Szatmármegyei Hírmondó, 1915 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-28 / 13. szám

2-ik oidai. SZATMÁRMEGYEi HÍRMONDÓ. 14-ik szám. rifikülo hadjáratát csalás és panama el­len. Valami vampirszeilem üli meg ben- ! nünkf*;, amely megrontott erkölcseinkben, kiszívta éleinedveinke., amelynek a mi-: enkkei homlokegyenest ellenkező világ- i felfogása s internacionalismusa Európa! beteg emberéve akart bennünket tenni.; A keresztény és nemzett erköics ez erős feljajduiása a .mi uj életünknek biztosi záloga. Közéletünk tisztulásával párhuzamo­san haladva uj vonásokkal rójja teli a feltámadásban való hitünk családi és egyéni lelkületűnket. Mióta idehaza meg­fogyatkoztunk s milliók búcsúztak el hosszú, talán örök időkre, az alatt meg­teltek te plomaink. Akiknek elnémította ajkát gúny, közöny vagy hitetlenség, azok ma imádkoznak. Akik éietceít láttak Isten hit, lélek fogalmainak a közíudaíbói való kiküszöbölésében, azok bűnbánóan mea kulpáznak. Heroikus hlívallókat teremt, ez az uj élet kaszárnyáinkban, hói a cíévajkodó léhaságot munkás gon­dok, az eifajtaianodoh káromkodást islen- imadás váltotta fel. Feltámadás van a mi reményünkben, mely nem annyira pénzbe, mun dóba vagy tömegekbe, ha- j nem elsősorban Istenbe heiyezi bizalmát... Feltámadunk! De megelőzőleg egy nemzeti paecíagógián kell átesnünk. Sok tudás-, energiát pazaroltunk sportunk, iskolánk, művészetünk paedagógiájára. Csak feiényit e sok nevetői eljárásból az akarat nevelésére, akkor uj élet kapui nyílnak meg előttünk. Feltámadunk, csak akarjunk erősen! A Golgotha kínjai elmúltak. Az Ur harmadnapja immár a sírban. A harma­dik nap reggelén vakító ruházatú an­gyal hirdeti a. szomorú Jeruzsálem! asszo­nyoknak, hogy nincs o.t, akii keresnek, a véresre vert, sáppadt, elkinzott Isten-em­ber. Non est hic, surrexii! Talán közel járunk már Golgothánkl házukba csap le. Széjjelszedi a ház tetejét, le­tépi a két gyermeket anyjuk kebléről, szétha­sítja az asszony fejét, de nem öli meg, hegy e szerencsétlen anya fájdalma teljes legyen, ött látja a romok között gyermekeit. A fájda­lomtól félőrülten vánszorog magzatjai után. Foszlányokat tép véres ruhájából és azzal köti be két éves fiának szétzúzott kezét és lábát. Megfeledkezik saját fajdalmáról és csak gyer­mekeire gondol. Másik gyermekének lábát érte egy gránátszilánk. Beköti ennek is a sebét és újból keblére öleli gyermekeit, a háború leg­kisebb áldozatait. Mit érezhetett anyai szive? A ház fala minden percben összeomlással fe­nyegette az egész családot, segítségért kiáltó szavát tulharsogta az ágyudörgés. Mindjobban érezte ereje gyengülését s kétségbeesését csak növelte az a gondolat, hogy gyermekeivel együtt itt, e romok közt kell elpusztulnia. Lassanként elhalt az ágyudörej s gondos kezek napvilágra hozták a halálosan megsebesült anyát két gyermekéve! együtt. Hadseregünk orvosa be­kötözte a sebesült családot, de csak a gyer­mekeket tudta megmenteni. Anyjuk egy napi kínlódás után meghalt. Végső perceiben is gyermekeit emlegette s azokért imádkozott. — Föl lehet-e dúlni alaposabban egy családi fész­ket? Széjjel lehet-e