Szatmármegyei Hírmondó, 1915 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1915-07-11 / 28. szám
2-ik oldal. SZAMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ. 28-ik szám. zett meg róla, aki kötelességteljesítés közben halt meg. Előérzete volt, sejtése valóra vált! Nyugodj barátunk csendes sírodban, álmodj Magyarország jövendő nagyságáról, melynek kiépítésekor te is segítettél piros véreddel munkálkodni. Isten veled 1 Mándy Elemér született 1887. május 25-én Borzován (Szatmármegye). A középiskola alsó négy osztályát intézetünkben végzi (1901 —902.-ben a IV oszt.) azután három évig a nagyváradi hadapródiskolának növendéke. Később más intézetben folytatja gimnáziumi tanulmányait. Az érettségi vizsgálat után a jogi pályára lép. Máramarosszigeten befejezvén jogi tanulmányait, leteszi az államvizsgálatot, majd Budapesten a pénzügyi fogalmazói vizsgálatot is. A háború kitörésekor mint póttartalékos kiképző tizedesi rangban teljesít szolgálatot Egerben március 15.-ig. Menetszázadba kerül, mint hadapród jelölt vonul a Kárpátokba, ahol előléptették hadapróddá. Több súlyos ütközetben vett részt, kitűnt bátorságával. Az ellenséget maguk előtt szorították Telepócz községig, ahol a községen túl nagyobb elsáncolt orosz erőre bukkantak. Heves csatába ereszkednek, melynek folyamán súlyosan megsebesült mellén. A szinai (Zemplén vm. Dégenfeld-kastély) kórházba vitték, ahol 9 napig végtelen türelemmel, bízva felépülésében, állhatatosan viselte kinzó fájdalmait. Mindhiába ! A gondos orvosi és bajtársi ápolás nem tudta megmenteni az életnek. 1915. április 10.-én halt meg s az ottani köztemetőben helyezték nyugalomra a boldog feltámadás reményében. Elindítanak legjobbjaink a hosszú harc alatt! Egyike ő a soknak, kik a honfiúi erények legszebbjét a hazaszeretet tettel gyakorolta, vére hullásával tette termékennyé a talajt a szabadság rózsái számára. A hazaszeretetéit fogadd sz letetünk piros rózsáit emlékül, utolsó üdvözlésül. Isten veled ! Nagykároly város képviselő- testületének közgyűléseA városi képviselőtestület f. hó 4-én a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen közepes számban jelentek meg a tagok. Debreczeni István kir. tanácsos, polgár- mester üdvözli a megjelent képviselőtestületi tagokat s a közgyűlést megnyitja. A napi rend előtt a képviselőtestületet ért veszteségekről emlékszik meg. — Egyik szomorúság — úgymond —, egyik veszteség a másik után ér minket. A városháza ormán lengő fekete zászló néma kifejezője azon fájdalmunknak, hogy a képviselőtestület három derék tagja halálozott el: Csipkés András, Kaufmann Izidor és Kuszka Mihály. Melyik a nagyobb veszteség ? Nem lehet mérni, csak érezzük a nagyságát. Indítványozom, hogy az elhaltak elárvult családjaihoz részvétiratot intézzünk és az elköltözöttek emlékét jegyzőkönyvben örökítsük meg. — Indítványát a közgyűlés egyhangúlag elfogadván, a polgármester előterjeszti, hogy az elhaltak helyébe Janitzky Albert, Kerekes Ödön és Ek- ker Ferenc póttagokat fogják meghívni. Ezután azon intézkedésekről volt szó, amelyeket a városi hatóság az élelmiszerek árának megállapításáról tett. Ugyanis oly nagy az élelmiszerek ára, hogy ezek kényszermegál- lapitása vált szükségessé. Az ezen irányú fel- terjesztés felment, de a kormányhatóságtól válasz eddig nem jött. A magyar városok országos kongresszusa a miniszterelnökhöz memorandumot intézett, hogy az egész termést méltányos ár mellett foglalja le a kormány. Sérelmes továbbá a lakosságra a 10 kg. kontingens: fel kell emelni 15 kg.