Szatmármegyei Hírmondó, 1916 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1916-08-06 / 32. szám

32-ik szám. már nem hordják. Ismeretlen szelek, megma­gyarázhatatlan felfogások kormányozzák a pa-1 raszíi divatot. Sok kell azonban a mosó delin- j kendőből. Ez elsőrendű fogyasztási cikk. — j Nagyban 43 fillérért kaptuk azelőtt. Ma 1 K 70 f-ért. A gyapjú delin 93 fillérről 3 K 70 f-re, a fejre való kis selyemkendő tucatönkint 16 koronáról 36-ra emelkedett. Van egy ked­velt fekete fajta, az 24 korona volt, most 45 korona tucatonként. Az meg égbekiáltó, amit a kanavásszal, meg a liliom vászonnal egy nagy bécsi gyár csinált. Az egész elmúlt 1915. év­ben visszatartottak mindent, semmit sem adtak! ki az idei év januárjáig. Akkor aztán minden áldott nap emelték az árakat. Készpénzben kell előre fizetni, kasszaskontó, két hónappal későbbi számlázás tréfából sincs. A gyár sze. rényen számítva, tízmilliót keresett a háború alatt­Ténya rőföskereskedők vagyont kerestek a háború folyamán, — különösen pedig azok, akik parasztárukkal foglalkoznak. A paraszt asszony éppen olyan, hiú, mint az úri dráma, az a fő neki, amit magán hord. Amit mások is látnak. Nem sajnálja a pénzt, amihez köny- iiyen jut. Így mondták, igy jegyezzük fel anélkül, hogy kutatnék, kire kell jobban haragudni: a tízmillió hasznot zsebrevágó bécsi gyárosra, vagy a szegény kis rőfösre. Nem lesz érdektelen a gazdasági eszkö­zök áremelkedésével foglalkozni. Egy nagyobi) j nagykárolyi vaskereskedő információja szerint j az ásó, kapa háború előtt 88 fillér volt, ma j darabja 2 korona. Ebből évenkint egyet veszi a magyar. Mégis jobban szereti használni a j régit. Mostanában többnyire a régi mellett ma- i rád. A vas 70%-ai drágult. A kasza 4 korona helyett ötbe kerül. Ez sem egy évre való. Nem vesznek szekér alá való tengelyt. Az ócska j kocsit elvitték hadicélra, az oíthcnmaradtak hiányait nem pótolják, mert hát ha eljönnek j azokért is s akkor hiába történt a pénzkido­bás. A tengely egyébként csak 50%-ai drágult.! A szeg kétszer olyan drága, mint volt a háború i előtt, az edény is, nemkülönben a sodrony, j Ekefej, permetezőgép szintén a réginek a két- í szerese. A bicska is nagyon drága. Háromszorosra emelkedett. Csakhogy nincs, aki vegye. Gya­korlati mesterei, akik használták, oda vannak a háborúban s bicska helyeit a császár szuro­nyát alkalmazzák az ellenfélben. Térszüke folytán a fentiekben csak váz­latosan jelölhettük meg a piaci áruk s a nyers­termények, valamint az iparcikkek árának hal­latlan emelkedését. Tényleg időszerű volna már az ipari cikkek árának maximálása, amint ezt az országos sajtó oly hangosan és gyakran követeli. A termelő és a közvetítő kereskedő azonban megnyugodhat, ők busásan behozzák a háztartási és ruházati többlet kiadásokat, de mit csináljon a fixfizetéses állami és magánhi­vatalnok, a latainer osztály nagy része, aki a maga évi 2000—4000 koronájából képtelen a fenti horribilis kiadásokat fedezni. A hivatalnok nyomor festésénél Molnár Ferenc illusztris írónknak: „Az adófelszólámlási bizottság előtt“ cimü keserű tréfája jut eszünkbe, ahol az éhhalál előtt álló diplomás egyén kétségbeeset­ten kérdi: miből fizessem ? Miből teremtse elő a ruhát, a cipőt, az éleimet, a maga kulturális igényeit az a hivatalnok, akinek fizetése a havi 200—300 koronát meg nem haladja (pedig a legtöbb hivatalnokunk ilyen kisfizetésű). Miből?! Ki tudna erre választ adni?! — Riporter. — Adakozzunk a háborúban megvakult katonák javára. Egy 3—4 középiskolát végzett ügyes, értelmes fiú tanaiéul fe a „Kölcsey-nyomda“ r.-t.