Szatmármegyei Hírmondó, 1916 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1916-05-21 / 21. szám
Nagykároly 1916. május 21. Vasárnap. VI. évfolyam. — 21. szám. „A VÁRMEGYE« Szatmármegyei Hírmondó Közigazgatási, társadalmi és közgazdasági hetilap. = SZATMÁR VÁRMEGYE JEGYZŐEGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. = A lap szellemi részét érdeklő közlemények felelős S* szerkesztő címére — Érendréd — küldendők, -tg Kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENY1-ÜTCA 20. SZ. („KÖLCSEY-NYOMDA“ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG.) Akik itthon vannak jegyezzenek hadi kölcsönt! Mindenki tegye meg a maga helyén kötelességét! Amikor az itthonlevők elvárják a harctéren küzdő véreiktől, hogy a veszedelemben forgó haza védelmében vitézséget, önfeláldozást tanúsítsanak, ugyanakkor rójják ki saját magukra is a kö- telességteljesitésnek azt a mértékét, mely anyagi erejüknek megfelel. Amivel még mindig nem érték egyáltalában utói a harctéren küzdők érdemeit, akik képességeiket messze túl haladó feladatokat teljesítenek. Első sorban szólunk a feimentet- tekhez. Akik a vérzivatartól távol, békés foglalkozásukat folytathatva nemcsak puszta életüket, hanem anyagi javakat is mentettek meg maguknak, első sorban kötelesek az itthonvalók harcában becsülettel résztvenni. Nagyon helyes volt polgármesterünk azon akciója, hogy névre szóló felhívást küldött minden egyes felmentetthez a hadi kölcsön sikere érdekében. A felhívásban többek között ezeket írja : „T. Cim, mint tényleges katonai szolgálat alól felmentett, a haza védelmére a fegyveres szolgálat alól mentes, nem áldozva testi épségét, életét; annál Felelős szerkesztő: NAGY ISTVÁN, a szatmárvármegye jegyzőegyesület főjegyzője. iMunkatársak: BODOKY ISTVÁN, KOMORÓCY PÉTER, kismajtényi körjegyző. kapnikbányai jzö, e. jzö. inkább kötelessége, hogy tehetségéhez mért anyagiakban — jól jövedelmező hadikölcsön jegyzése által tegyen eleget hazafias kötelességének“. Érthető szavak, kemény igazság, mely nem fogja eltéveszteni hatását senkinél sem. A modern háború technikájának egyik eredménye a lövedékekkel való bőkezű bánásmód. A kijelölt területet valósággal elárasztják a különféle kaliberű ágyuk, gépfegyverek, puskák sokféle lövedékei. A voltaképen csekély hatású emberi szerkezetek eienii erővel törnek be a lehetetlenségek birodalmába. Hegyeket, páncélerődöket sepernek el pillanatok alatt. A sok véges kis erő ilyen legyőzhetetlen hatalmassággá való halmozására ad alkalmat a hadi kölcsön jegyzése. Száz koronák, ezer koronák halmozódnak milíiárdb'Kka, meiyek frontáttörő erővel csapnak ellenségeinkre. Ebből az együttes erőkifejtésből nem vonhatja ki magát senki. Nem mondhatja vállvonogatva valaki, hogy mit használ az én 50—100 koronám, adjanak a gazdagok. Ilyenformán mondhatná a fronton küzdő katona is, hogy mit használ az én kis puskám golyója, lőjjenek az ágyuk. Holott tiz-huszezer Előfizetési árak: Egész évre — — — — — — — 8 korona. Félévre — — — — — — — — 4 korona. Nyilttér sora 40 fillér. Egyes szám 20 fillér. kis golyó felér egy nehéz gránáttal. A nagytőkéseknek is kell jegyezniük, a felét az előző hadi kölcsönnek is ők Írták alá, a másik felét azonban nekünk, a kisembereknek kell összehordanunk, akik — sajnos sokkal többen vagyunk, mint a gazdagok. