Szatmármegyei Hírmondó, 1914 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-14 / 24. szám
SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ 3-ik oldal. 24-ik szám állásáról való lemondását. A lemondást a polgármester egyelőre saj át hatáskörében tudomásul vette éz egyidejűleg intézkedett a helyettesítésről. — Helyettesítés és áthelyezés a vármegyénél. Vármegyénk főispánja Képessy László főszolgabíró elhalálozásával megüresedett csengeri főszolgabírói állásra az eddigi hivatalvezető szolgabirót, Szu- hányi Lászlót, az igy megüresedett szolgabirói állásra Bárt István köz- igazgatási gyakornokot, megüresedett két díjas gyakornoki állásra pedig Jákó Endrét és Bónis Gábor díjtalan gyakornokokat helyettesítette. Egyidejűleg Kállay Szabolcsot Avasujvárosba, Bárt Istvánt Mátészalkára, Tóth Tibort Fehérgyarmatra, Tóth Józsefet a vármegyei árvaszéktől az alispáni hivatalhoz áthelyezte. A csengeri főszolgabírói állásra már megindultak a kombinációk. Legtöbb kilátással Szuhányi László a jelenleg helyettes csengeri főszolgabíró indul a küzdelemnek. Az állás betöltése júliusban lesz. — Csak egy anya tudja mennyi gondot okoz egy gyermek táplálása, amikor a legeslegjobb táplálószer, az anyatej hiányzik vagy kevés. Milyen sokszor gyötrődik az anya amiatt, hogy nem tud mit adni gyermekének. Ám ezért a gondos anya nem bocsátkozik kísérletezésekbe, hanem csakis kipróbált, megbízható tápszerhez folyamodik, s ez nem lehet más, csak a Nestlé gyermekliszt, amely pár nap múltán érezteti kitűnő hatását. - Egy tanulságos könyv jelent meg a Nestlé-liszt használatáról és úgy ezt a könyvet, valamint egy próbadoboz Nestlé-lisz- tet ingyen és bérmentve küld a Henri Nestlé cég, Wien, I., Biberstrasse 119 P. — Szatmármegyei fürdöstatisztika. Szat- mármegye területén fürdője van: Szi- nérváraljának. Szinérváralja lakosainak száma 5.056, akik az elmúlt óv statisztikája szerint igénybe vettek összesen 2.340 fürdőt, tehát évente száz lakosra esik 44 fürdő. Felsőbányának van 4.442 lakosa akik az elmúlt év statisztikája szerint igénybe vettek összesen 1.712 fürdőt tehát évente 100 emberre mind össze 38 fürdő jutott. Nagybányának van 12.877 lakosa, akik igénybevettek 11.024 fürdőt s igy 100 emberre jut évenként 85 fürdő. Nagykároly városnak van 16.078 lakosa, egy kádfürdője, részletes statisztika hiányzik. Mindanégy helyen van külön rituális fürdő is. Ellenben nincs fürdője a következő 3000- nél több lakossal biró községnek. Aranyosmeggyes (3.263) Avasfelsőfalu (3.253) Csenger (3.522), Erdőd (3.602), Fehér- gyarmat (4.627), Kapnikbánya (4.517), Mátészalka (5.935), Nagyecsed (4.665), Nagysomkut (3.013), Szaniszlő (4.822) == 40.219. E kimutatáshoz csak annyit jegyezzünk meg, hogy Nagy- és Felsőbányának vízvezetéke lévén, sok magánfürdője van, ami lényegesen javítja a fürdési íviszonyokat. — Sorozási statisztika. A nagykár olyd_járá^_27^cözségében_Jlle^ tékes 1891., 1892. és 1893. évi szü- letésüekre a fősorozás május 27 —30. és junius 2—3-ik napjára ejtetettmeg. Állitáskötetesek száma összesen: 1112; ebből I-ső koroszt- beli 521, Il-ik korosztbeli 332, III. korosztbeli 259 volt. Besoroztatott összesen 224. Yisszahelyeztetett 439 Fegyvesképtelenek oszt. 156. Katonai kórházba küldetett megfigyelésre 15. Önkéntes belépett 8 Az eredmény a múlt évekéhez hasonló; csökkenés nincs. A leggyengébb anyag Szaniszlő, Penészlek és mezőpetri községbeliek között volt. Aránylag a legtöbb alkalmast Genes község szolgáltatta. Erdei kaland. Irta : Julius. A kik jártak életükben az erdőben és töltöttek egy-két alkonyati órát tudhatják, micsoda rettentő dolog a szu- nyogcsipés. az a kis állat az erdők nagyhatalma. Taktikáj át megirigyelhetné akármelyik diplomata. Szelíd behízelgő dallal közelit az emberekhez s ha már eléggé megkedveltette magát, csip rajta egyet. Eleinte észre sem vesszük, de később bosszantóvá, sőt kínzóvá válik. A ki nem hiszi próbálja meg. Velem megesett. ügy történt a dolog, hogy hazamenet lekéstem a kompról. Magamfajta fiatal emberre még nem jelent ez magában véve semmiféle szerencsétlenséget, kivált olyan szép nyári estén, mint az akkori volt. Fölcseréltem én már otthon is a párnás ágyat elégszer a szabad természettel és néhai Gyöngyös kutyánk lehetne a tanúja, hány éjjelt töltöttem az illatos szénakazalon Dio- genesi nyugalommal kerestem magamnak egy bokrot, melynek tövében lehe- veretem. Kisded csomagom azon nem remélt megtiszteltetésben részesült, hogy párnául szolgálhatott. Az álom kerülte szememet, csak feküdtem és néztem az égre. Mögöttem a mélázó erdő, melyből titkos sóhajok keltek felém, fölöttem a csillagok miri- ádjai, mind megannyi