A Vármegye, 1913 (1. évfolyam, 1-16. szám), Szatmármegyei Hírmondó, 1913 (1. évfolyam, 18-30. szám)

1913-07-06 / 6. szám

4-ik oldal. A VÁRMEGYE 6. szám. Megtörtént atisztujitás Felsőbányán. A felsőbányái tisztújító közgyűlésen az eddigi tisztikart válto­zatlanul egyhangúlag megválasztották. A köz­bizalom változatlan a tisztikar irányában, ami Farkas Ernőd polgármesternek az érdeme. Ennek Ilosvai Aladár alispán a közgyűlésen kifejezést is adott, amikor Farkas Ernőd polgármesternek, mint a lelkiismeretes és kötetességét a legnagyobb ügybuzgósággal végző vezető tisztviselőnek érde­meit méltatta. A gyorsírás és a közigazgatás. Szinte szálló ige már a közigazgatás gyorsítása, modernn tétele, egyszerűsítése. A szállóige bizony csak szállóige marad s ha történik is itt-ott valami a gyorsítás, egyszerűsítés érdekében, általánosságban marad miden a régiben. A gyorsításnak, egyszerűsítés­nek egyik eszköze a közigazgatási fogalmazói kar tehermentesítése, azaz annak elősegítése, hogy a fogalmazó tisztikar minél többet, minél gyorsabban végezhessen hivatalos ideje alatt. Ezt a célt szolgálják a nyomtatványok. Ugyan­csak ezt a célt szolgálta az az egy időben dívott gyakorlat, hogy a közigazgatási fogalmazó mellé, hogy ifnia ne kelljen Írnokot, dijnokot alkalmaz­tak, amivel a közigazgatási gyorsítását ugyan el nem érték, mert akár a fogalmazó Írja, akár dik­tálja, egy időbe telik. Igazán csodálatos, hogy az egyszerűsítés, gyorsítás eszközeinek hatatása kö­rül nem jött rá még a kormányzat arra, micsoda szolgálatokat tehetne az egyszerűsítési, gyorsítási akciónak: a gyorsírásnak a közigazgatásban való alkalmazása. Áz üzleti világ, amelynek jellegzetes tulajdonsága az az érzők, amelylyel a modernség és gyorsaság iránt viseltetik, már régesrégen fel­használta céljaira ezt az ügymenetét bámulatosan könnyítő írásmódot, amelynek gyakorlati értékét mi sem igazolja jobban nagy ejterjedettségőnől. Közönséges menetű beszédet csak kissé gyakor­lott stenográfus is könnyedén tud követni, ami azzal egyenlő, hogy annyi fogalmazvány leírásá­hoz, amely egy tiz perc alatt teleirható irodai ivoldaít tölt meg öt perc kell. Mennyivel ideáli­said) lenne akihallgatások megejtőse, a hivatalok egymás közötti korrespondálása-! Igazán, szinte érthetetlen, hogy miért hagy a közigazgatás ki­használatlanul ilyen eszközt, amelynek maga a gyorsaság, az egyszerűség a létjogosultsága, mikor jóformán minden mást megkisőrlett már a gyorsítás és egyszerűsítés elérésére. Egy igaz, még pedig az, hogy a puplikummal szemben, amely mégsem köteles gyorsírást tudni, nem lehetne használni ezt az irásnemet, de hogy ki­mondhatatlanul megkönnyítené a fogalmazási kar munkáját, kétséget nem szenved. KÖZGAZDASÁG. Háziipari tanfolyamok. A földmivelésügyi mi­nisztérium a falusi kisgazdák és mezőgazdasági munkások részére az idén is rendeltet tanfolya­mokat. A tanfolyamokon a kosárfonást, faragást, seprű- és kefekötést tanítják. A minisztérium a gazdasági egyesületekkel körrendeletben közli a tanfolyamokra nézve szükséges tudnivalókat. A kisgazdák részére rendezendő tanfolyamokon az oktatás többoldalú, hogy felölelhesse mindazokat az ösmereteket, amelyekre a kisgazdának saját gazdaságában szüksége van. A mezőgazdasági munkások részére rendezendő tanfolyamok a munkások téli keresetének biztosítását célozzák. Ezeken a tanfolyamokon a tömeges fogyasztás tárgyát képező használati cikkek gyors előállítá­sának módját tanítják. A tanfolyamok szervezé­sénél elsősorban arra kell figyelni, hogy a munkás népnek milyen munkára van hajlama s minő munkához kapható a tanfolyam helyén vagy környékén olcsó nyersanyag, továbbá, hogy minő tárgyakat s milyen mennyiségben lehet a közeli piacokon értékesíteni. A munkások háziipari szö­vetkezetekbe tömörítve szervezendők a téli mun­kára. Közös munkatermekben a munkások csak addig foglalkoztatandők, amig kellően ki vannak képezve. Azután arra kell szorítani őket, hogy saját lakásukon dolgozzanak. A tanfolyamok engedélyezésének kérésekor jelezni kell, hogy hány tanuló részére tervezik azt, kisgazdák ré­szére, vagy mezőgazdasági munkások részére tartják, milyen munkát tanítanak ős hány minta után dolgoznak, hogy a szükséges nyersanyag hol szerezhető be s a kész és piacképes áru hol értékesíthető. Helyiségről a tanfolyamok részére a községeknek kell gondoskodniok. Az oktató­mester díjazása, a nyersanyag és a szükséges házieszközök beszerzése államköltségen történik. A tanfolyamok engedélyezése iránt az előterjesz­tések a*költségvetési tervezetek mellékelésével a földmivelésügyi miniszterhez teendők meg. Mennyivel még rosszabb az idei termés a múlt évinél. A gazdasági tudósítók jelentései alapjánérde- kes összehasonlítást tesz egyik fővárosi lap. Ezen összehasonlítások eredménye nagyon szomorú esztendőt helyez kilátásba a gazdasági életben. Magyarországon hét millió métermázsa búza a kevesebblet a múlt évhez képest, Ausztriában három, tehát összesen tiz millió mőtermázsa. S ha egy közepes családnak egy kilő kenyeret szá­mítunk napi kenyérnek, úgy közel egy millió család elesik a mindennapi kenyértől vagy legalább is nehezebben jut hozzá. Vásári napi árak Megnevezés Nagykároly­ban Szatmáron K f K f Marha hús kg.-ja ........................... 1 60 1 6 0 Borjú hús kg.-ja ........................... 1 60 1 6 8 Sertés lius kg.-ja ........................... l 60 i 6 0 Bárány hús kg.-ja........................... ■ — — Csirke rántani való párja............. 2 2 r­Ruca idei párja ............................... 2 60 2 5 0 Liba idei párja.............................. 3 60 3 60 Búza hektoliterje............................. 19 — 21 — Tengeri hektoliterje....................... 16 — 20 — Rozs hektoliterje............................ 12 — 1 5 — Tej literje......................................... — 16 — 2 0 Tojás darabja................................... — 05 — 06

Next

/
Thumbnails
Contents