Szatmármegyei Hírmondó, 1917 (7. évfolyam, 1-8. szám)
1917-01-21 / 3. szám
2-ik oldal. SZATMÁRMÉGYEI HÍRMONDÓ 3-ik szám. értékűnek mint amennyi rá van nyomva, az emberek pedig jelentsék fel azt, ki többre értékeli az arany 20 koronást, mint a papír 20 koroná t mikor a kétféle pénznek kétféle vásárló erőt tulajdonit. Németországban a bankok hazafias propagandát indítottak, bele vonták az iskolákat is az akcióba s az állam céljaira gyűjtötték az anyagot. Gyönyörű eredményt mutattak fel! Rengeteg aranypénzt cseréltek be papírpénzre, hogy erősítsék az országot. Ez is a jól szervezettséget, az izzó hazafiasságot dokumentálta. Az aki üzérkedik az ezüst és aranypénzekkel, aki bármi módon kivonja a közforgalomból, helyesebben az államtól elidegeníti s nem ptnz-célokra, hanem anyagi célokra, feldolgozásra használja, nemcsak gyöngíti az ország ellenálló erejét, hanem ellenségeinknek tesz jó szolgálatot. A társadalom Ítélete kell hogy megvetésben nyilvánuljon az ilyenekkel szemben, a többi mint üzérkedés az államhatomra tartozik. Ennyit ebből! Igyekezzünk felvilágosítani az üzérkedőket, mindenkit, hogy első legyen itt is a Haza! Vidákovich Dániel, fögimn.-i igazgató. Bodnár Gáspár. Vármegyénk irodalmi életében ma is vezető szerepet visz Bodnár Gáspár. Termelő- képessége, írásainak magyaros zamata és irodalmi értéke jelentős helyet biztosit neki az országos irodalomban is. Sokoldalú munkása a beszédnek és írásnak. Mint egyházi szónok épen olyan erőteljes és eredeti, mint világi vonatkozása beszédeiben. Világosan, logikusan felépített beszédeivel mindenkor mély hatást ért el. A templom megtelt hallgatókkal, ha megtudták, hogy ő beszél. Mint tanár, tanítványainak bálványa, aki ki nem törölhetöen Írja tanítványai szivébe a magyar faj és nyelv szeretetét. Laptársunk, a Szatmári Hírlap 33 éven át az ő szakavatott szerkesztésében jelent meg. Most megvált tőle. Nem pihenni ment, hanem tovább dolgozni : befejezni félbemaradt nagyobb munkáit. Amikor Bodnár Gáspár leteszi az újságírói tollat, megilletődéssel búcsúzunk el tőle. A keresztény sajtó jeles tollú, komoly munkását veszítjük el vele Bodnár Gáspár irói működését nem kell itt külön méltatnunk. Egyike a legsokoldalúbb és legterményebb Íróknak, akinek különösen a nép számára Írott müvei: folyóiratai, könyvei, színdarabjai nagy elterjedtségre és népszerűségre tettek szert. Nem ipar- szerüleg irta dolgait, de lelkesedéssel és főként sok meleg érzéssel, szívvel. Mint újságíró híven megőrizte lapjának azt a jellegét, amelyet szolgálni hivatva van. A keresztényhitelveknek a társadalomban való érvényesítését szolgálta minden Írásával. Színmüveiben, népszerű érté- kezéseiben, mindenkor a krisztusi szeretet, a keresztényi igazságossság, istenfélelem voltak a vezető motívumok. Tanító volt az irodalomban is. A nagyok tanítója. Mikor megválik egy helyi lap szerkesztésétől, ha annak vesztesége is, az általános keresztény sajtónak nyeresége. Most már több ideje marad arra, hogy nagyobb körben teljesítse hivatását, melvre puritán jelleme, me- legérzésü szive, erős keresztény-magyar felfogása és legfőképen irói készsége és tudása predesztinálja, hogy a keresztény sajtó egyik erős tollú munkása legyen. A város szélein itt-ott ragályos betegségek