Szatmármegyei Hírmondó, 1916 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1916-02-12 / 7. szám
Nagykároly, i 916. február '3. /\ I 1 fff / ■' « / Jg t / /F i' -r W Jv % si i f f f /f M Jf mf v Vasárnap. _______*_________________IV. évfolyam. — 7. A „VÁRMEGYE“ szám. Közigazgatási, társadalmi és közgazdasági hetilap. = SZATMAR VÁRMEGYE JEGYZŐEGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. = A lap szellemi részét érdeklő közlemények felelős gr szerkesztő címére — Érendréd — küldendők, -tjg Kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-ÜTCA 20. SZ. („KÖLCSEY-NYOMDA“ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG.) Magas elismerés érte a közigazgatási tisztviselői kart. Maga a belügyminiszter nyilvánította a legteljesebb elismerés meleg szavait azon nagybecsű szolgálatokért, melyeket a magyar közigazgatási tisztviselők teljesítettek. Teljes mértékben, megfeszített munkával kiérdemelt ez a dicséret és fölötte jól esik, hogy felső helyről jön az elismerés, mellyel a nagyközönség elég hálátlan fukarkodni. Ne felejtsük el, hogy a mi közönségünk teljesen szervezetlenül ment neki a háborúnak. Csak egy volt amire mi számíthattunk : a mi autonómiánk és a mi tisztviselő karunk. Ezekben bíztunk és hogy nem csalatkoztunk, azt derék tisztviselőink lelkiismeretességének, buzgalmának köszönhetjük. Németországban fejlettebb a társadalmi szervezet, a városokban fogyasz-i tási szövetkezetek, óriási raktárak, hütő házak vannak, fegyelmezettebb a termelő is, a fogyasztó is, addig nálunk a tökéletlen viszonyok miatt óriási nehézségeket okoz a közélelmezés. A dolog természetében fekszik, hogy nálunk a centralizációhiánya miatt minden törvényhatóság maga intézkedett. És a mi törvényhatóságaink tisztviselői, kiket ily szokatlan és súlyos feladatok elé ál ütött a háború, bár fél létszámmal dolgoztak, derakasan megfeleltek a feladatoknak. Különösen nagyértékü e teljesítmény, ha meggondjuk, hogy egészen szokatlan, uj feladatok elé állíttatott közigazgatásunk nemcsak a közélelmezés terén, de a közegészség, közbiztonság, katonai ellátások terén is. Semmi tanács, semmi tapasztalat nem volt ezen a téren, de a magyar tisztviselői kar önmagából tudott meríteni és a viszonyokkal meg tudott küzdeni. Hogy mily óriási energia, hazafiui és emberi leikesültség kellett ehez, azt a végzett munka rendkívüli mértéke tünteti fel. A számok beszélnek. Számszerű adatokkal lehet rávilágítani azon hallatlan munkára, amit a közigazgatás tisztviselőinek végezniük kellett. Számok mutatják az összes háborús ügyek vármegyei referensének, vármegyénk kiváló főjegyzőjének, Péchy Istvánnak is háborús tevékenységét. 2869 volt azon ügydarabok száma, melyeket 1913-ban el kellett végeznie, mig 1915-ben 9725 ügydarabot intézett el. Es ezek az akták nem a megszokott, sablon szerint elintézhető ügyekről szóltak, hanem csupa uj és nagyfontosságu kérdésekről, meFelelős szerkesztő: NAGY ISTVÁN, aszatmárvármegyei jegyzöegyesüiet főjegyzője. Munkatársak: BODOKY ISTVÁN, KOMORÓCY PÉTER, kismajtényi körjegyző. kapnikbányai jzö, e. jző. Előfizetési árak: Egész évre — — Félévre — — — Nyiíttér sora 40 fillér. — — — 8- korona — — — 4 korona Egyes szám 20 fillér. lyeknek elintézése több munkát, több megfontolást és nagy tapintatot igényelt. És nagyszabású feladatát oiyan simán oldotta meg, hogy az egész vármegye közönségének osztatlan elismérését és háláját érdemelte ki Emellett érkezése, lelkessége, energiája maradt arra is, hogy a Vörös Kereszt nagystílű munkáját irányítsa. Hasonlóan kivette részét, az ismert kivételektől eltekintve, minden közigazgatási tisztviselő a háború frontmögötti munkájából, terhéből. Az ő megfeszített, lelkiismeretes munkájuknak köszönhetjük, hogy rendezetlen társadalmi viszonyaink között isi mamár kielégítően folyik a közélelmezés, rendezett a közegészségügy, teljes a közbiztonság. Nekünk is, akik közve.len szemlélői vagyunk megfeszített munkájuknak, elégtétel, hogy fönt, illetékes helyen is meglátták és méltányolják teljesítőképességüket. A képviselőtestület f hó 6-án rendes közgyűlést tartott. Debreczeni István kir. tanácsos