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete f. hó 14-én rendkívüli közgyűlést tartott gyenge érdeklődés mellett. Debreczeni István kir. tanácsos, polgár- mester üdvözli a tagokat s a gyűlést megnyitja. Ezután előterjeszti a polgármester, hogy a negyedik hadikölcsönbe a város 24.000 korona névértékű 5Va°/o-os kincstári jegyet jegyez a „Félkocka és ciklopsz-utburkolat megújítási alap“-ból. Lévay Béla képviselőtestületi tag örömmel járul hozzá, de felvilágosítást kér, hogy nem fog-e ez bénitólag hatni az utak kiépítésére? Polgármester válaszában kiemeli, hogy ez az alap csak az Arany János utcára szól és egyébre nem használható fel. Schönfeld Lázár képviselőtestületi tag azt kérdi, hogy milyen árfolyamon jegyzi a város és melyik banknál ? A bankok 50 fillért el szoktak engedni. Polgármester azt válaszolja, hogy ezt a kölcsönt csak a Takarékpénztárnál lehet jegyezni, ahol a betét van s megjegyzi, hogy a Máriafalva. Irta Récsei Ede, Még szó! az ágyúk rémes hangja, Viharzik még a fegyverzaj; Sokak arcán még ott a jaj, Még dűl a vad csatáknak szörnyű lángja, Emésztve ifjú pezsgő éltet, Felgyújtva sok családi fészket . . . És halmozódik fel a sok ezernyi baj. Mily rettentően szólt a bomba Kárpátjainknak bércein! Vad csorda szállt le szélein, Pusztítva s gyújtogatva tört e honba. — Elhamvadt házak füstös orma Ledöntve, ott hever halomra. Oh, mily siralmas kép ez, drága véreim ! A máskor csendes völgy ölében Munkálkodó békés lakók — Oh mintha most is hallanók — Jajgatnak és elhagyva fészkek’, éhen És szomjan elbolyongnak messze, Csendes kis hajlékot keresve — Fájdalmuk és gyötrelmeik szivszaggatók. Elhamvadt otthonok és fészkek, Füsttől sötétlő bérc alatt Csupán otromba várfalak, Perzselt fa, fü, bokor, — mily rémes képek — Tarolt hegyek, kietlen völgyek, Sok védtelen család és gyermek, Hősök piros vérétől megdagadt patak ! Oh, hőseink közöl is többen Pihennek fájó hant alatt .... De emlékök áldott marad; Bár elvesztők fölött lelkünk megdöbben. Hisz nemzetünk díszes virága Hullt el mint hős . . ., de nem hiába, Mertmegvédtéke hont, mely a mienk maradt.— De képzeletünk gyors röptében A Kárpátok felé ragad. Itt fúr, farag nagy munkáhad, Ácsol kis házakat a völgy ölében, Sok százat és ezret, serényen, Jó szívvel összegyűjtött pénzen Épit, emel sorjában díszes falvakat. Oh, nagy a szeretet hatalma! Felépül száz meg száz falu. Kérded : milyen ? Magyarfaju. — Miért ne lenne Máriának falva! Hisz ő e honnak pátrónája És áldását könyörgi rája Nagyasszonyunk, Anyánk, a hathatós szavu. Eget ostromló sziklabércek, Omló hatalmas várfalak, Dombos völgyek, szilaj patak, Regélő rom, virágos tarka rétek, Zúgó fényük, vidám madárdal, Bársony pázsit gyöngyharmatával, Mind azt kiáltják : Máriának falvakat! Nem falvakat, csak egyet, szépet, De ez legyen majd szinmagyar, Milyet Anyánk óhajt, akar, POLENAI GYÓGYVÍZ Természetes égvényes savanyuviz-íorrás. Különleges szer gyomorbaj és köszvény ellen. Kitűnő izü, igen üdítő ásványvíz. Tejjel vegyítve a legjobb nyálkaoldó szer. Borral vegyítve a legjobb fröccs. Tekintettel a járványos időre, ezen víznek &?» RnmlisfÁ JnimtoniiH f egy asztalnál sem szakad hiányoznia. > V MflIlíUU MliiiltslIUll ■
