nyilvánította és ez iránybani érdemeit jegyzőkönyvében megörökítette.

Nyárády László a folyammérnöki hivatal főnökének kimerítő jelentése után, a melyet lapunk jövő számában fogunk ismertetni, Luby Géza a tunyogi hidas forgalomba hozását kérte. Nyárády szerint gróf Károlyi a révjogról lemondott. Az alispán kijelentette, hogy az érdekelt községek vállalták el a rév fenntartását. Luby Géza és Jékey Zsigmond szerint vagy az állam, vagy az Ecsedi-láp szabályozó társulat volna kötelezendő a rév- fentartásra. Miután az alispán kijelentette, hogy határozatilag fog megállapittatni a rév fentar- tási kötelezettsége, a bizottság napirendre tért a kérdés felett.

Domahidy Sándor kérdést tett az iránt, hogy mikor foganatosítják a még tervbe vett Számos-átmetszéseket, s különösen a sályii átmetszést ? A folyammérnöki hivatal képvise-