Szatmármegyei Hírmondó, 1915 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-16 / 20. szám
2-ik oldal. SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ. 20-ik szám. A második magyar hadi köicsim. A hosszan elhúzódó háború szükségessé teszi, hogy a hadi szükségletek zavartalan ellátása céljából uj hadi kölcsön bocsattassék ki. E szükségletek fedezésére a pénzügyminiszter az el:ő hadi kölcsön czimleteinek megfeleld, 6%-kal kamaíozó járadékkölcsön-kötvényeket és ezzel egyidejűleg 5'/a°/o os járadékkölcsön- kötvényeket bocsát nyilvános aláírásra. A pénzügyminiszter tehát ezúttal is köz/ellenül fordul a közönséghez, mint ez legutóbb a Német-birodalomban is történt és a kibocsátás összege a nyilvános aláírás eredménye alapján fog megállapítást nyerni. Az aláírás f. évi május 12-től 26-ig bezárólag fog megtartatni. Aláírási helyekül szerepelnek az összes álllami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és közvetítő helyei s az összes számottevő hazai pénzintézetek. A kibocsátásra kerülő és 6%-kal kamatozó kölcsönkötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért; a) ha az aláíráskor az egész aláirt ösz- szeg befizettetik, 97 K 50 f-ben ; b) ha pedig az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, 98 K-ban állapíttatott meg. Az 572%-kal kamatozó kölcsönkötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért: aj ha az aláíráskor az egész aláirt összeg befizettetik, 99 K 80 f-ben : b) ha pedig kedvezményes (részletekben történd) fizetési módozat vétetik igénybe, 91 K 20 f-ben állapiitatott meg. A 6%-os kölcsönnél a legkisebb jegyezhető összeg 50 K, az 572%-os kölcsönnél 100 K. A második hadi kölcsön 6%-os tvpusu kötvényei 1915. május 1-től kezdödőlég és minden év május ! -én és november 1-én lejáró utólagos részletekben kamatoznak, tehát az első szelvény 1 *15. november 1-én esedékes. A folyó évi május hó 1-től az aláírás napjáig járó folyó kamatokat azonban az aláírónak nem kell megtérítenie. Az óV*%-os typusu kötvények pedig 1915. junius 1-től kezdödőleg és minden év junius 1-én es. december 1-én lejáró félévi utólagos részletekben kamatoznak. A kamatfizetés folyó évi junius 1 -ével kezdődik, tehát az első szelvény folyó évi december 1-én esedékes. Mindkét typusu kötvényre az aláirt ősz- szegek az aláírási helynél fizetendők he és az aláírási áron felül az aláíróval szemben sem folyókamat, sem jutalék felszámításának helye nincs. Ha az aláirt összeg 100 koronát meg nem halad, az aláírás alkalmával az egész aláirt összeg befizetendő. A 100 koronát meghaladó aláírásoknál a részletekben történő befizetés kedvezménye igénybe vehető, az aláírás alkalmával azonban az aláirt összeg 10%-a biztositékképen leteendő és pedig a kir. állampénztáraknál és adóhivataloknál, a m. kir. postatakarékpénztár közvetítő hivatalainál, továbbá az 1898. XXI11. t.-cz. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezetnél készpénzben, a többi aláírási helynél pedig vagy készpénzben, vagy olyan értékpapírokban, a melyeket az aláírási hely elfogadhatóknak tart. A részletek pedig a következőkép fizetendők: A jegyzett összeg 25%-a legkésőbb 1915. junius 8-ig, 25%-a junius 18-ig, 25%-a junius 23-ig, 25-%-a julius 8-ig. A teljes befizetés megtörténte után az aláírási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visszaadja. A jegyzés czéljaira szolgáló nyomtatvány- űrlapok az összes aláírási helyeknél díjtalanul kaphatók. Ily nyomtatványok hiányában az aláírás levélileg is eszközölhető. A befizetés alkalmával az aláíró fél az alaitási helytől pénztári elisniervényeket kap, a melyek a fél kivánatára 1915. junius 14-től kezdve a m. kir. pénzügyminisztérium