-ra. A legfőbb követelmény pedig a maximális árak leszállítása, mert ezek közérdekellenesek. A gabona képezi a többi élelmi cikkek alapját s ezeket is felemeli. A maximális árakat vidékenként is kellene szabályozni; a városok is maximálhassanak egyes cikkeket. Fontos a kiviteli tilalom megállapítása is. A városokat a lisztárak megállapításánál be kell vonni, amely intézkedés elmaradt a gabona árának megállapításánál. Állatok részére szemes takarmányt tarthasson a városi lakosság is. — A polgármester e felirat ismertetése után, mivel a városi pénzügyi bizottság ezzel nem foglalkozhatott, mert kés n érkezett, előterjeszti, hogy a képviselőtestület járuljon hozzá a város k határozatához, s egyszersmind a polgármester a belügyminister úrhoz írást intézhessen, hogy a piaci árak megállapítását eszközölhesse. Schönfeld Lázár képviselőtestületi tag felszólalásában kijelenti, hogy káros a maximális árak megállapítása helyenként, mielőtt a minister ezt általánosan elrendelt, mert ez esetben városunk és vidékünk áruit Szatmár és Debre- czen vezetik el; t. i. az árusok ott adják el majd, ahol drágábban veszik, amiből kellemetlenség származik majd. Vetzák Ede dr. képviselőtestületi tag nem helyesli Schönfeld Lázár szavait. Már februárban — úgymond — szólaltam fel, hogy zárt területet rendezzünk Nagykároly és vidékéből, s ebből kifolyólag a minister rendelje el a zárt területet és adjon felhatalmazást maximális árak megállapítására. Most a közvetítők önkényének vagyunk kiszolgáltatva. A közvetítő kereskedelem működése igen hasznos, de csak akkor, ha nem rombol és pusziit. A zárt területté való átalakítás életbe lépett már Nyíregyházán, Gyarmathon, Érmihályfalván, miért nem lehetne nálunk is? Némethy képviselőtestülei tag feiszóialá- ; sában kiemeli, hogy nálunk drágább a piac mint bárhol másutt, mert a közvetítők visszaélnek a polgárság türelmével, amikor az egyes cikkeket dupla áron, sőt még drágábban adják el, mint ahogy ők vették. Szavait példával is illustrálja. Schönfeld Lázár: A burkolt vád ellen — úgymond — szólalok fel, mintha én a zsidóság érdekében szóltam volna. Ilyet nem szabad a vitába bele vinni, mert itt tisztán a város érdekeiről van szó. Várjuk meg a minis- téri határozatot, s azután intézkedjünk. Budapesten is junius 12-én megállapítják a maximális árakat, s 18-án már panaszkodik a lakosság, hogy az élelmiszerek ára nem csökkent, 24-én pedig Bárczy polgármester kijelenti, hogy nem áll módjában az árak leszállítása, mert sok cikket visznek a külföldre. Vetzák Ede dr.: Országos rendezéstől nem sokat várok. A helyi hatóságnak teljesen szabad kezet kell adni. Dr. Adier Adolf képviselőtestületi tag Vetzák Ede dr. indítványa mellett szólalt föl. A h.boru — úgymond — még sokáig tarthat. A mai gyűlés sürgesse meg Vetzák dr. indítványát. Már is elkéstünk, tehát sietnünk kell vele ; ne válogassunk az eszközökben. A maximális árakban az elárusítók bele fognak nyugodni, s a közönség nem lesz kizsarolva. Debreczeni polgármester: Magam is — úgymond — utána jártam dr. Vetzák Ede indítványának, de kevés sikerrel. Nem sikerült a várost és kerületét zárt területté nyilvánítani. Az alispán úrral egyetértőleg a megye számára kérjük ezt a zárt területet. Ugyanis a járás