A Vármegye, 1913 (1. évfolyam, 1-16. szám), Szatmármegyei Hírmondó, 1913 (1. évfolyam, 18-30. szám)
1913-07-20 / 8. szám
8. szám. A VÁRMEGYE 3-ik oldal. Nem különb a helyzet a fehérgyarmati, a szinérváraljai és a többi járásokban sem, ahol Patóháza, Adorján, Berend és Udvari községek teljesen viz alatt állanak. Mikola, Halmi, Szárazberek, Kis- és Nagvpeleske, Kissebespatak és Apa községek határa eltűnt, tengerré vált, melyben a learatott búza keresztek s az asztagokba rakott szénatermés hajókként úszkálnak! Kölese —■ a nem rég lángtenger martalékául esett község — most hullámsirban hever. A Szamos vizállása már oly magas volt, hogy minden pillanatban kiöntéssel fenyegette Szatmár- Németi remegő lakosait. A Tisza sem akarván társai mögött maradni, Tiszaujlakot és Tiszabecset vizalá borította. Az emberi fantázia gyönge arra, hogy az állapotokat maga elé képzelje. Azt csak látni lehet, elképzelni nem. Csak látni kell azt; akkor könny tolul az ember szemébe s kérdőleg emeli fel szemét az égre : mit vétethetett az emberiség, a köves röghöz kötött féreg, hogy az igazságosan büntető Biró ismét el akarja törölni a föld sziliéről s özönvizet bocsátott reá . . .! Összeszorul az ember szive, amikor látja az összeomlott házak romjain kuporgó családot, melynek minden vagyonát: fából összerótt viskóját sodorta el az ár; midőn csordaszámra látja úszni az őrülten rohanó hullámokban az elpusztult állatokat s a tengerré vált nem régen még aranykalászokkal födött rónákat s hallja a botjára támaszkodó gazda kesergését: «fakérget fogunk enni a télen asszony ...» ! S nincs remény ! Az eső folyton szakad, ujabbnál-ujabb károkat okozva. Ma még közelről sem lehet megállapítani, hol és mennyi a kár. Csak napok, talán hetek múlva fog kialakulni az a megdöbbentő kép, melyről eddig kusza, riadt hírek nyomán csak hiányos képeket alkothatunk magunknak — de hogy ez az újabb keserű csapás végzetes — az szomorú bizonyos. A jegyzői pál/a csődje. Jeleztük annak idején, hogy a belügyminiszter a községi jegyzői tanfolyamokat négyre redukálta azért, mert ezen négy tanfolyam is az igényeknek meg tud felelni. De hogy legalább ezen négy tanfolyamnak legyen elegendő hallgatója, a tanfolyamokkal kapcsolatosan inter- nátust szándékoznak felállítani teljesen ingyenes és félfizetéses helyekkel. Most julius 10-én járt le a jelentkezési határidő. Az eredmény igen szomorú, lesújtó, de tanulságos. Demonstráló bizonyítéka annak, hogy a jegyzői pálya nem vonz, mert csak a laikusok előtt áll rózsás színben, a komolyan érdeklődők csakhamar kiábrán- d u Inak és hátat fordítanak e nyomorúságos pályának. Hihetetlen talán, de a valóságnak megfelelően a tanfolyamra, illetőleg az internátusba való felvételre mindössze négy-öt jegyző- jelölt, jelentkezett. Az átszervezett tanfolyamokhoz fűzött ős remélt nagy tolongás tehát elmaradt. A pálya választó ifjúságnak nyitott a szeme és a «falu jegyzője» már maholnap egy szánalomra méltó báb lesz, ki teljes hivatali életében ezer ős ezer felettes hatóságnak eleget téve, rengeteg munkát végez, mellyel fordított arányban áll a neki biztosított megélhetése. A pályaválasztó ifjúság belátja azt, hogy a segődjegyzői, későbben majd a jegyzői pályán csak nyomorogni fog, nyomorúság és rengeteg munka vár reá, inkább más pályákon keres boldogulást, ahol kevesebb munkával tiszteségesebb megélhetést biztosíthat magának. Ezen körülmény azonban amellett érvel, hogy a jegyzők legutóbb is a miniszter- elnök előtt előadott kérelmeinek teljesítése elodázhatatlan. A fizetést, ha egyelőre ideiglenesen is, rendezni kell, a családi pótlékot meg kell adni, a segéd jegyzőket is részesíteni kell a féláru vasúti jegy kedvezményében, fegyelmi törvényt, szolgálati szabályzatot kell létesíteni, a nagy munkakört enyhíteni a jegyző segédszemélyzetének szaporításával, mert mindaddig, inig a mostani állapotokon segítve nem lesz, a jegyző fizetése, megélhetése az általa betöltött ős reá rótt munkakörrel teljes összhangzásban hozva — nincsen, addig a jegyzői pálya egyike a legutolsó pályáknak ős előállhat ezen a pályán a szószoros értelemben vett csőd, a teljes rész vétlenség, talán lenézés, megvetés. A magyar ágyugyár. A hivatalos lap csütörtöki számában megjelent a magyar ágyugyár felállításáról szóló szentesített törvény. Hogy mily arányú ős méretű lesz ezen gyártelep, nehány adatot fogunk közölni az elfogadott tervek alapján. Az igazgató- sági épület egy több emeletes palota lesz. A gyártelep egész üzemét innen fogja adminisztrálni a nagyszámú hivatalnoki apparátus. A gépház óriási terjedelmű lesz s rendelkezni fog elektromos központtal. A nagy szerelő csarnok 180 m. hosszú és 108 m. széles, 24 m. magas lesz. Ezen méretekből elképzelhető, milyen koloszális épület lesz ezen csarnok. Az ágyucső előkészítő csarnok 46 m. magas lesz, a közepén egy 18 méter mély olajkuttal, melybe a magas kemencékben izza- dásba hozott ágyucsöveket leeresztik és több napon át ott tartva, lehűtik. Nem kisebb terjedelemmel rendelkeznek a vegyészeti és mechanikai laboratóriumok, valamint az átvételi vizsgáló csarnok, ahol a katonai bizottság vizsgálatait eszközli. A már teljesen elkészült ágyuk részére Saját készitményü s nem gyári áruban még senki sem csalatkozott, ha cipőit PAPP LÁSZLÓ Nagykárol/, Gróf Károlyi György-téri raktárából szerezi be. Gyermek yzandálok, amerikai cipők dús Választékban. Csak Papp László által készített cipőt használjon.