részéről kiállított ideiglenes elismervéuyekre fognak kicseréltetni. A végleges kötvények kiadására nézve, illetve a fél kivánatára kiadott ideiglenes elismervényeknek a végleges kötvényekre való kicserélésére nézve idejekorán hirdetmény utján fog a felhívás közzététetni A végleges kötvények kiadása költségmentesen ugyanazon a helyen fog megtörténni, a hol a pénztári elismervé- nyek, illetve a fél kivánatára kiadott ideiglenes elismervények kiadattak. Az 5\ti°/o-os kölcsönnél zárolásnak helye nincs, a második hadi kölcsön 6%-kal kamatozó kötvényei azonban — ép úgy, mint az el.-ö hadi kölcsön kötvényei — zároltan is jegyezhetők lesznek és az aláíró, a ki az általa jegyzett kötvényeket zárolja és a zárolást öt és fél éven át fel nem oldja, azt a jogot nyeri, hogy az ö'/a évi időszak utolsó évnegyedében, legkésőbb 1920. november 1-én a kötvényen alapuló követelését e naptól számítolt egy évre névértékben leendő visszafizetésre felmondhatja. A m. kir. kincstár köteles az ilykép felmondott kötvényeket legkésőbb 1921. november 1-én névértékben visszafizetni. A zárolásból kifolyólag az aláíró felet költség nem terheli. Zárolásnak csak 1000 K-át meghaladó összegű jegyzéseknél van helye. A m. kir. pénzügyminisztérium fentartja magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett úgy a 6%-os,' mint az 57a%-os kölcsönt egészben vagy részben, névértékben visszafizethesse, azonban az esetleges felmondás a 6%-kal kamatozó kötvényekre nézve 1921. május 1-jét megelőző időre, az 51/2%-kal kamatozó kötvényekre nézve pedig 1925. junius 1 -ét megelőző időre nem fog eszközöltetni. A kölcsönre történő befizetésekre a moratorium alá nem eső betétek — a felmondási határidő betartásával — korlátlanul igénybe- vehetők. A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily czégeknél 1914. évi augusztus hó 1 előtt betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett, egyébként moratorium alá esi betétek azonban a kibocsátásra kerülő járadékkölcsön- kötvényekre történő befizetések czéljára a két kölcsönre együttesen a jegyzés idejében fennálló összegük 25°/o-a de legfeljebb a betét tulajdonosa által jegyzett összeg 25%-a erejéig vehető igénybe. Azok, akik a befizetésekre ilyen, egyébként moratorium alá eső betétjüket kívánják igénybe venni, annál az intézetnél vagy cégnél, illetve annak az intézetnek vagy cégnek közvetítésével tartoznak jegyezni, amelynél a betét el van helyezve. A kibocsátandó kötvényekre és pedig úgy a szabad, mint a zárolt darabokra, az Osztrák- Magyar Bank és a m. kir. hadi kölcsönpénztár e járadékkötvényeknek kézi zálogul leköté e mellett, a névérték 75%-áig a mindenkori hi- vatalo- váltóleszámitolási kamatlábon nyújtanak kölcsönt. Ez a kedvezmény legalább 1916. évi julius 8-ig marad érvényben. A nevezett két Az országos politikában a néppárt hive volt kezdettől fogva. A pártnak egy időben Nagykárolyban, a legutolsó általános választások alkalmával pedig Letenyén volt jelöltje. A néppárt tiszta eszközeivel azonban, amelyek egyedül feleltek meg puritán jellemének, nem tudott úrrá lenni az ellene szegzett korrupció és erőszak felett. Ez a sikertelenség azonban csak újabb ösztönzésül szolgált neki arra, hogy politikai elveinek diadaláért még nagyobb hévvel munkálkodjék. Igen tevékeny részt vett a kathoiikus nép- szövetségi mozgalomban. A szövetségnek igazgatósági tagja volt. A központ felhívására nem egyszer napokon, heteken át járt szerverő körúton, mert minden munkára a legnagyobb örömmel vállalkozott, amelytől a kathoiikus közügy előhaladását remélte. Nagy anyagi áldozatokat hozott elveinek szolgálatában s bármely kathoiikus cél támogatására személyes