szakítani erősebben még a reménynek is utolsó szálait? Melyik anyának volt nagyobb a fájdal­ma? Nem lehet mérni, mert amint kiapadha­csúcsaihoz. A legutóbb is összeestünk egy pillanatra Keresztünk súlyos terhe alatt. De kiegyenesedett a testünk, lel­künk. Elmúlnék kínjaink, ha elül a. ha­rag és gyüioiség vészes viharja. Azután mikor a síró lelkek szomorú gyász me­netben majd átall mladnak, egy. dicsősé­ges sir mellett Humíla geijiinusza áll majd vakító fehérségben s ajkán e szó­zat: Nincs itt, akit kerestek, a megkí­nzott, vérszegény, megpróbált Nemzet, mert már feltámadt uj cetre! Ilyen lesz a mi feltámadásunk, csak akarjunk erősen! Szentivinyi Béla. Adakozzunk a Vörös Kereszt Egylet j nagykárolyi fiókjának.-------- __^,8 ,V községi Jegyzők állami fizetésének kintálványozása. A nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter ur 14437/1915. 1V/6. számú rendeletével a köz­ségi és körjegyzők állami fizetés kiegészítését elintézte, a törvényhatósághoz beküidötte s je­lenleg feldolgozás alatt áli. A községi jegyzők, kiket ezen mérhetlen drágaság nem kevésbé sújtotta mint a városi­akat — végre hozzájutnak javadalmuk kiegé­szítő részéhez. A feldolgozás, illetve a hátralékos javatía- dalam e hó 15-ig föltétien felvehető lesz. A javadalom kiutalása kérdésében Komoróczy Jenő az egyesület tevékeny elnöke és Nagy István egyesületi főjegyző alispán urat fölkérték adja kiutalta,tás melleit arra is, hogy a nyugdíj levo­nások 1915. január f-töl kezdődőlegesen osz­tassanak fel. Alispán ur kijelentette, hogy amennyiben beható mérlegelés titán a nyugdíjalap fizető képessége ezt megengedi, teljesíteni fogja. Tekintettel arra, hogy községi jegyzők részéről többen felebbezést nyújtottak be a tői ­tatlan az anyai szeretet, épugy határtalan a gyenge anyák ereje a fájdalmak elviselésére. Ily súlyos áldozatok láttára kételkedhe­tünk-e igaz ügyünk győzelmében? A Mater Dolorosa fájdalma és egyszülött Fiának kín- szenvedése örök forrása lelkünk boldogságának. — Íme, Krisztus keresztje körül a sötétség egy percre szétfoszlik, a nap ragyogó sugarai szét­terülnek az égbolton, dicsfénnyel veszik körül a szenvedések helyét, sugárkoszoruval övezik a Megváltót és keresztjét, s kibontakozik a győ­zelmi zászló. „Beteljesedett!“ mondja az Üd­vözítő és lehajtván fejét, kilehelte lelkét. „Betel­jesedett!“ E szó Krisztus győzelmét és a bű­nös emberiség szabadulását jelenti. A másik anyának a fájdalma, kínszenve­dése és szerető szivének lángja szintén felha­tott az égig és meghallgatásra talált. Szú ének legforróbb vágya, elhaló szavának utolsó só­haja: ártatlan gyermekeinek boldogsága betel­jesedett ; szerető kezek itt ápolják városunkban és hiszem, hogy nemcsak szeretetet, hanem uj anyát is fognak találni. A másik vágy telje­sedése, amely millió anya szivét dobogtatja: fegyvereink végleges győzelme sem késhet so­káig. Alleluját zeng az egyház, Alleluját fog zengeni nemsokára az egész ország! Braneczky. vény hatóság megállapítás ellen. — Belügymi­niszter ur ó nagyiacltó>ágái1ak ezekre vonat­kozólag kimondott határozatait itt közöljük: A I omorzáui körjegyzőségben két's. jegy­zői állás van fő!véve. egyik 600 K községi és 400 K állami Kiegészítéssel — másik 400 K köz­ségi, 60.) K aliami kiegészítéssel.' A bikszádi jegyzőségbea ugyan-arak két s. jegyz i állás, az egyik 690 K községi, 140 K állami, a m,kik 400 K községi, 600 K ál­lami kiég :é:-sei. A törvényhatóság falhivatott az iránti jelen­tés tételre, hogy a íokimutatásb.