Szatmármegyei Hírmondó, 1914 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-14 / 24. szám

SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ 3-ik oldal. 24-ik szám állásáról való lemondását. A le­mondást a polgármester egyelőre saj át hatáskörében tudomásul vette éz egyidejűleg intézkedett a helyet­tesítésről. — Helyettesítés és áthelyezés a vár­megyénél. Vármegyénk főispánja Képessy László főszolgabíró elhalálozásával meg­üresedett csengeri főszolgabírói állásra az eddigi hivatalvezető szolgabirót, Szu- hányi Lászlót, az igy megüresedett szolgabirói állásra Bárt István köz- igazgatási gyakornokot, megüresedett két díjas gyakornoki állásra pedig Jákó Endrét és Bónis Gábor díjtalan gya­kornokokat helyettesítette. Egyidejűleg Kállay Szabolcsot Avasujvárosba, Bárt Istvánt Mátészalkára, Tóth Tibort Fe­hérgyarmatra, Tóth Józsefet a várme­gyei árvaszéktől az alispáni hivatalhoz áthelyezte. A csengeri főszolgabírói ál­lásra már megindultak a kombinációk. Legtöbb kilátással Szuhányi László a jelenleg helyettes csengeri főszolgabíró indul a küzdelemnek. Az állás betöl­tése júliusban lesz. — Csak egy anya tudja mennyi gondot okoz egy gyermek táplá­lása, amikor a legeslegjobb táplá­lószer, az anyatej hiányzik vagy kevés. Milyen sokszor gyötrődik az anya amiatt, hogy nem tud mit adni gyermekének. Ám ezért a gondos anya nem bocsátkozik kí­sérletezésekbe, hanem csakis ki­próbált, megbízható tápszerhez folyamodik, s ez nem lehet más, csak a Nestlé gyermekliszt, amely pár nap múltán érezteti kitűnő hatását. - Egy tanulságos könyv jelent meg a Nestlé-liszt haszná­latáról és úgy ezt a könyvet, va­lamint egy próbadoboz Nestlé-lisz- tet ingyen és bérmentve küld a Henri Nestlé cég, Wien, I., Biber­strasse 119 P. — Szatmármegyei fürdöstatisztika. Szat- mármegye területén fürdője van: Szi- nérváraljának. Szinérváralja lakosainak száma 5.056, akik az elmúlt óv statiszti­kája szerint igénybe vettek összesen 2.340 fürdőt, tehát évente száz lakosra esik 44 fürdő. Felsőbányának van 4.442 lakosa akik az elmúlt év statisztikája szerint igénybe vettek összesen 1.712 für­dőt tehát évente 100 emberre mind össze 38 fürdő jutott. Nagybányának van 12.877 lakosa, akik igénybevettek 11.024 fürdőt s igy 100 emberre jut évenként 85 fürdő. Nagykároly városnak van 16.078 lakosa, egy kádfürdője, rész­letes statisztika hiányzik. Mindanégy helyen van külön rituális fürdő is. El­lenben nincs fürdője a következő 3000- nél több lakossal biró községnek. Ara­nyosmeggyes (3.263) Avasfelsőfalu (3.253) Csenger (3.522), Erdőd (3.602), Fehér- gyarmat (4.627), Kapnikbánya (4.517), Mátészalka (5.935), Nagyecsed (4.665), Nagysomkut (3.013), Szaniszlő (4.822) == 40.219. E kimutatáshoz csak annyit je­gyezzünk meg, hogy Nagy- és Felső­bányának vízvezetéke lévén, sok ma­gánfürdője van, ami lényegesen javítja a fürdési íviszonyokat. — Sorozási statisztika. A nagy­kár olyd_járá^_27^cözségében_Jlle^ tékes 1891., 1892. és 1893. évi szü- letésüekre a fősorozás május 27 —30. és junius 2—3-ik napjára ejtetettmeg. Állitáskötetesek száma összesen: 1112; ebből I-ső koroszt- beli 521, Il-ik korosztbeli 