Szatmármegyei Hírmondó, 1916 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-02 / 1. szám

Nagykároly, 1916. január 2. Vasárnap. A „VARMEGYE“ IV. évfolyam. — 1 ;zám. Közigazgatási, társadalmi és közgazdasági hetilap. ~ SZATMÁR VÁRMEGYE JEGYZÖEGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét érdeklő közlemények felelős gi- szerkesztő dinére — Érendréd — küldendők, -tg Kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉGHENY1-UTCA 20. SZ. („KÖLCSEY-NYOMDA“ RÉSZVÉNYTÁR íASÁG.) Felelős szerkesztő: NAGY ISTVÁN, a szatmárvármegyei jegyzőegyesiiiet főjegyzője. Munkatársak: BODOKV ISTVÁN, KOMORÓCY PÉTER, kismajtényi körjegyző. • kapnikbányai jző, e. jző. Előfizetési árak: Egész évre — — - Félévre — — — - Nyilttér sora 40 fillér. — — — 8 korona. — — — 4 korona. Egyes szám 20 fillér. Hátam! kapcsolatos általános érvényű Vendeletek. — Bíró urak szíves figyelmbe. — , szükségletét mindenki egész évre szerezze be, ha a j jegyző urnái hatósági beszerzésre be nem jelentette, mert szept. 15-ikével a íe.'meayek requiráiva lesznek Termény: rak. Szatmár vármegyében a maximális árak I9l5. szept. l-től métermázsánként a következők: Búza: 36 kor. rozs (gabona): 29 50 kor., árpa 29 kor., zab: 28 kor. (2077/1Ö15. M. E. rendelet.) Hadi vásárló 50 mázsán alul mázsánként l koronával a maximális áron alul vehet, tehát a bűz jt 35 koronáért. 50 mázsán felüli mennyiség vételnél az l korona levonást nem teheti. Ha a hadi vásárió vonakodnék a felajánlott ter­ményt átvenni vagy elhalasztani akarná, úgy a termelő panaszával forduljon távirati ag a Haditermény részvény­társasághoz, Budapest, Nádor-u. 9. szám. A maximális árban a vasúti szállítási díj is bennfoglaltatik és ha a hadi vásárló az általa megvett terményeket a kikötött időben át nem veszi, termelő az átvételi ár után kése­delmi kamatot és őrzési dijat számíthat fel. Tolnai Világlapja a hadban elesett hősök arcképét ingyen közli. Fényké­peket a jegyző úrhoz kell beadni. Boldog újévet! Milliók aj kairói kél fohász a jobb, boldogabb esztendő eljöveteléért. Nem­zetek miihói omlanak ma térdre a Min­denható láthatatlan színe élőit, boldo­gabb újévét kérve tőle. Boldogabb újévet kér az angol, bizonyára azt a boldog­ságod hogy letiporva Lssa hatalmas ellenfelét. Boldog akar lenni a francia a reváns siketétől, ugyanarra vágyik az ! olasz, vérmes nemzed aspirációinak tel­jesülését kérve. Boldog akar lenni a [szerb is, ki orgyilkos kezével közéhaji- , tóttá a csóvát Európa népei közé, az ; orosz, ki mészárszékre hajtja elnyomott népe millióit. Boldog újévért fohászkodva térde­lünk mi is az Ur zsámolya előtt. Lel­künk tiszta. Kérésünkkel nem kívánjuk országok pusztulását, mi csak a magunk megmaradását kérjük. A mi boldogsá­gunk, amit ez uj évtő! kívánunk, az ál­dott béke eljövetele lesz. Ez lesz az a legnagyobb boldogság, amit az újév hozhat. Az igazságos Isten meg is fogja ne­künk adni ezt a jótéteményt. Igazságos ügyünk az ő kezébe van letéve; az ő Hadisegélyben csak az részesülhet, kisemmiféle állandó ellátásban nem részesül; ki magát vagyonának jövedelméből, vagy önálló más keresetéből . fentartani nem képes és ha öt addig egészben vagy részben a bevonult tartotta el sa­ját keresetéből. Aki vgiótlant mond be, elzárással és pénbüntetéssel lesz lesújtva. Segélyt igényelhetnek: Fe­leség, gyermek — akkor is, ha házasságon kívül szü­letett —, mostoha gyermek, unoka, apa, anya, mostoha apa, möstha anya, nagyapa, nagyanya, a feleség atyja, anyja, édes vagy mostoha testvér, örökbefogadott gyer­mek, örökbefogadó apa. Gyermekek 8 éves korig fél­segélyesek. Segélyf. lvétel a jegyző ur előtti jelentkezésre történik. Összeírás minden hó 1. és 15-én az illetékes főszolgabiró úrhoz, onnan