-nál. SZATMÄRMEGYE1 HÍRMONDÓ. A „büszke" ötösök. A szatmári cs. és kir. 5. gyalogezred a háború kezdete óta a frontnak vértől legziva­tarosabb részein ontotta vérét, áldozta életét a magyar haza védelmében. Az ötösök mindig ott voltak a véres tusákban, előljártak az orosz föld ellen, vagy hazánk védelmében folytatott harcokban éppen úgy, mint Cadorna hitszegő népével szemben. Most, julius 22-én, az elmúlt szombaton nagy ünnepe volt a harctéren a szatmári derék, hős és vitéz ötös bakáknak. A magyar trón várományosa, a magyar korona jövendő ura jelent meg közöttük, hogy mint a háború alatt oly sokszor, ezúttal az ötösökkel is szemben tanujelét adja a magyar katonák iránt érzett rajongó szeretetének, atyai jóindu­latának. Mint Simel György ezredparancsnok Csaba Adorján főispánhoz intézett s a trón­örökös látogatásáról beszámoló levelében Írja, a Fenséges ur magyar és román nyelven beszél­getett a tisztekkel és a legmelegebb elismerés hangján nyilatkozott az ezred kiváló magatar­tásáról. Majd pedig sajátkezüleg tűzte fel a legénység mellére a viiézségi érmeket. A szat­mári 5. gyalogezrednek örömünnepe volt julius 22-e, amelynek emlékét a magyar trónörökös látogatása tette örökké emlékezetessé. Sínre! ezredes, ezredparancsnok erről az ünnepségről a következő levélben számol be Csaba Adorján főispánnak: Cs. és kir. 5. gyalogezred!. Mélíóságos Főispán Ur! Mint a Szatmárvármegye és Szatmárnémeti sz. kir. város körzetéből kiegészülő Klobucar tábornok nevét viselő cs. és kir. 5. gyalog­ezred parancsnoka, kiváló j örömmel közlöm Méltóságoddal a következőket: Ezredünk huzamos és nehéz ütközetek sorozata után tartalékba vonatott, hogy szük- séghez képest további harcokra készen álljon. Ő cs. és kir. Fensége, kegyelmes Urunk, Károly Ferencz József altábornagy trónörökö­sünk a legkegyelmesebben [felhasználta ezt az alkalmai arra, hogy az ezred tisztikarát és legénységét magas jelenlétével kitüntesse. Julius 22-én délelőtt zivataros eső köze­pette állott az ezred a harícvonal mögött és várta a magas felebbvaió megérkezését. 11 óra 30 perckor délelőtt érkezett meg Ő cs. és kir. Fensége kíséretének közepette, amely kíséretének élén bacsányi Csicserics Miksa altábornagy, hadtestparancsnok ur állott. Alulírott adta le Ő császári és királyi Fenségének jelentését. Ezután Ő Fensége szem­lét tartott az ezred felett. Minden tisztet és a legénységnek legna­gyobb részét kegyes megszólításával tüntette ki. O cs. és kir. Fensége magyar és román nyelven érdeklődött a tisztek és az egyes katonák személyes viszonyai és haditettei iránt és a legmelegebb elismerés hangján nyilatko­zott az egész ezred kiváló magatartásáról. A szemle után Ő cs. és kir. Fensége sajátkezüleg tűzte fel az újonnan kitüntetett legénység mellére a viiézségi érmeket. Ezen szép és felemelő,aktus után Ő cs. és kir. Fen­sége a legszivélyesebben vett búcsút ezredünk- től, sok szerencsét kívánva a jövő küzdelmekhez. Az ezred tisztikara és legénysége alázatos hálával zárta szivébe ezen fenséges percek emlékét. Amidőn kiváló büszkeséggel és fölötte nagy örömmel van szerencsém ezt Méltóságod­nak tudomására juttatni, maradok kiváló nagyrabecsülésem kifejezése mellett igaz tisztelettel, a harctéren, 1916. julius hó 22-én. Simel György cs. és k. ezredparancsnok. Jóleső örömmel regisztráljuk az ezredparancs­nok fenti átiratát, mint ékes dokumentumát a a szatmármegyei s igy a nagykárolyi ifjú és öreg népfelkelők bátor hősiességének, lanka­datlan kitartásának. Lelkészi kinevezés. Boromissza Tibor dr. megyéspüspök Diczig Bélát, városunk szü­löttét, szakaszi lelkésszé nevezte ki. 3-ik oldal. Előléptetés. Őfelsége Magda László m. kir 12-ik honvédgyalogezredbeli századost a harctéren tanúsított vitéz magatartásának elis­meréséül soronkivül őrnaggyá nevezte ki. Kitüntetés. Ifj. Nonn János nagykárolyi gyógyszerész, aki az általános mozgósítás óta Péterváradon, mint