Szatmármegyei Hírmondó, 1916 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1916-03-26 / 13. szám
SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ. 1 3-k szám. maga küldött éjjel 11 órakor orvosért, aki azonban a már beállott halállal szemben emmi segítséget nem hozhatott. Rendtársaitól körülvéve, feloldozást nyerve szállott el lelke Urához, akinek 49 éven át volt igaz hü szolgája, éleiének 74-ik évében. Halála fájdalmas vesztesége mindazon testületnek és intézetnek, melyekhez egy tevékeny élet munkássága kapcsolta s emlékét még azoknál a maradandó becsű alkotásoknál is jobban megőrzi közöttünk a szeretet és becsüléssel párosult tisztelet, amelyet életének minden megnyilvánulásával megérdemelt. Idegenből már kora ifjúságában városunkba kerülve egy egész emberélet minden tevékenysége, egy fennkölt lélek minden lelkesedése és reménysége az érzések oly erős szálaival kapcsolta hozzánk, hogy mienk volt egészen életében és halálában. A mi feledhetetlen, kedves halottunk Ő, akire emlékezünk tiszta szeretettel, a nagy nemes lelkeket megillető tisztelettel és soha nem múló kegyelettel. — Életével példát adott arra, hogy hagyan kell egy rövid élet küzdéseinek rögös utain a csendes, örök pihenés felé haladni. Életével az itt maradottak tisztelő emlékezését, halálával az örök élet megdicsőülését érdemelte ki. Legyen örök nyugalma csendes és békés, emléke közöttünk megszentelt. * Városunk falai között 34 évig dolgozott pihenés nélkül; 9 évig mint segédlelkész (1860—1878) és 25 évig mint plébános (1878 —1903). Munkájának eredményeit röviden a következőkben adjuk : 1887. május 6-án a nagy tűzvész elpusztította az el. fiúiskolát, amelyből csak a falak maradtak meg. Közbenjárására és kérésére a kegyurasság 80.000 korona köhségge! a követelményeknek megfelelő emeletes iskolát épített, Az elemi leányiskolát a/, apácazárdával együtt úgyszólván a semmiből építette, mert ennek kegyura nem volt. E ősz Ferenccel két hónap alatt 60,000 K-át'gyüjtöttek össze, a grófi család, a város is bőségesen adakozott, ugv hogy nemsokára a püspök felszentelte az iskolát, amely 140.000 koronába került. A tanító nővéreket Szatmár- ról hozták és a szüKségesekről gondoskodtak Gr. Károly Istvánnévlal megalapítja a Melinda árvaházat. Nagy érdemei vannak a gimnáziumnak 8 osztályúvá való emelésében. Az iskolákat ellátja tanszerekkel. Itt említjük meg, hogy 188;,-ban tapintatos előkészülettel úgy a szószéken, mint az iskolában megszüntette a német szót. A hitélet szépen virágzott, mindkét temető kápolnáját ő építette és a temetőket rendbe hozta. 11 kőkeresztet állít fel. Rendbe hozza a társházat, kijavíttatja a templomot ki- vü! belül s a mellette lévő üres részt parki roztatja. Az elhunyt rendtagok számára kriptát építtet. Beszédjeit a liivők nagy áhítattal hallgatták. Leirt s elmondott beszédeinek száma 1438. Plébánoskodása alati egyházunk kebelébe 10S egyén tért vissza és 5 izraelita megkeresztel- kedett. A 25 év alatt négyszer volt bérmálás. A ház anyagi ügyeit a legnagyobb gonddal intézte. A házat rendbehozta, uj padozatot, ablakokat, kályhákat, tetőt és bútort állított be. Az ebédlőt 60 személy számára ellátta étkezőszerekkel. Nagy érdeme van a Kölcsey-szobor létesítésében. A Kölcsey-egyesületnek elnöke, majd diszelnöke volt. Könyvtára 3200 kötetből áll. A jótékonykodás terén jó példával jár elől. A háború kitörése óta 544 koronát adott jótékony célra. Mint a városi képviselőtestület és a me- g/ebizottság tagja sok üdvös eszmét vet fel és segit megvalósítani. Valóban az éjjet is nappallá tette, hogy városunk hitéleti és kulturális életét ily magas fokra emelje. Emléke legyen áldott és örök ! Á temetés. Istenben boldogult főtiszt. Palczer Ernő földi maradványait halála után a római katho- likus tamplom halottas kamrájában ravatalozták fel. Ide jöttek el az ő tisztelői, hogy utolsó búcsút vegyenek jó lelkipásztoruktól, a szere- retve tisztelt tanácsadótól, a puritán jellemű férfiútól. A temetés napjára a ravatalt a tem- lomba vitték át. Itt mondott utolsó „Isten 2-ik oldal. hozzád“-ot a gimnázium ifjúsága az iskola egyire legtevékenyebb fejlesztőjének, a kegyes tanitórend tagjának, aki egy hosszú emberéleten át volt fnradhatatlan mun/.