ütik fel a fejüket. A szegényebb, épen ezért ruhátlanabb, rosz- szabbul táplált lakók között hamarább tud megfészkelődni a betegség, mint beljebb. De hogyha megerősödött jön az befelé is. Nem akarunk vészjeleket elkiáltani, ok sincsen rá, csak egypár szót ejteni erről a nagyfontosságu jelenségről, hogy tudatosabb lehessen ellene a védekezés. Mindenki előtt tudatos, hogy jelenleg sokkal nehezebb viszonyok között van a közegészségügy is, mint máskor. Noha mindig nagy feladatok elé állítja a hatóságokat egy-egy veszélyesebb fertőző betegség fellépése, ma egyenesen katasztrofális baj, ha valahol nagyobb mértékben erősödik meg. Egyrészt a nagyon érezhető orvoshiány, másrészt a gyógyszerek, főleg egyes oltóanyagok hiánya és a hosszadalmas utánpótlás nagy veszéllyel fenyeget egy nagyobb erővel fellépő baj esetén. Maga a háborús állapot, a tömegek nagyarányú mozgása is egyik nagyveszedelmü tényezője a ragályos betegségek terjedéseinek. Minthogy e bajok a legjobban rendezett országban is érezhetők kisebb nagyobb mértékben, a háború mindenhol rontja a közegészségi állapotokat. A ragályos betegségek a háborús hadüzenettel egyszerre üzennek hadat a társadalomnak. Hol itt, hol másutt fel is lép valami ragályos betegség. Tífusz, kolera, vérhas, himlő felváltva próbálgatnak rést ütni az élők soraiban, azalatt, mig odakint a harctereken a véres halál arat. Városunkban a fekete himlő veszélyes kórja kezdi fenyegetni az emberéletet. Mindenki tudja, hogy milyen veszélyes betegséggel állunk szemben és amint a kolera idején plakátokon közli a hatóság a népszerű felvilágosításokat, most is el elkelne egy kis figyelmeztetés. Nem titok ugyanis, hogy fordult elő a városon fekete himlő megbetegedés, a hatóság nyomban meg is tett minden óvó intézkedést, de feltérne még mellé a figyelmeztetés is, hogy maguk az egyes polgárok egyénileg óvakodhassanak a baj terjesztésétől. Elismeréssel vagyunk másrészt a hatóság gondosságával szemben, amit az orvosi és közrendészeti intézkedéseivel tanúsított. A Körtefa-utca és a szomszédos utcák lakóit az I elmúlt hét közepén . hatóságilag beoltották fekete-himlő ellen. Áz iskolákban is megkezdődtek a védő-oltások, amik mind megnyugíatólag hatnak a város közönségére. Ne elégedjék meg a közönség ennyivel. Ne gondolja, hogy ezzel minden lehető meg van téve és több óvatosságra nincs is ok. A himlő igen nagy mértékben fertőző betegség és az emberi szervezet nagy mértékben hajlamos reá: Elég a beteggel egy szoba levegőjét szívni, hogy elkaphassa az ember. A védő oltás nagy mértékben csökkenti a veszedelmet, amiért igen ajánlatos védekezés, annál is inkább, mert évek múlva elveszíti a hatását. Azonkívül óvakodjunk nagyobb tömegekkel való érintkezéstől. Legfőképen olyan udvaroktól és családoktól, ahol a betegség előfordult. A legmesszebbmenő óvatosságra vau szükség mindnyájunk érdekében, hogy a fellépett fertőző betegség terjedésének elejét vegyük. SZÍNHÁZ. Egy pár előadásról kell még utólagosan beszámolnunk. Rövidre lehet fogni a dolgot, mert három estéről van szó, amikor mindig Három a kis lány ment. A művészi zenében bővelkedő operettet kasszadarabnak tartogatta a direktor. Be is vált. Mind a három estén zsúfolt ház nézte végig az előadásokat, mikre nagy ambícióval