Szatmármegyei Hírmondó, 1915 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1915-12-12 / 50. szám

2-ik oldal. SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ. 50-ik szám A közigazgatási bizottság ülése. Szatmármegye közigazgatási bizottsága Nagykárolyban f. hó 10-én tartott ülést Csaba Adorján főispán elnöklése alatt. A központi előadókon kívül- megjelentek : Tóth Móric és Falussy Árpád földbirtokosok, N. Szabó Antal közjegyző, dr. Böszörményi Emil és dr. Vetzák Ede ügyvédek. Alispáni jelentés meg­tétele után közöltetett a kereskedelemügyi mi­niszter leirata a megyei távbeszélő forgalom újból való megnyitása és a helyi érdekű vasu­tak menetrendjének javítása ügyében hozott határozata. Özv. Zicher Jánosné felebbezése néhai Schuszter János-féle alapítvány ügyében elutasittatott. Dienes István j. irodasegédtiszt lemondása elfogadtatott Tanfelügyelő beszámol róla, hogy a nagy­károlyi áll. el. iskolát, a polg. fiú- és leány­iskolát meglátogatta. Megemlékezik a polgári fiúiskolában történt ismeretes szerencsétlenség­ről és jelenti, hogy a vizsgálatot megejtette, mely szerint beigazolódott, hogy a tanári kart nem terheli mulasztás, a felügyeletes tanár he­lyén volt, tisztán a gyermek csintalansága és a hadbavonult szolga helyettesének ügyetlensége idtézte elő a katasztrófát, melynek tárgyában a kir ügyész a vádat elejtette. Kir. ügyész jelenti, hogy az elmúlt hó folyamán az ügyészségi fogházba érkezett 101 egyén, eltávozott 82, maradt 19. Több kisebb tárgy elintézése után az ülés véget ért. Képviselőtestületi közgyűlés. A képviselőtestület f. hó 5-én igen gyenge érdeklődés mellett rendes közgyűlést tartott. Debreczeni István kir. tanácsos, polgár- mester üdvözli a megjelent tagokat, s a gyűlést megnyitja. A gyűlés első pontjában a képviselőtes­tület felhatalmazza a városi tanácsot, hogy az 1916. évi házi pénztári költségvetést végrehajt­hassa. Hasonlóképen felhatalmazást kap a tanács, hogy az 1915. évi költségvetés keretében a hi­telátruházást eszközölhesse. A villamosmü költségvetésének a jövő évre való megállapításánál a közgyűlés elhatá­rozza, hogy a géptörlesztésre fizetendő összeget egy évre kitolja, mert 20,000 korona fedezetlen hiány van, továbbá a fogyasztó erő csökkent, a hajtó erő pedig drágult. A polgármester be­mutatja a harmadik hadi kölcsön jegyzésére vonatkozó rendeletet, amelyet a belügyminiszter adott ki. E rendelet szerint a városok csak saját erejükből, saját meglévő vagyonukból je­gyezhetnek. A városnak most 48,009 K valósá­gos vagyona van s ezzel szemben 110,000 K lombardkölcsön tartozása. Mindamellett a pol­gármester előterjesztésére a képviselőtestület kimondja, hogy a már eszközölt jegyzéseken nem változtat. A belügyminiszter leküldött határozatában törli Tóth Sándor városi Írnok iktatói pótlékát azon megjegyzéssel, hogy ez a többlet a város anyagi helyzetének nem megfelelő. Heves megye alispánja írást küldött a polgármesternek, hogy mivel a sok katonaság miatt Hevesmegye kimerült, az ott üdülő 12-es honvédek karácsonyi ajándékához mi is járul­junk hozzá. A képviselőtestület a házi pénz­tárból erre a célra 300 K-át szavazott meg s egyszersmind a képviselőtestület minden tagja gyűjtést is eszközölt. Következett a legtöbb adótfizetők névjegy­zékének megállapítása. Nagy József ny. állami végrehajtó ház­béréből 30 K-t enged el a közgyűlés. A következő pontban elhatározta a képvi­selőtestület, hogy újabb burgonyakészletet nem szerez be, mert a város lakosságának van ele­gendő mennyiségben. Polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Juhász Imre, Juhász Lajos, Lochmayer Márton, Lörincz Lajos és Papp Lajos képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést bezárta. Br. Kormányrendelet az árdrágítás ellen. A kormányrendeletet, melyet az árdrágítók ellen a hivatalos lap közölt, nag/ vonásaiban a következőkben ismertetjük: Az első szakasz az intézkedésre jogosult hatóságokat jelöli meg, elsősorban az alsóbb- foku közigazgazgatási hatóságokat, amelyek kivételes intézkedéseket tehetnek, hogy bizto­sítsák a lakosságnak életszükségleti cikkekkel méltányos áron való ellátását. A hatóság a saját hatósága területén levő készletek birtokosait arra kötelezheti, hogy akár saját, akár idegen helyiségben őrzött készletei­ket a hatóságnál bejelentsék. A hatóságnak vagy megbízottjának jogá­ban áll a bejelentésre kötelezettnek készleteit, raktárait és üzleti könyveit megvizsgálni. Az életszükségleti cikkek árusúói kötele- j sek árusítói üzleti helyiségeikben kifüggeszteni a