Szatmármegyei Hírmondó, 1914 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-08 / 6. szám
6. szám. 2-ik oldal. vét vallják, kik önmaguk becsének emelését a tisztviselői kar egyetemének ilyen megbecsülésével' fokozni igyekeznének. Sokan vannak, kik a látszat ; kedvéért, a felsőbbséjgi nimbusz elismertetéséért követelőznek, kik ; abban látják fölényüket emelni, ha. ; a közvetlen alárendelteket meg- j csipkedik, velük kötekednek; pedig hát a begyre való felmászás is a hegy lábánál kezdődik. A fán levő ! is önmaga kárára tesz, ha alatta elvágja a fát. A szeretet mindég nagyobb erő, mint a gyűlölet, A szeretetnek a tisztviselői életben is jártabb útja van, mint a gyűlölet bozótja, melyen bár sok járt ösvény látszik, elakadhat az oda tévedő az egyszerű kiálló galy szúrós tövisén, vagy egy gyenge liciumágon is. Rendes divattá vált a hivatalos érintkezések életében, hogy a rendelkezések végső sorai a verbum regens egy-egy gerjedelem, egy-egy dorong Ígérete. Nézem, kutatom a miniszteri rendeleteket, tehát a legfelsőbb j kormányzati tényezők leiratát s ezekben dörgő égi-háboru nincs jelezve. Hát biz nincs is értelme ennek a lealázó dorong snhogtaszatmXrmegyei hírmondó tusoknak, mert bántólag, dermesz- tőleg hat az alárendelt hatóságokra. A királyi bíróságok boldogulnak, bár kiadményaikf an az ostorcsapó előre való pattogtatását nem használják. Fel kell hagyni a bántó, fenyegető kitételekkel, mert ez az egyetemes tisztviselői kar tekintélyének csorbítása közérdekbe vágó Mba. Álljon példaként Ferdinand király szava, hogy: . . . de Gicy uram meg vice’- | espány ám ! Fiatalkorúak bírósága. (D. I.) Ez év Január 1-én életbe- | lépett a 12 18 éves fiatalkorunkra vonatkozó 1913. évi VII. t.-eikk. E szerint minden kir. törvényszéknél megalakittatott a Fi- | atalkoruak bírósága. Hatáskörébe tartozik a 12 évnél idősebb, de 18 évnél fiata- ; labbak által az illető törvényszék területén elkövetett mindazon bünteti dő cselekmény, amely eddig a j kir. járásbíróságok, esküdtszékek, j vagy kir. törvényszékek hatáskörébe tartozott, valamint a fiatal- j kornak által csavargással, (1913. évi j XXI: t.-c.) kolnulással, vagy tiltott visszatéréssel elkövetett kihágások s ama szülők vagy gyámok kihágásai, akik a hozzájuk tartozó fiatalkorúakat csavarogni vagy koldulni engedik, vagy ezek személye' ellen követnek el kihágást vagy vétséget. A fiatalkornak bíróságai teszik meg jövőben az oly gyermekek érdekében szükséges intézkedéseket is, akik 12 életévük betöltése előtt büntetendő jogszabályokba ütköző cselekményt követnék el. E bíróságok sürgős esetekben védő és óvóintézkedéseket tehetnek egyébb kiskornak érdekében is, ha beigazolást nyer, hogy azok környezetükben erkölcsi romlás veszélyének vannak kitéve, vagy züllésnek indultak és 18.életévüket még be nem töltötték. Csak annyiban van a fenti hatáskör alól kivételnek helye, ha a 15 évesnél idősebb terhelt nyomtatvány utján követett el bűncselekményt vagy az ugyanilyen korban levő halál, vagy fegyházbüntetéssel büntethető bűncselekményt követett el, vagy ha a terhelt 18 éves kora után elkövetett bűncselekménye együtt kerül elbírálás alá a fiatal korban elkövetett bűn- cselekménnyel ; ez esetekben az eddigi hatóságok járnak el. Azon egyének tehát, kik az elsorolt bűncselekményeket, kihágásokat követték el s jövőben a kir. törvényszékhez jelentendők fel. nek igéző tekintetével, vagy mosolyának csodás bájával. Nagyon ritkán ment el egyedül hazulról. Férje szorosan hözzá- simulva fonta kezét az asszony karjába és szerelmesen beszélgettek egymás szemébe nézve, mintha még most is jegyesek lennének . . Es az a hozzásimuló szerelein csak javasz ámítás volt, a lángoló, égő tekintet álnokság, amelylyel tévútra