ás.i a közoktatásügynek s ki szerető szivének minden melegével fordult a jövő nemzedék feié. A rokonokat, ismerősöket, az összes rendházakat, a papságot, volt tanítványai közül igen sokat a halál bekövetkezése után azonnal táviratilag ér esiíett a rendház a gyászról s a temetésen csaknem teljes számban jelentek meg mindazok, akik ősömé tiszteletük utolsó adóját rótták le azzal, hogy őr, akinek nyomait az életben szeretettel követték, utolsó útjára elkísérték. F. hó 22-én d. u. 9 órakor a templomban felállított ravatal mellett Szentgyörgyi Jordán Károly dr apátkanonok mondott infula alatt szent misét az elhunyt lelkiüdvéért a környékbeli pepság fényes segédletével, mialatt az ösz- szes mellék oltároknál a rendház ragjai mutattak be szent misét, A requiem alatt a főgimnázium ifjúságának vegyes éne-ci<ara énekelt latin misét és gyönyörű gvászdalokat, a temetési szertartás alatt felcsendült a megrázóan szép Cir- cumdederumt me... A gyászszertartás után Vidakovich Dániel a főgimnázium igazgatója búcsúztatta megható beszédben a halottat a rokonaitól, a társháztól, az egyházmegyétől, a kerületi papságtól, a zárdától, a kegvuraságtól, a vármegyétől, a várostól, tanintézetektől, ismerőseitől, jóbaráíaitól tisztelőitől. Beszédében megragadóan emelte ki az elhunyt egyéni kiválóságai mellett végtelen nagy szerénységét. „Boldog volt, szép volt halála, tavasz kinyílásakor Halt meg mint átél, csakhogy az ő élete telének napsugarasak|voltak napjai, ahova enyhülni mennek az emberek“. A vegyeskar gyászéneke közben indult el az elhunyt utolsó útjára. A koporsó előtt haladt az énekkar a Misere-t énekelve s az ének hangjaival együtt szállott ég felé az ösz- szes felekezetek h [rangjainak zúgása. A kegyestanitórend kriptájánál az énekkar elénekelte az In paradisum . . . kezdetű zsoltárt sa beszentelés után dr. Vetzák Ede bu- csozott el a halóitól a hitközség nevében e beszéddel: Mélyen tisztelt gyászoló gyülekezet! A nagykárolyi róm. kaíh. hitközség nevében mély meghatottsággal állok itt, hogy őszinte tisztelettel elbúcsúzzam több mint 4 évtizeden át működött szeretve tisztelt, volt lelkészünktől és a róm. kaíh. hitközség egyháztanácsa és iskolaszéke kiváló tiszteletbeli elnökétől. Egy fenkölt lelkületű magasztos gondo!- kozásu, fényes tehetségű egyén tért vele sírba, egy sikerekben gazdag, jól megfutott életpálya után. Sírjánál nemcsak mi gyászolunk, de gyászol Nagykároly város egész társadalma valláskülömbség nélkül,— mert az elhunyt,— nemcsak a rend. nemcsak a hitközség, de a város nagy halottja is. Ifjúkora delén került Nagykárolyba, megszerette a várost és élte végéig szakadatlanul dolgozott meleg szeretettel a város kulturális fejlődése és előrevitele érdekében, és itt kívánt még halóporában is elvegyülni az anyaföld porával. Mint lelkészünket mély vallásosság és buzgó hithüség hatotta át. Papi hivatását oly emelkedett szellemben gyakorolta, hogy még a más vallásuak is tisztelettel tekintettek reá. Lelkészi működésének határköveit korszakos alkotások jelzik, az ő működése alatt épült fel a róm. kath. főgimnázium, a róm. kath. elemi fiúiskola és zárda épülete az ő buzgó tevékenysége í és lelkes agitációja folytán. De nemcsak mély vallásosság lebegte át