belügyminiszter ur által megjelölt életszük-( ségleti cikkeknek árjegyzékéi. Ezenfelül arra is kötelezhetik az árusító­kat, hogy meghatározott életszükségleti cikke­kért a közvetlen fogyasztás céljait szolgáló (kis­kereskedelmi) forgalomban követelt áraknak hatóságilag láttamozott jegyzékét árusító üzleti helyiségeikben szembetűnően és a vevők részé­ről jól olvasható módot kifüggesszék. A jegy­zék láttamozására az elsőfokú rendőrhatóság, Budapesten a kerületi elöljáróság hivatott. A hatóság köteles az olyan jegyzék láitamozását megtagadni, amelyben az egyes életszükségleti cikkek ára a hatóságilag megállapított legma­gasabb árirál magasabb összeggel, vagy ha a legmagasabb ár megállapítva nincs, a forgalmi árnál aránytalanul magasabb összeggel van feltüntetve. A kifüggesztett eladási árt az illető cikkért követelt árnak kell tekinteni. A közigazgatási hatóság az életszükségleti cikkekre nézve szakértők közbenjöttével meg­állapíthatja azt a legmagasabb árt, amelyet ér­tük hatósága területén a közvetlen fogyasztás céljait szolgáló (kiskereskedelmi) forgalom az árusítók követelhetnek. A megállapított legma­gasabb árakat az érdekelt községekben a helyi szokásnak megfelelően közhírré kell tenni. Megállapít hat ja továbbá az országos, heti vagy napivásár kezdetének és végének időpont­ját, valamint az állatvásár helyére vonatkozó , rendelkezés érintetlenül hagyása mellett — a vásár helyét; — elrendelheti, hogy heti vagy napi vásárokon meghatározott életszükségleti cikkekért köveit árt az árusítók a vásártéren (piacon) folytatott árusításkor a vevők részére szembetűnően és olvashatóan kifüggesszék; — megtilthatja, hogy heti vagy napi vásárokon meghatározott életszükségieti cikkeknek — ipari feldolgozás vagy továbbeiadás céljából vásár idején vagy kivül, vásártérül (piacul) ki nem | felölt nyílt utakon, utcákon vagy köztereken személyesen vagy megbízott utján való adás­vételét. Az a hatóság, amelynek területén a lakos­ságnak valámeiy életszükségleti cikkel való kellő ellátása nincs biztosítva, a belügyminiszternek elhataimazását kérheti a hoz, hogy a község (város) a hiányzó cikknek a szükséges meny- nyiségben való beszerzését és forgalomba ho­zatalát megfelelően maga biztosítsa A közigaz­gatási hatóság a közélelmezés célszerű biztosí­tása végett, meghatározott életszükségleti cikkek forgalmának közvetítését szabályozhatja, külö­nösen oly egyéneket, akik ily cikkek forgalomba hozatalával iparszerüleg eddig nem foglalkoztak, abból kizárhat vagy rájuk nézve az előzetes hatósági engedélytől tehető függővé ; olyanokat pedig, akik a hatóság rendelkezésének nem fe­le.nek meg, az illető cikk forgalomba hozatalá­tól eltiltható. A közigazgatási hatóság a termelőt, ke­reskedőt vagy bármely személyt arra kötelez­heti, hogy készletének a saját szükségletét meghaladó részét a hatóság utasítása szerint a hatóság részére, vagy az általa megjelölt ter­mészetes vagy jogi személy (cég, intézet, szö- v íkezet stb.) részére készpénz fizetésért áten­gedje hatósági igénybevétel, rekvizició. A tör­vényhatóság, amelynek területén valamely élet­szükségleti cikkből hiány van, a szükséglet pót­lása végett ahhoz a törvényhatósághoz fordulhat, amelynek az illető cikkből feleslege van. A közigazgatási hatóság az életszükségleti cikkek­nek feles készletét, amelyet igénybevett, a bir­tokosnál tizenöt napot meg nem haladó időre zár alá veheti. Élőállatokra és gyors romlásnak kitett cikkekre nézve ily zár alá vételnek nincs helye. Az elsőfokú közigazgatási hatóságok szakértők meghallgatása után állapítják meg az I igénybe vett cikkek árát, A rendelet szerint két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénz- büntetéssel bünteti azt, aki készleteit el itkolja, aki a maximális áron felül árul, aki nyerészke­dés céljából gyűjt össze élelmiszerkészleteket, aki az élelmiszerek termelésére szolgáló üzemet önkényesen megszünteti, aki kellő indok nél­kül megsemmisíti, vagy értékében csökkenti az élelmiszert; aki a végből, hogy a vásárra (pi­acra) kerülő életszükségleti cikkek mennyiségét csökkentse és ezzel az árakat drágítsa, másokat lebeszél arról, vagy visszatart attól, hogy élet­szükségleti cikkeit a vásárra (piacra) vigye, vagy ott áruba bocsássa; aki másokat álhirek terjesztésével vagy egyéb módon félrevezet a végből; hogy ezáltal az életszükségieti cikkek árának drágulását idézze elő. A rendelet nov. 27-én lépett életbe. Egy 3—4 középiskolát végzett ügyes, értelmes fiú tanulóul felvétetik a „Kölcsey-nyomda“ r.-t.-nál.

Next

/
Thumbnails
Contents