332, III. korosztbeli 259 volt. Besoroztatott összesen 224. Yisszahelyeztetett 439 Fegyvesképtelenek oszt. 156. Katonai kórházba küldetett meg­figyelésre 15. Önkéntes belépett 8 Az eredmény a múlt évekéhez hasonló; csökkenés nincs. A leg­gyengébb anyag Szaniszlő, Penész­lek és mezőpetri községbeliek kö­zött volt. Aránylag a legtöbb al­kalmast Genes község szolgáltatta. Erdei kaland. Irta : Julius. A kik jártak életükben az erdőben és töltöttek egy-két alkonyati órát tud­hatják, micsoda rettentő dolog a szu- nyogcsipés. az a kis állat az erdők nagy­hatalma. Taktikáj át megirigyelhetné akár­melyik diplomata. Szelíd behízelgő dallal közelit az emberekhez s ha már eléggé megkedveltette magát, csip rajta egyet. Eleinte észre sem vesszük, de később bosszantóvá, sőt kínzóvá válik. A ki nem hiszi próbálja meg. Velem megesett. ügy történt a dolog, hogy haza­menet lekéstem a kompról. Magamfajta fiatal emberre még nem jelent ez ma­gában véve semmiféle szerencsétlensé­get, kivált olyan szép nyári estén, mint az akkori volt. Fölcseréltem én már ott­hon is a párnás ágyat elégszer a sza­bad természettel és néhai Gyöngyös kutyánk lehetne a tanúja, hány éjjelt töltöttem az illatos szénakazalon Dio- genesi nyugalommal kerestem magam­nak egy bokrot, melynek tövében lehe- veretem. Kisded csomagom azon nem remélt megtiszteltetésben részesült, hogy párnául szolgálhatott. Az álom kerülte szememet, csak feküdtem és néztem az égre. Mögöttem a mélázó erdő, melyből titkos sóhajok keltek felém, fölöttem a csillagok miri- ádjai, mind megannyi tündósrszem; a szőke duna habjainak csobogása egybe­olvadt a milliónyi szúnyog danájával. Valami édes bus érzés vett rajtam erőt hasonlatos a pásztoréhoz, a ki tilinkó- ján játszik, valami titkos vágy, mélázó sejtelem egy bizonytalan, ködfátyolszerii lény után. Tündéri álom, mely az ébren álmodok lelkét hálózza be szivárvány­színű hálójába. Végtelen boldog voltam ; éreztem, hogy lelkem kiröppen földi burkából és csapongva szálldogált az érzelmek himes virágjain. Éreztem a nagy természet titkos költészetét, mely egyszerre lebilincseli és felszabadítja a lelket. . . . A költészet azonban ez egyszer sivár prózába fulladt. E prózának a kalmárai a szúnyogok voltak. Ezrével kerengtek felettem s szinte láttam hogyan meregetik reám apró fulánkjaikat. Ide­gesen csapkodtam magam körül és el­felejtettem titkos vágyakat, mélázó sej­telmeket tündéri álmot és szivárvány szinü hálót, csak a szúnyogokat láttam és csípéseiket éreztem. . . . — Mit kapkodsz úgy magad körül, mintha erdei manók bújtak volna beléd ? Ezüstös kacagás követte e szókat, mely százszoros vizhangra lel az erdő titkos homályában. Bámulva néztem a hang irányába. Egy lépésnyire fejemtől magas női alak állott. Testét hosszú pongyolaszerü le­pel takarta, aranyhaja kibontva, gazdag hullámokban omlott formás vállaira s igézőén tündöklött a szelíd holdfényben. Ajkán pajzán mosoly játszódott, szemei kacér villámokat szórtak. Szótlanul bá­multam a bájos tüneményre és megdör­zsöltem szemeimet, ha vájjon nem álom-e. Nem volt álom. — Miért nem felelsz ? — kérdezte a tünemény. Dadogtam rá