Szatmármegyei Hírmondó, 1914 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-12 / 15. szám

Nagykároly 1914. április 12. Vasárnap II. évfolyam 15. szám Közigazgatási, társadalmi és közgazdasági hetilap SZATMÁKYÁRMEGYE JEGYZŐEGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Kaszinó-utca 10. szám. Telefon 115. Felelős szerkesztő : NAGY ISTVÁN a szatmármegyei jegyzői egyesület főjegyzője Előfizetési ár: Egész évre — — — — — —- — ■— 8 korona. Félévre — — — — — *- — — — — 4 korona. Nyilttór sora 40 fillér. — Egyes szám 20 fillér jíusvéf. Feltámadás! -1- Felséges gondo­lat ! — Isteni szikrával: lélekkel és ésszel felruházott ember, a te­remtés koronája bűnbe esik; — halálnak-lialálával meghal; -- de a halál nem megsemmisülés, mert az isteni mindenhatóság a porrá lett embert feltámasztja. E szó nem a lélek halhatat­lanságát, hanem a meghalt testnek Isten által való fölélesztését és a lélekkel örökre való egyesítését jelenti. Nincs tehat miért félni a ha­láltól, porainkból feltámadunk ! E gondolat a föld népeinél általános, de legszebb a keresz­ténységnél. A kereszténység tanitása sze­rint: a test feltámadása általános lesz, minden ember fel fog tá­madni, — ugyanazon test fog fel­támadni, — a bűnösök szenvedni fognak, — az igazak teste meg­dicsőült állapotban lesz és annál nagyobb lesz a test dicsőssége is, minél nagyobb volt a földön az ember érdeme. — Tehát érdemes jónak és igaznak lenni! E tanítást érthetővé teszi Pál apostol hasonlata, mely sze­rint habár ugyanazon test fog is feltámadni, ez az isteni minden- hatóság alatt oly változásokon fog keresztül menni, hogy nem lesz többé a múlandóságnak alá­vetve és igy a testi ösztönök sem fognak nála jelentkezhetni. Ez a hasonlat a földbe vetett magról és az ebből fejlődő növényről illusztrálja a feltámadás dogmáját. A hasonlat a krisztusi törté­netekbe be is illik. A husvét, mely Krisztus feltámadásának emlék­ünnepe március 22. és április hó 25-ike közé esik, amikor a termé­szet halottaiból föltámad, mikor az elvetett mag kikéi és a mikor a kopasz fák rügyeket bontanak! Azonban a husvét nem csu­pán a feltámadás ünnepe, hanem ; ünnepe a krisztusi megváltásnak! * És éppen ezért a husvét kezdettől fogva a kereszténység legnagyobb ünnepe. A kereszténység fájó örömmel ünnepel e napon! Fáj, hogy az emberi gonoszság megölte az Isten­embert, de e fájdalomba bevegyül a dicsőséges feltámadás öröme! * Ismét Husvét ünnepet, a fel­támadás és megváltás ünnepét üljük. Ma azonban a szokásos ke­délyes és vidám tréfák elma­radnak. Az emberek öröme le van fokozva, hangfogó van a sziveken. A természeti csapások. nyomorba juttatták a foki népét, a nemzetek for*ronganak, acélt fennek ! Egye­netlenség és gyűlölet az űr minden vonalon!... Békesség, egyetértés, szeretet jöjjön el a te husvétod! D j Husvét körül Két napra minden évben elhallgat­nak a harangok; elpihennek, mint a gyászoló özvegy, aki belefáradt a sűrű siránkozásba. De a harmadik napon megjön a hangjuk, és ércszavukkal zengőn, har­sányan megünneplik azt, aki föltámadott. De föltámadott-e ? Mi az igazság a föltámadás örökszép legendájában? . . . Ha a Grimm testvérek egy­szerűségével néznők a dolgokat, köny- nyü lenne megadnunk a választ: a krisztusi föltámadás a természet örök mugujhodást szimbolizálja. Nyilván min­den primitiv földmivelő népnek volt egy ilyenfajta mondája, legföljebb az egyiknek racionálisabb formában — a görög Persephone nem hal meg, hanem hat hónapig az alvilágban él, aztán visszajön és a földet telehinti virággal, — más népeknél kevésbé racionális formában, de a föltámadás ünnepe min­dig ős mindenütt egybe esik a tavasz- szal. Még a zsidóknál is, akiknek hus- vétja a nemzeti szabadulás :és megúj­hodás hazafias izii ünnepsége. A zsidók az egyiptomi rabságból való szabadu­lásukkal hozzák kapcsolatba husvétju- kat, ami azonban még nem jelent sokat, mert elvégre az a nép amely a maga egyistenét a tulajdon képe szerint gyúrta nem riadhatott vissza attól sem, hogy az örök természet világtörténetének egyik periódusát szintén a tulajdon nemzeti történetének egyik fejezete sze­rint formálja szimbólummá. így a ke­resztény husvét eszmei tartalma : a krisztusi föltámadás nem volna más, mint uj legenda-gyémánt, amelyek a századok fantáziája, ez a nagy ötvös­művész, illesztett bele a régi foglalatba. A régi ünnephek uj legendát csiszoltak; megtartattak egy régi szokást, de uj gondolati alapot szereztek hozzá. Vagy más szóval: a keresztény husvét egy az egyház részéről tett engedmény volt, amellyel a neofitáinak kedveskedett, midőn a terjedése során lehetőleg sok olyan legendát vett át, amely közel volt a máshitüek szivéhez és ősi meggyőző­déseihez. Nehogy félreértésekre adjanak okot ezek a sorok, melyek éppen az ünnep mélységes átérzése vált ki belőlünk. Kétségtelen, hogy ami az evangéliumi Krisztus-legendákban emberileg, törté­netileg lehetséges, az csakugyan való igaz is. De hát az, ami a fizikai lehető­ségek határán kiviil van? Erre szeret­nénk a képzelet és a kombinácziók reflektorával rávilágítani, hogy meg­mutassuk a legendák születésének és összekapcsolódásának fantasztikus já­tékát, és még valamit: azt, hogy a husvét mennyire öröktől fogva való ünnep, és mennyire ünnepe nemcsak az egyes vallásoknak, hanem egyetemesen az egész emberiségnek. Ugyanaz az egyház, amely Krisz­tus születése napjául azt a napot tette meg, amelyen egyes pogány hitüek Mithra születését ünnepelték, s Betle- hembe tetie Krisztus születési helyét s a hajnali csillaggal az isteni gyermek­hez vezette a napkeleti bölcseket, mert Betlehem valaha főhelye volt az Adó- nisz-kultusznak, Adonisznak és pedig Astarte, a hajnali csillag, volt az anyja ős a perzsák meg a babiloniak szentül hittek az Adoniszban és Astarteban; ugyanaz az egyház, amely szenteket kreált, hogy általuk elégítse ki a népek □ Mindennemű ruhaneműk, csip­kék, felöltők, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéle­tesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. !! Minta után vaió festés I! . Hauff el Sámuel ­villany- és gőzerőre berendezett ruhafestö és vegytisztító Nagy- 4^ károlyban, Kölcsey-utca 1. szám. A róm. kath. templom mellett. Mű­hely: Petöfi-utca 59. szám. Bármely kénes szín yüés gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. = Plisé-gouvré. = Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések ponto­san eszközöltetnek. Lh □

Next

/
Thumbnails
Contents