valóját, hanem keblében mindenkor igaz magyar szív dobogott. Gyakran hallottuk elröppenni varázslatos ajkairól a magyar ha- zafiságnak arany igéit, amelyekei mindenkor magával ragadta hallgatóit. Politikával nem foglalkozott, de résztvett minden társadalmi és kulturális, emberbaráti és jótékonysági mnzgalombau, és egyéni kiválóságánál fogva minden mozgalom éltető eleme lett. E téren szerzett kiváló érdemei elismeréséül reámosolygott a királyi kegy sugara is. Amikor a városa vagy hitközsége képviseletében idegen helyre ment, mindenkor tiszteletet és dicsőséget szerzett városának. Túlnőtt a kisvárosi élet keretein és klasszikus tudásával, fényes szónoki eloquen- ciájával és nagy műveltségével messze kimagasló alakja volt a társadalomnak. Kedves halottunk1 Életedben mindig kisért a kívánt siker, utadat a köztisztelet és közszeretet hervad- haíian virágai szegélyezték és életed alkonyán is kegyes kívánt lenni hozzád a gondviselés. A midőn a zordon télen válságosra fordult egészségi állapotodat jobbra fordította, hogy mégegyszer újból lássad a fa- • kadó természetit, a napsugarat és hogy behinthessük diszes koporsódat a tavasz illatos virágaival. Emlékezeted, kegyeletünk azonban nem múlik el a virágok hervadásával, mert alkotásoddal, működéseddel, életeddel ércnél maradandóbb emléket áilitottál magadnak szivünkben, lelkűnkben. Nem felejtünk el, emlékezni fogunk rád, emlegetni fogunk, mint követendő példányképünket. Isten veled kegyes főpásztorunk ! A beszéd után az énekkar szép éneke közben bocsátották alá a koporsót a Majoros E:dre, Poór János, Woggenhuber Oszkár és a jó Vauké bácsi koporsói mellé s ott alussza örök álmát Palczer Ernő a feltámadás reményében. A temetésen az elhunyt rokonai közül Fe- renczy Ignác nagyiparos a Ferenc-József rend lovagja Kolozsvárról, Palczer Jánosné honvédszázados neje Nagyváradról és Palczer Károly főgimn. tanár Tordáról jelentek meg. Volt rendfársai közül idegenből Dr. Löki Béla házfőnök és igazgató Debrecenből és Nádor Béla kr. tanár Máramarosszigetről voltak jelen. Képviselve voltak a környékbeli papság, a helybei összes vallásfelekezetek a megye a város minden tisztvisejő kara. Részvét táviratban búcsúzik dr. Bor.omi.ssza Tibor szatmári püspök, Fetser Antal győri püspök gróf Károlyi G/uláné, gróf Károlyi György dr. Cirbusz. Géza egyet tanár s igen sokan rendtársai és tisztelői közül, A szeretettel szedett virágokból font koszorúk borították koporsóját. Legyen az ő siri álma boldog, pihenése az Urban csendes! Azoknak pedig, akiket az ő szeretetétől fosztott meg a halál, hozzon vigasztalást az idő s a megenyhült emlékezés Reá! Áldás és béke lengjen hamvai felett. á főszolgabírói liivatai működése. A május hónapban megtartandó törvény- hatósági közgyűléshez beterjesztendő jelentés számára készült beszámoló adatai közé bepillantást nyertünk s a legnagyobb elismeréssel kell megemlékeznünk a főszolgabirói hivatal működéséről. A háború idején nagy mértékben felhalmozódott munka mennyiségéről némi fogalmat nyújt annak felemlitése, hogy mig 1913. évben 5902 ügy került elintézésre, addig 1915-ben az ügydarabok száma 9830 volt, amely számot még növeli az, hogy az „ad“ számokat ez nem tünteti fel. S egy-egy iktató szám alá 200 ily ügydarab is tartozik. A múlt évben a nagykárolj i járás területén 6 Ízben volt népfelkelési szemle, mely alkalmakon összesen 4764 népfelkelő állitatott elő, kik közül mintegy 55% alkalmasnak nyilváníttatott. Ugyancsak a múlt évben a községekből 391 hadimunkás rendeltetett ki, ehez hozzá számítva a hadiszolgáltatásra kirendelt fogatok 209 kocsisát, továbbá 6 kovácsot és 3 lóvezetőt, tehát összesen ily célra 609 egyén vétetett igénybe. Hadi szolgálatra három alkalommal ősz-