polgár- mester üdvözli a megjelent tagokat és az ülést megnyitja. Bejelenti a képviselőtestület tagjai között beállott változást, amelyből kiemeljük, hogy Júrcsek Bélának két szavazati joga van : mini virilisneK és mint gr. Károlyi Gyula megbízottjának. Ezután a következő választásokat hagyta jóvá a közgyűlés: A legtöbb adót fizető városi képviselők 1916. évi névjegyzékét kiigazító bizottság elnöke dr. Adler Adolf, tagjai: dr. Melinda László, Fiók Albert, Lukácsovits János, Varga Imre. Az esküdtképes egyének 1916. évi alaplajstromát összeállító bizottság tagjai: Reök Gyula, Hahn János, Mercs Imre, Fézer István. Szavazó árvaszéki ülnök dr. Várady János. A közgyűlés ezután a Schlick Nicholson gépgyár kérelme ügyében döntött akképen, hogy a villamostelep részére szállított 300 lóerős motor árából késedelmi birság fejében levont 8199 K 38 f.-ből méltányosságból 3000 koronát — évi 1000 koronás részletben — fizet. Az ügy a következő: A városi villanytelep 1909-ben szerződést kötött a fent nevezett gyárral 300 lóerős motor szállítását illetőleg. A uyárnak 1910. dec. 12-én kellett volna a motort átadnia. Ez az átadás azonban csak 1911. március 11-én történt. 41 napig a gyárban strájk volt s ezt városunk hatósága elfogadta vis maiornak, de a többi 47 napi késedelmet a gyár nem okolta meg. E miatt a város a megkötött feltételek szerint birság címén 8199 koronát a város nem fizetett ki. 1911. dec. 30-tól egészen f. évi január 21-ig ez ügyben semmiféle levélváltás nem volt. Ezen januári levelében a gyár újabb strájkot említ, amely 1900 aug. 3-tól szept. 5-ig tartott es bejelenti, hogy ez újabb vis maior volta szállítás késedelmezését illetőleg; ilyen késedelmezést pedig minden bíróság elfogadott, a törvény véd. A jogügyi bizottság minddennek nem adott helyet. Ekkor a gyár közjegyző meghatalmazásával felruházott teljhatalmú képviselőt küldött ki, aki azt javasolta, hogy a tanács 500J K t ismerjen el végső fizetendő összegnek, ellenkező esetben per útjára lép a gyár. A jogügyi bizottság annak megemlítése mellett, hogy a gyár annak idején nem tett említést a második stárjkról, a követelést ilyen tormában nem fogadja el, hanem 3000 koronát ad végső Kiegyenlítés címén. Ez összeget a város kamatmentesen 3 tv alatt fizeti fci. Meg kell emlékeznünk, hogy a második strájkot a VI. kerületi rendőrség igazolta. Borody György főügyész indokolása szerint a gyárnak nem áll jogában ezen követelés, mindamellett az esetleges per kimeneteléről i biztosat nem lehet mondani. Récsei Ede képviselőtestületi tag felszólalásában nem ad helyt a gyár kérésének. A város — úgymond — messzire ment a 41 napos strájk elfogadásában is. Nem is kellett volna egyezkednünk a céggel, amely csak évek múltán állott eiő újabb strájkkal. Adler Adolf dr. képviselőtestületi tag a pénzügyi bizottság javaslata mellett szólal fel. Itt — úgymond — jogi momentumokról van, szó amelyeket ha nem vesszük figyelembe, könnyen megfizethetünk. A tanács állása helyes: Egyezkedjünk a gyárral, hogy kikerüljük a pert. El- késésrői itt nem lehet szó, mert hiszen a törvény-szerint 32 évig érvényes ebben az esetben a strájk bejelentése. Mivel pedig ennek a pernek kimenetele teljesen bizonytalan, fogadjuk el a pénzügyi bizottság javaslatát. Schönfeld Lázár képviselőtestületi tag dr. Adler álláspontjához csatlakozik. Esetleg 10,000 koronát kellene fizetni. Kérdi, hogy a cég meg- érdemli-e a méltányosságot? Lucz György képviselőtestületi tag kérdésére, hogy a főügyész fenntartja-e állítását eire a 3000 koronára is, Borody György igennel válaszol, de újból kijelenti, hogy a per kimenetele bizonytalan. Luczay János képviselőtestületi tag azt ajánlja, hogy ha továbbra is szükségünk van a céggel való összeköttetésre, úgy fizessük ki ezt az összeget. A polgármester ekkor elrendeli a szavazást. 41 szavazó közül 27 a javaslat elfogadása mellett és 14 ellene szavazott, mire a polgár- mester a bizottság javaslatát elfogadottnak jelentette ki. Ezután a közgyűlés a gimn-i, polgáris- kolai szolga, a városi kőműves és ács részére hadisegélyt állapít meg. Luczay János a városi kertész számára i&