tündósrszem; a szőke duna habjainak csobogása egybeolvadt a milliónyi szúnyog danájával. Valami édes bus érzés vett rajtam erőt hasonlatos a pásztoréhoz, a ki tilinkó- ján játszik, valami titkos vágy, mélázó sejtelem egy bizonytalan, ködfátyolszerii lény után. Tündéri álom, mely az ébren álmodok lelkét hálózza be szivárványszínű hálójába. Végtelen boldog voltam ; éreztem, hogy lelkem kiröppen földi burkából és csapongva szálldogált az érzelmek himes virágjain. Éreztem a nagy természet titkos költészetét, mely egyszerre lebilincseli és felszabadítja a lelket. . . . A költészet azonban ez egyszer sivár prózába fulladt. E prózának a kalmárai a szúnyogok voltak. Ezrével kerengtek felettem s szinte láttam hogyan meregetik reám apró fulánkjaikat. Idegesen csapkodtam magam körül és elfelejtettem titkos vágyakat, mélázó sejtelmeket tündéri álmot és szivárvány szinü hálót, csak a szúnyogokat láttam és csípéseiket éreztem. . . . — Mit kapkodsz úgy magad körül, mintha erdei manók bújtak volna beléd ? Ezüstös kacagás követte e szókat, mely százszoros vizhangra lel az erdő titkos homályában. Bámulva néztem a hang irányába. Egy lépésnyire fejemtől magas női alak állott. Testét hosszú pongyolaszerü lepel takarta, aranyhaja kibontva, gazdag hullámokban omlott formás vállaira s igézőén tündöklött a szelíd holdfényben. Ajkán pajzán mosoly játszódott, szemei kacér villámokat szórtak. Szótlanul bámultam a bájos tüneményre és megdörzsöltem szemeimet, ha vájjon nem álom-e. Nem volt álom. — Miért nem felelsz ? — kérdezte a tünemény. Dadogtam rá egy-két szót. — Nem tudom kicsoda maga, hogyan jött ide ? . . . Újra hallottam az előbbi kacajt és olyanformát gondoltam, hogy bárcsak soha se lenne vége és én imindig hallgathatnám. — Hogy ki vagyok én? Én a holdkirály lánya vagyok. Látod ott azt a csillagot (finom ujjával a Vónusra mutatott), Azon szoktam üldögélni és fonogatni ezüstös rokkámon. Unatkoztam s orsómról legombolyítva az évek óta fonott hosszú, finom szálat, leereszkedtem a földre. Téged találtalak itt s már régóta nézem, hogyan hadonázol magad körül kezeiddel, soha sem tudtam, hogy ilyen mulatságosak a földiek. Ezentúl többször is eljövök. De most felelj te is a kérdésemre, ki vagy te ? Arcán a kíváncsiság félreismerhetetlen jelei tükröződtek. Szeme kerekre nyílt, nyitott ajkai mögül elővillogtak vakítóan fehér fogai. A tréfa — mert meg voltam róla győződve, hogy pajzán játék az egész — kezdett érdekelni és elhatároztam, hogy kötélnek állok. — Én a földisten fia vagyok — válaszoltam. Szemei egy pillanatig bámulva szegzödtek rám, mintha váratlanul érte volna válaszom, de csakhamar uralomra vergődött arcán ismét a korábbi pajzán mosoly, csakhogy most már ezerszerte büvölőbbnek, csábosabbnak tűnt fel mint előbb. — Te a földisten fia vagy ? Hol van a koronád aranyos köntösöd, paripád és hódoló udvarod? Szavába vágtam. — És hol a tied, szépséges holdtündér ? Arcán az ijedtség tükröződött, egészen közelembe jött, ki még mindig ülőhelyzetemben voltam, fölém hajlott és suttogva mondá: — Halkabban beszélj, nemes ifjú, mert megtalálja hallani atyám, a hatalmas holdkirály, s akkor eltűnik arcáról a mosoly, magára ölti sürii felhőpáncélját, mennydörgő hangon pöröl és villámaival szanaszét csapkod. Borzasztó az ő haragja és én ügyfélék tőle. Pedig ha megtudná, hogy a földre szálltam, bizonyosan dühös lenne. Amig beszólt, éreztem leheletét arcomon s szinte elkábitott hajának illata. Szemeimet behunytam, hogy szabaduljak a varáéslat ahol, de hasztalan, mert már a lelkemet tartotta fogva. Szavainak végeztével szenvedélyesen öleltem át karcsú derekát, magamhoz szorítottam és egy hosszú forró csókot nyomtam üde ajkaira. Odavontam magam mellé a bársonypuha pázsitra. Egy szót sem szólt, nem ellenkezett; kezével végig húzott homlokán, mint a ki mély álomr~—------------------------9 Minden gazdának jó tudni, hol az (j olcsó beszerzési forrás. I Tessék próbavásárlást tenni. L (Tlinően munkáért szauatosság uállaltatik. Törött öntött vasalkatrészek forrasztása autogénnel, jótállás mellett. Kinek szüksége van bármiféle gazdasági cikkekre, legelőször keresse fel Demes Ferencz oki. kovács és kocsigyárfő műhelyét Nagykárolyban (Majtény-utca) ahol mindenféle gazdasági cikkeket bámulatos olcsó árért és kedvező feltételek mellet vehet vagy rendelhet. Raktáron vannak: féderes kocsik, vagy igás és kis futó lőcsös szekerek, kétkerekű féderes talyiga, fa- és vasborona, KIHÁN-féle vasekék, mindenféle kész famunkák, uj szekerek vagy ahoz való kidarabolt rúd, oldalcső, küllő, talp, lőcs, sárhányó, spicbognl, kerékagy és minden hozzávaló részek és északba vágó munkák.