gyógyszerészügyi segédtiszt teljesít szolgálatot, a napokban kiváló érdemei elismeréséül a viiézségi érem szalagján a ko­ronás arany érdemkereszttel tüntetetett ki. Az ötödik gyalogezred elhelyezése. Mint a „Nagybánya“ cimü laptársunkban ol­vassuk Elssner Károly a cs. és kir. 5-ik gy. ezred őrnagya egy pár napig Nagybányán időzött abból a célból, hogy maga győződjék meg arról, bir-e Nagybánya olyan helyiségek­kel, hogy ott az 5-ik ezred elhelyezhető legyen, mert már egészen bizonyos, hogy az ezred Munkácsról egy más városba helyeztetik át. Ér­tesülésünk szerint az illetékes tényezők négy várost vettek tervbe: a) Nagykároly, b) Nagy­bánya, c) Igló, d) Lőcse. Kíváncsian várjuk az illetékes tényezők döntését! Rokkant munkaközvetítés. A főispáni iroda jelenti: A kormány gondoskodni kíván arról, hogy a rokkantak minél tömegesebben egészségi és tanulmányi viszonyaikhoz megfe­lelő álláshoz jussanak. Evégböl Budapesten, Debrecenben, Sátoraljaújhelyen, Resicabányán munkaközvetítő irodákat áliiíott fel, A főispáni hivatal tehát ezúton is tudomásra hozza, hogy azok, akik bármely állásra rokkant katonát kívánnak alKalmazni, — ezirányu elhatározá­sukat szóban, vagy írásban a hivatallal mielőbb közöljék. A kormány a munkásodért. A honvé­delmi miniszter tegnap fontos munkásvédő in­tézkedését közölte Szatmármegye alispánjával. Elrendelte, hogy az 1912. évi LXVI1I. t.-c. 18. §-a alapján üzemük folytatására kötelezett vál­lalatok munkásainak bér munka és szolgálati viszonyai tárgyában az alispánhoz intézett pa­naszait mindenkor sürgősen terjessze föl a honvédelmi minisztérium panaszbizottsági ve­zető osztálya címére. Szőlővétel. Dr. Tóth Zoltán nagykárolyi ügyvéd a napokban 9000 koronáért megvásá­rolta gróf Károlyi Istvánná tulajdonát képező nagykárolyi szőlőt. öyászhir. Súlyos csapás érte Klein Ber­nit nagykárolyi kereskedőt. Legidősebb fia: Kertész Mór Budapesten 35 éves korában hir­telen elhunyt. Banki közgyűlés. A Nagykárolyi Köz- gazdasági Bank rt. vasárnap Róth Károly elnök elnöklete alatt tartotta meg rendkívüli köz­gyűlését, amely alkalommal bemutattatok az affiliálásra vonalközé szerződés s az jóváhagya­tott. Egyidejűleg elhatároztatott a részvénytár­saság alaptőkéjének 100 drb. uj részvény ki­bocsátásával 200,000 koronával, 600,000 koro­náról 800,000 koronára való felemelése és ennek végrehajtásával az igazgatóság megbi- zatott. Ezután az alapszabály 49. § e) pontja módosíttatván az igazgatósági tagok száma 12- re felemeltetett és uj igazgatósági tagokká Dr. Adler József a Magyar Általános Hitelbank debreceni fiókjának főnöke és Csengeri Mayer Sándor, a szatmári Terménybank' vezérigazgatója, az üresedésben levő felügyelő-bizottsági tagsági helyekre pedig a hátralevő időre felügyelő-bi­zottsági tagokká Scheer István a Magyar Ál­talános Hitelbank debreceni fiókjának helyettes főnöke és Hirsch Sándor, a szatmári Termény- bank igazgatóhelyettese egyhangúlag ineg- választattak. Dr. Bende Gyula pedig, mint a fenti intézetek delegáltja a társaság vezér- igazgatójává választatott meg. Az alapszabályok egyik pontja azzal egésziíteteít ki, hogy a céget a vezérigazgató és egy a cégjegyzésre fel­jogosított hivatalnok is jegyezheti. Végűi az affiliálási szerződés létrejötte és elfogadása alkalmából a közgyűlés a Magyar Általános Hitelbankot, valamint a vidéki ügyosztály el­nökét, Ervin Kálmánt és az igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagokat táviratilag üdvözölte s ezzel a közgyűlés véget ért. Eljegyzés. Mátyus István Kőrösmezőről eljegyezte Dénes Terikét Nagykárolyból. Villanyos favágógép. Örömmel regiszt­ráljuk, hogy Nagykároly város egy villanyos iizemü favágó és apritó gépet szerez be. így

Next

/
Thumbnails
Contents