semmit sem ad majd nekünk, ha olcsóbb lesz az ár, mint pl. Szatmáron, s igy az egész megyére kell kérni. Egy hónapja már, hogy fent van e kérvény, de eddig semmi válasz sem érkezett. Próbáljuk most külön. Én a maximális árak engedélyezését szükségesnek tartom. Deb- reczenben már megvan. Helyeslem azt is, hogy a piaczi zárórát 9 óráról 10 órára toljuk ki. Kötelességemnek tartom még azt is kijelenteni, hogy felekezeti felszólalás itt nem volt, csak véleménynyilvánítás. Demidor Ignác rendőrkapitány két visz- szaélési esetet, s a foganatosított büntetést megmagyarázván, a közgyűlés Vetzák Ede dr. illetve a polgármester indítványát elfogadta azon záradékkal, hogy amennyiben egyes távolabbi községek (Penészlek) kihagyása válnék szükségessé, az intézkedés ez értelemben tétessék meg. A következő pont a köz- és tűzbiztonsági intézkedésekről szólt. Az előadottak szerint a 23 rendőrbői 17, a 9 hivatásos tűzoltóból 6, a 40 önkéntes tűzoltóból 30 vonult be. Munkájukat a 40 tagból álló népfólkelö örkülönitmény látta el, s igy semmiben sem történt fennakadás. A honvédelmi miniszter azonban most megtiltotta, hogy ezen őrkülönirményt akár rendőri, akár pedig tűzoltói szolgálatra felhasználják s az ezirányu kérvényt visszautasította. Legfőbb teendőnk most, hogy a belügyministerhez sürgős kérvényt intézzünk, amely szerint hasson oda a hadügyministeriumban, hogy az örkülönitmény továbbra is azt a munkát teljesíthesse, amelyet 10 hónapon át végzett; ha ez nem sikerül, úgy bocsássák haza a bevonult városi rendőröket és tűzoltókat, vagy csendőrséggel lássák el a munkát s ha ez sem sikerül, úgy a minister szabályrendeletei adjon ki, hogy akik az 1890. I. te. 49. §, alapján községi közmunka teljesítésére kötelesek, teljesiisék ezl a rendőri és tűzoltói munkát. A kirendelésekről a rendőrkapitány intézkedjék, s a kirendelteknek alkalmazkodni kelljen az intézkedésekhez. A kirendelt helyettest is küldhet, de ezt 6 órával előbb be keli majd jelentenie. Panaszok a polgár- mesteihez intézendők. Mindez nagyon sürgős, s a rendelet a kihirdetés után 4 napra hatályba lépjen. A kötelezettek kora 18 és 60 év között legyen. Mive! a képviselőtestület e felterjesztést illetőleg nem volt egy véleményen, Néma Gusztáv magyarázó szavai után, hogy az alaki és tartalmi hiányoktól most tekintsünk el, mert talán nem is lesz erre a rendeletre szükség, a polgármester szavazást rendelt el. A névszerinti szavazás eredménye ez volt: 42 igen, 8 nem s igy 34 szótöbbséggel elfogadta a képviselő- testület az indítványt. A képviselőtestület az 1913. évi gyámpénztári számadást tudomásul vette; hasonló- képen, hogy a nagykárolyi ipari és közgazda- sági r.-t. a város ellen a kenyérgyár egyik követelése miatt pert indított. 4544 K 75 fillér követelésről van szó, amely összegben a kenyérgyár 1914. október havában Husztra katonák számára kenyeret szállított, de az árát eddig még nem kapta meg. Dr. Vetzák Sándor megjegyzi, hogy e pernek csak az a célja, hogy a kenyérgyár a hadi kincstártól a követelését minél előbb megkaphassa. A képviselőtestület Ámán Antal elbocsátott rendőr kérvényét nem teljesíti. A polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Kínál József, Kirilla Adolf, Kiss József, László József és Rosenberg Bernát képviselő- testületi tagokat felkérvén, a közgyűlést bezárta. Br. Adakozzunk a Vörös Kereszt Egylet nagykárolyi fiókjának.