akarta vezetni hitvesét, hogyne lásson mást kívüle és ne hallgasson más szavára. Hogy ő annál könnyebben, biztosabban járhassa maga útjait . . . Én az utcán véletlenül ismerkedtem meg az asszonykával. Eddig nem beszéltünk egymáshoz soha, de mini a ház többi lakója, úrnőm s a, gyerekek is, én is köszönteni szoktam. Zord, hideg tél volt akkor is. Kegyetlen hideg. Ó a szomszédból jött, ahol kis beteg rokonát látogatta meg. Én egy csoport ember között pillantottam meg bájos alakját. Valami szegény fickói álltak körül, kit gazdája túlterhelve küldött egy innen még nagyon messze levő utcába és a szegény már nem bírta a terhet és megfagyott lábával a járást sem. Alig bírt szólni, csak könnye hullott szüntelen s a körülötte lévők igyekeztek rábeszélni az indulásra bármily nehezére esik is, különben hitvány, vékony, rossz ruhájában meg is fagyhat itt az utón. Hogy mit mondott neki a kicsi asszony, nem tudom, de láttam, hogy egy úri ember segítette fel a legényke vállára a nehéz zsákot, de az majd összeesett alatta,’ mire az asszonyka erélyes hangon szólt, hogy hozzon konflist, inkább ő szívesen megfizeti. ügy is történt. Mire megköszönhették volna jóságát, már elsietett hazafelé. Alig bírtam utolérni. Hagyja — mondta dicsérő sza- j vaimra kedvesen ha mi nem segi- tünk a szegényeken, ki tegye akkor? j A boldog embernek kell meglátni a j máSok szenvedését leghamarabb. A nagyon gazdag kötelessége volna j ez kockáztatom meg, ismerve életkörülményeit, alibi egy konflis ut többsége is zavart csinálhat a háztartás budgetjében. Aki nagyon boldog, az a nagyon gazdag. S ha jól meggondolom, én többszörös milliomos vagyok tette j hozzá tréfásan és igyekezett más tárgyra vinni a beszélgetést. Pár hónapra rá agyonlőtte magát, | . mert megtudta az ura hitványságát és í meggyőződött róla, hogy gyengejellemii | férje nem fog megváltozni soha. Nem hitt a megbánó szóban,' az erős foga- j dást tévő esküben, meghalt, mert ő, a ! többszörös milliomos, nem birt koldusszegényen élni. A férj teljesen megőszült a gyász j heteiben. Nekem sokáig nem jött álom j i a szememre, hosszú, szomorú éjszakákon j át. Mindig előttem láttam a bájos ha- ! lottat, kicsi sebét, melyet alig körömnyi I vatta el taka rt s ami mégis elég volt ahhoz, hogy agyongyötört jő szivét megölje. És egy ilyen szomorú éjszakán láttam hazajönni a férjet, karján kifestett arcú,, elég rut leány és halkan, óvatosan nyitotta ki előtte a lakás ajtaját . . . Másnap rögtöni elbocsáttatásomat kértem. Meglepődtek, csodálkoztak, de tudták, hogy nagy okomnak kell lenni rá s hosszú, spk esztendei hűségem jutalmául még is adták szabadságomat rögtön. Hazajöttem és magammal hoztam azt a gyöngyháznyelvü kis revolvert, amivel agyonlőtte magát a szép asszony s amit emlékül kértem el a férjétől akkor, amikor feladtam asszonyára halotti köntösét. ÉS amivel ha ott maradok és meglátom újra a szomorú éjszakák lovagját festett arcú delnőjével — Isten engem úgy segélyen, kioltottam volna életét . . * Künn hópihék szálltak könnyedén, kecsesen, vidáman, lágyan. Ezüsttiszta fehér szilibe varázsoltak mindent. Szán- csilingelés, gyermekek kacagása fogadta a messziről jött hulló fehérséget. Benn komor sötétség ülte meg az ódon divatai szobát. A megrémült sziveknek megállt dobbanása s a rémült szemekben megállt a könny. Aztán lassanként felszabadult a sziveknek nehézsége és sóhajok szálltak a légben bus, gyászos sóhajtások a távol messzeségben . . . Saját készítményt! s nemgyári áruban még senki sem csatatkozott, ha cipőit Wfr Papp László Hagykdroly JM Gróf Károlyi György-téri raktárából szerezi be. Téli poszté cipők, sárcipők, fiú- és leány Gsizmák és cipőkben nagy választék! i Gsak Papp László által készített cipőt használjon