« miért csak egy- egy s. jegyzői állás vétetett fel ? Jelentést vár a miniszter a borvála eaiti kőrjegyzőségoen 592 K 44 fill, községi és 407 K 56 fii!, állami fizetéskiegészitéssel, továbbá a szamosborhidi körjegyzőségben 300 K köz­ségi és. 700. K állami fizetéssel rendszeresítve levő/ segédjegyzői állásra. Kende József batizi k. jegyző, Petró And­rás szárazbereki s. jegyző, Lengyel Károly köl­esei s. jegyző képesítésüket, — Barta József mikoiai s. jegyző szol áiati idejének kezdő­pontját, — Cservenka János borválaszuti k. j., Halász József nagy palád i s. j. pedig sem képe­sítésüket, sem szolgálati idejük kezdőpontját nem igazolták. Ezek állami illetményének ki­szolgáltatása függőben tartandó. Giüksman Péter kom!ódtótfa!u-i k. jegyző 83 K 33 fili. korpótléka 100 K-ra helyesbítve. Rohay Gyula mátészalkai jegyző 40 K terményjárandóságának egyen értéke nem véte­tett fel s igy egyelőre 760 K állami illetmény folyósítható. Steinberger Sándor mátészalkai s. jegyző korpóíiéka 200 K-ról 158 K 33 fillérre, Szabó Béla kovási s. jegyző korpóíiéka 100 K-ról 41 K 67 fillérre lett leszállítva. Bodoky Gyula börvdyi k. jegyző 810 K földhaszonélvezete 425 K 76 fillérre lett újab­ban becsülve. A különbözet magyarázata kívántatik s addig az 1274 K 29 fill, állami illetményből 870 K 29 fillér folyósítható. Uray András csomaközi s. jegyző szol­gálati idejének kezdő pontja igazolandó. Suta János sárközujiaki s. jegyző szol­gálati ideje 1910. nov. lö-íől számiítatik. Schwarcz Dávid géresi k. jegyző feiebbe- zéséneic hely adatott s 1881. jul. 23-tól vétetett, a szolgálati ideje 1200 K. korpótlékkal. Géresy Suta József volt íiszabecsi k. j. ügyében érdemben akkor lesz határozat hozva, ha véglegesítése vagy nyugdíjazása ügyében az m. kir. közigazgatási bíróság ítéletet hoz. Barna Benő nagysomkuti s. jegyző feleb- bezése figyelembe nem vétetett. Reszner János szaímárudvari k. jegyző szolgálati ideje 1903. febr. 1 -teái számítva álla­piitatott meg. Dr. Sauermann István szatmárzsadányi jegyző felebbezésének hely adatott, szolgálata 1907. jan. 31-től lett számítva s igy 200 K korpótlékkal fölemelve. Nagy József feiebbezésének hely adatott, szolgálata 1902. jan. lö-tól lett számítva s 200 K korpótlék megállapítva. Ehhez képest a vármegye területén mű­ködő községi kör és s. jegyzők részére az idé­zet törvény szerint az állam pénztárt terhelő illetmények végösszege címén 237734 K 36 f. helyett 238851 K 03 fill, lett a m. kir. belügy­miniszter ur által kiutalványozva. A lakbér-nyugdíj is megállapítást nyert, csakhogy minden jegyzőség lakásértéke külön állapittatik meg; de általánosságban már mi- niszterileg jóváhagyást nyert és a nyugdíjazás alapját képezi.

Next

/
Thumbnails
Contents