készült a társulat. A Schubert szerepére lehozott vendégszereplő : Gáspár János tömött, meleg tónusu hangjával igen élvezetes szórakozást nyújtott, mig alakítása kissé gyakorlatlanságra mutatott. Tschöll-papa kedves alakját Neményi hires közvetlenségével és rokonszenves humorával játszotta meg. Az éneklésnél bizony voltak bajok, de e tekintetben valami sokat nem is vártunk. Kár azonban egy színész-embernek ennyire elhanyagolni gége-baját. Thurzó Margit kedves, bájos volt Médi szerepében. Várady a bárót, könnyedén, kellemesen alakította. É. Lányi Szidi a mama szerepében keltett sok derültséget. A Grizi pajkos, eleven alakját Szelényi 1. meglepően jellegzetes, szórakoztató játékkal elevenítette meg. A kisebb szereplők az egységes sikerből igyekvő játékkal vették ki részüket. Kedden délután gyors menetben, izgatott, forró hangulatú nézőtér előtt ment le Urasági inas kerestetik. A szépen telt nézőtér jövedelme meglehetős osztalékot hozott a karszemélyzetnek. Előadás után nyomban csomagolt a társaság, hogy a szilágysági vonattal elutazhassák. Amint értesülünk róla, Désen nem valami jó kilátásai lesznek a szezonnak. Katonaság csak átvonulóban van és a közönség egy része még most sem tért vissza az oláh betörés óta. Nálunk igen -jól sikerült az idei szezon, dacára a társulat sok gyengeségének. A direktor meg is ptóbált mindent, hogy itt maradhasson még vagy két hétig. A színház mozibérlete meggátolta ebben. Noha a szinügyi bizottság, ha hivatása magaslatán áll, segítségére lehetett volna a színészetnek a mozival szemben, aminél mindég elébb való kulturtényező. Kiváltképen ekkor, ha kellő irányítás alatt áll. Nagy mulasztásokat követett el etekintetben is a mi szinügyi bizottságunk. Amilyen indolenciával tűrte a színészet kilakoltatását az államsegéllyel épült városi színházi épületből a mozi miatt, akkor, amikor az erdélyi háborútól sulytott kerületben itt lehetett volna a mentsvára, .épen olyan nemtörődömséggel tűrte egész szezon alatt a személyzet botrányos hiányosságát és gyengeségeit. Amikor több jóakaratot, egyben több szigorúságot is kívánunk a szinügyi bizottságtól. (Ss.) Ne akard . . .! Irta : Jácint. Ne akard a lelkem’ látni, Ne kívánkozz mellém állni; Ne gyűlölj és — ne szeress . . .! Legyünk síró, könnyes árvák, Kik az éltet busán járják . . . — Útjuk nehéz, —- tövises. Nem ismered, mi él bennem; Nenv tudod, hogy dúlt a lelkem És a szivem jéghideg . . . — Ne kívánd hát e világot, Szakíts másutt szebb virágot, Hol az ég nem oly rideg. ' Azt hiszed, hogy boldog lennél, Ha szivemben lakást vennél . . .? Nagy csalódás várna rád . . . ! Kőszivemnek bus telébe Ne vágyódj hát, hisz elédbe Tárul még egy szép világ . . .! Koronázási rangosztások során Őfelsége báróvá tette Kende Zsigmondot, gróf Károlyi Gyálának és Lászlónak pedig valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot adományozott, Uj honvédállomásparacsnok. A m. kir. kassai honvédkerületi parancsnokság a helybeli honvédállomás, őrkülönitmény és Vörökereszt kórház katonai parancsnokságával Okruczky Zoltán népfölkelő főhadnagyot bízta meg és őt Kassáról városunkba helyezte. Kitüntetés. Tóth Imre tüzér, Tóth Károly helybeli iparos polgártársunk fia, az orosz harctéren az ellenséggel szemben tanúsított