egy-két szót. — Nem tudom kicsoda maga, ho­gyan jött ide ? . . . Újra hallottam az előbbi kacajt és olyanformát gondoltam, hogy bárcsak soha se lenne vége és én imindig hall­gathatnám. — Hogy ki vagyok én? Én a holdkirály lánya vagyok. Látod ott azt a csillagot (finom ujjával a Vónusra mutatott), Azon szoktam üldögélni és fonogatni ezüstös rokkámon. Unatkoz­tam s orsómról legombolyítva az évek óta fonott hosszú, finom szálat, leeresz­kedtem a földre. Téged találtalak itt s már régóta nézem, hogyan hadonázol magad körül kezeiddel, soha sem tud­tam, hogy ilyen mulatságosak a földiek. Ezentúl többször is eljövök. De most felelj te is a kérdésemre, ki vagy te ? Arcán a kíváncsiság félreismerhe­tetlen jelei tükröződtek. Szeme kerekre nyílt, nyitott ajkai mögül elővillogtak vakítóan fehér fogai. A tréfa — mert meg voltam róla győződve, hogy pajzán játék az egész — kezdett érdekelni és elhatároztam, hogy kötélnek állok. — Én a földisten fia vagyok — válaszoltam. Szemei egy pillanatig bámulva szegzödtek rám, mintha váratlanul érte volna válaszom, de csakhamar uralomra vergődött arcán ismét a korábbi pajzán mosoly, csakhogy most már ezerszerte büvölőbbnek, csábosabbnak tűnt fel mint előbb. — Te a földisten fia vagy ? Hol van a koronád aranyos köntösöd, pari­pád és hódoló udvarod? Szavába vágtam. — És hol a tied, szépséges hold­tündér ? Arcán az ijedtség tükröződött, egé­szen közelembe jött, ki még mindig ülő­helyzetemben voltam, fölém hajlott és suttogva mondá: — Halkabban beszélj, nemes ifjú, mert megtalálja hallani atyám, a hatal­mas holdkirály, s akkor eltűnik arcáról a mosoly, magára ölti sürii felhőpáncél­ját, mennydörgő hangon pöröl és villá­maival szanaszét csapkod. Borzasztó az ő haragja és én ügyfélék tőle. Pedig ha megtudná, hogy a földre szálltam, bizo­nyosan dühös lenne. Amig beszólt, éreztem leheletét ar­comon s szinte elkábitott hajának illata. Szemeimet behunytam, hogy szabadul­jak a varáéslat ahol, de hasztalan, mert már a lelkemet tartotta fogva. Szavai­nak végeztével szenvedélyesen öleltem át karcsú derekát, magamhoz szorítot­tam és egy hosszú forró csókot nyomtam üde ajkaira. Odavontam magam mellé a bársonypuha pázsitra. Egy szót sem szólt, nem ellenkezett; kezével végig húzott homlokán, mint a ki mély álom­r~—------------------------­9 Minden gazdának jó tudni, hol az (j olcsó beszerzési forrás. I Tessék próbavá­sárlást tenni. L (Tlinően munkáért szauatosság uállaltatik. Törött öntött vasalkatrészek forrasztása autogénnel, jótállás mellett. Kinek szüksége van bármiféle gazdasági cikkekre, legelőször keresse fel Demes Ferencz oki. kovács és kocsigyárfő műhelyét Nagykárolyban (Majtény-utca) ahol mindenféle gazdasági cikkeket bámulatos olcsó árért és kedvező feltételek mellet vehet vagy rendelhet. Raktáron vannak: féderes kocsik, vagy igás és kis futó lőcsös szekerek, kétkerekű féderes talyiga, fa- és vasborona, KIHÁN-féle vasekék, mindenféle kész famunkák, uj szekerek vagy ahoz való kidarabolt rúd, oldalcső, küllő, talp, lőcs, sárhányó, spicbognl, kerékagy és minden hozzávaló részek és északba vágó munkák.

Next

/
Thumbnails
Contents