tevékenységgel és anyagi támogatással mindenkor kész volt. Erősen vallásos férfi volt. Élete olyan összhangban állott elveivel, az általa vallott világélettel, hogy tiszteletet vívott ki magának politikai ellenfelei lek táborában is. Saját pártjában pedig természetesen éppen ez a jellemvonása kvalifikálta jelentős pozícióra. A háború kitörésekor dacára annak, hogy annak idején katonai szolgálatot nem teljesített, azonnal jelentkezett önkéntesnek a 7-es huszároknál. Nagy kedvvel és rendkívüli ambícióval készült arra, hogy a harctérre mehessen. Valósággal türelmetlenül leste ezt az időt. Nem is várta be, mig a rendes beosztásban reá került a sor. Egy menetszázadba osztóit gyengébb fizikumú bajtársával cserélt s mint káplár indult el Bukovinába. A harctéren kiváló vitézséget tanúsított. Csakhamar kadéttőrmester lett. Megkapta a nagy ezüst vitézségi érmet, később a német vaskeresztet és a zászlósi ragot. Alantasai rendkívül szerették, mert amellett, hogy meleg barátsággal bánt velük, folyton bátorította és tüzelte őket a harcra. Halála is akkor következett be, amikor szakaszát rohamra buzdította és maga indult elsőnek az ellenség állásai felé. Halála pótolhatatlan vesztesége a néppártnak s a kathoiikus mozgalmaknak. Ritka jellem, tehetség, erő és vasakarat egyesült beniie s ezt a maga teljességében beleállitotta a keresztény világnézet szolgálatába. Nagyra volt hivatva és sokat vártunk tőle. Amit tett, azért is megérdemli, hogy nevét nagyjaink között emlegessük és emlékezete áldott legyen közöttünk. Hősi halálának körülményei. Gróf Trautenberg Imre huszárfőhadnagy aki vele egy században szolgált s ugyanakkor is sebesült meg, következőképp adtaelő Szabó Albert hősi halálának történetét: A szomorú eset e hó 7-én este 7 óra tájban történt. Az oroszok hátravonulóban voltak. A VII-ik hadtest és a németek között a mi hadosztályunk egy hézagot töltött ki és a hetes huszárezred éppen rohamot intézet az oroszok ellen, amely győzelmesen végződött, úgy hogy ott, Mezőlaborc és Boró között a határ közelében, ahol mi harcoltunk, ennek a rohamnak következtében csakhamar meg is futamodtak az oroszok és este 11 óra tájban már egészen a határ felé üldöztük őket, tovább a Mezölaborc- tól északra eső magaslatoknál. Szabó barátom éppen a szakaszát vezényelte és felállva helyéről, parancsot akart kiadni az előnyomulásra. Ebben a pillanatban találta őt pontosan szivén a muszka golyó, amely a hátán jött ki és pillanatok alatt végzett vele. Én közvetlen közelében voltam akkor és láttam, amint egyszerre hanyatt vágódott a földön. Odarohantam hozzá, leh joltam a szivére, arcába néztem, amely már halotthalvány volt s láttam, hogy már nincs benne élet. Ekkor talált engem is vállamon az a golyó, a melynek sebemet köszönhetem, de éppen, mert erősen lehajoltam, szinte csak horzsolta válla- mat s nehány izmot lökött ki a helyéről. A közelben volt egy derék legényünk: huszár Pista, annak szólottám, hozza a szegény halott bajtársamat a kötözőhelyre. Ez nehány társával meg is tette é; másnap reggel jelentette is nekem a kötözőheiyen a tett intézkedéseket. Valószínűleg Borón, a templom közelében temették el s sírja meg lesz jelölve, hogy hozátar- tozói elhozhassáK tetemét. Mélyen érintett halála engem is. Hiszen hat hónap óta csaknem mindig együtt voltunk, egy századnál, a legmelegebb barátságban éltünk egymással. Szabó lelkes, szenvedélyes katona volt. Ónként jelentkezett, dacára idősebb voltának, huszár volt és Budapestről már káplári rangban indult el novemberben. Decemberben pedig már megkapta a nagy ezüst vitézségi érmet, akkor volt ez a Sanok körüli csatákban, amikor hallatlan vakmerőséggel az