minden hó 5. és 20-án a kir Pénzügyigazgatósághoz terjesztetik. (100.000. és 130.000 — 1614. sz. pénzügyminiszteri utasítás.) Általános elv és megállapodás, hogy Szatmár vár­megye területén csak 8 magyar holdig (1200 négyszög­ölével számítva) kapnak a kisbiríokka! bírók hadise­gélyt. A hadisegély maximuma mester embereknél a lakbéred kívül 2 koronánál, földmiveseknél 1 korona 60 fillérnél magasabb nem lehet. Élelmezésre személyenként és havonként 18 kilogramm, vagyis át­lagban egy évre személyenként 2 métermázsa termény tartható és szerezhető meg. Tehát 1915. szept. 15-ig a Hadimrágok. Lakásunk udvarán egy sor fenyő, A ház előtt virít sok rózsatő, Borostyán fonja be a kőfalat, Több törperózsa diófa alatt, Hajnalka fut fel tornácoszlopon: S féltő gonddal nem őket ápolom : Ha majd az aratógépes halál Setét odvába egyszer visszaszáll, Ha most véres-szagu rétek felett Keselyük nem, — gólyák keringenek S rakják fészküket uj csűr tetején : Mily áhítattal szemlélgetem én. Ha szénaillatos határon át Ágyuk helyett szellő fuv orgonát, S erdő bokrában a gépfegyverek Helyén nótát madárka csicsereg: Tekintetét büszkén vetheti ránk Szép napraforgó és jó babvirág! Károlyi Tóth Lajos. Sfeí á mohamedán vallás reeipiáSása.*) — Beszélgetés Akmed Hikmct bég török főkonzuliak — Az a világraszóló dicsőség, mely moha­medán vallásu bosnyákjaink és. török szövet­ségeseink fegyverét kiséli a háború viharában, szinte sürgős szükségességgé teszi, hogy az erős érzelmi alapokon föiepiilő iszlám vallás- rendszerének törvényhozásunk jogi statust biz­tosítson. A próféta kibontott zöld zászlaja szólitotta harcra az iszlám millióit, méltányos tehát, hogy ezzel a vallással szemben, mely igazságos ügyünket hathatósan támogatja, tör­vényi becikkelyezésben is bálánkat lerójjuk. De számítanunk kell arra az erős gazdasági föllendülésre is, mely Boszniával, Hercegovi­nával és a török birodalommal létesülni fog, ami szintén szükségessé teszi, hogy a hazánk­ban lakó mohamedánok vallási ügyét kedve­zően rendezzük. Ezek az intenciók ösztönözhetik kormá­nyunkat arra, hogy a parlament következő ülésszakában a törvényhozás elé javaslatot ter­jesszen az iszlám jogállásának Magyarországon való rendezéséről. *) Irta: H. Király Ferenc, megjelent a Budapesti Hírlap 328. számában. A tervbevett szabályozással Magyarország is elismeri a mohamedán vallás szabadságát, mely Boszniában és Hercegovinában és.Auszt­riában már eddig is biztosítva volt. Már Bosznia és Hercegovina okkupálása- kor a monarkia Törökországgal 1879. április 21-én külön szerződést kötött, melynek 2. szakasza kimondja, „hogy a Bosznia és Her­cegovina területén levő minden hitfelekezetnek szabad vallásgyakorlata biztosittatik, a csapat­parancsnokok, valamint a közigazgatási ható­ságok a legnagyobb gondossággá! fognak őr­ködni, hogy a muzulmán lakosság becsületét, szokásait, szabad vallásgyakorlatát, lelki főnö­keikhez való viszonyukat senki se bántsa vagy háborgassa.“ Ugyanebben a szerződésben ki­mondottuk, hogy a szultán nevét a muzulmá­nok nyilvános imáikon ezentúl is említhetik és a minareteken az ottomán zászlókai is ki­tűzhetik. Az annexió következtében az 1879. évi szerződésnek érvénye megszűnt. Ausztria és Magyarország 1909. évi február 26-án Török­országgal újabb szerződést kötött, mely ismét biztosítja a mohamedánok szabad vallásgya­korlatát és továbbra is megengedi a szultán mint kalifa nevének nyilvános imáikban való említését. A török zászlóknak a minareteken való kitűzése azonban megszűnt. A végleges vallási rendezés a bosnyák alkotmányra hárul. Bosznia alkotmánya a tel­jes vallásszabadságot biztosítja, mindazáltal a Boszniában „ezidőszerint elismert vallások“

Next

/
Thumbnails
Contents