A Vármegye, 1913 (1. évfolyam, 1-16. szám), Szatmármegyei Hírmondó, 1913 (1. évfolyam, 18-30. szám)

1913-06-22 / 4. szám

4-ik oldal A VÁRMEGYE 4. szám. A községek jutalékai az italmérési jövedékből. Egyik vármegye közönsége felirattal fordult a pénzügyi kormányhoz, hogy a kormány az ital­mérési jövedékből a kártalanítási tőke törlesztési járulékainak levonása után fenmaradó jövede­lemből tiz százalékot engedjen át a község ré­szére. A pénzügyminiszter ebben a kérdésben úgy döntött, hogy azoknak a községeknek, me­lyeknél az állam italmérési illetékéből eredő tiszta jövedelme többet tesz ki, mint amennyi a kárta­lanítási tőketörlesztés és a kamatok együttes összege, joguk van a tiszta jövedelem tiz száza­lékához. Katonatisztek özvegyeinek nyugdíjjogosultsága. A hadügyminisztérium legújabban kiadott rendele­tében a nyugalmazott katonatisztek özvegyeinek nyugdíjjogosultságát, az eddigi szabálytól eltérően, az özvegyekre nézve igen kedvező módon álla­pítja meg. Eddig az volt a szabály, hogy ha egy nyugalmazott katonatiszt megnősült, özvegyének csak abban az esetben volt nyugdíjjogosultsága, ha férje időlegesen legalább három évig tényleges szolgálatot teljesített. Az uj rendelet értelmében, ha valamely nyugdíjazott katonatisztet különleges vagy helyi szolgálatra időlegesen behívtak és ebben az időben megnősült, özvegyének nyugdíj­jogosultsága lesz, tekintet nélkül arra, hogy mennyi időt szolgált mint nyugalmazott. A felfüggesztett tisztviselő helyettesítése. A köz- igazgatási bíróság most közzétett 4202—1912. számú Ítélete szerint, minthogy a községi törvény 93. §-a értelmében a községi alkalmazottak fe­gyelmi ügyében hozott, felfüggesztő határozatok azonnal végrehajthatók, felfüggesztés esetén a felfüggesztett tisztviselő állása ideiglenesen meg­üresedik, az ideiglenes megüresedett állások pedig helyettesítés utján betöltendők: a fefüggesztett községi alkalmazottak helyettesítése iránt azonnal lehet intézkedni s nem szükséges bevárni, amig a felfüggesztést kimondó határozat jogerőssé válik. A községi jegyzők irodalmi pályázata. A községi és körjegyzők 1914. évi Erzsébet-árvaház könyve részére három, népies irányú elbeszélésre, illetve dolgozatra hirdetnek pályázatot és pedig a kö­vetkező feltételek mellett: 1. Ismertesse a szerző a mai községi képviselőtestület összetételének és hatáskörének hiányosságait és fejtse ki, hogy mint volna a képviselőtestület a községre nézve életképessé, a község szociális, gazdasági, ipari föllenditésére alkalmassá átszervezendő ? 2. Hova forduljon az ember ügyes-bajos dolgában ? E cim alatt lenne felsorolandó, hogy mik a nép köteles­ségei közigazgatási, adózási, vagyonszerzési (jog­illeték lerovás), közegészségügyi, állategészségügyi, rendőri stb. ügyekben s kihez, (mely hatósághoz) kell fordulni a jogkereső embernek? Különösen mikre kell ügyelnie, hogy a büntetést elkerülje? 3. írassák egy elbeszélés, amely élénken rajzolja meg egy kisgazda boldogulásának történetét, kü­lönösen kiemelvén a józan, vallásos, családias, egyszerű falusi élet áldásos okszerű gazdálkodás következményeit. Ha az elbeszélés képekkel is ilusztrálva lenne, az annak csak előnyére szol­gálna. Az egyes müvek terjedelmét nem szabják meg. A legjobbnak talált müvet ötven-ötven ko­ronával jutalmazzák, mely összeget 1913 augusztus elsejéig küldik el. A pályázati határidő 1913. évi junius 30. A pályamunkák lezárt jeligés levélkével ellátva Jászberényi Miklóshoz, az Erzsébet-árvaház egyesületi elnökéhez küldendők Mezőtárkány ra. Rabok balesetbiztosítása. A természetes fejlődés egészen magától értetődő fejezete az, hogy a rabmunkásokat is biztosítani kell baleset ellen. Erről szól az igazságügyreiniszter rendelete, amely a hivatalos lap legutóbbi számában jelent meg s kiterjed a javítóintézetek növendékeire is. A megoldás módozatait megvilágítja az itt követ- kező néhány rendelkezés. Biztosítási kötelezettség alá esnek azok, akik az országos fegyintézetekben, az országos közvetítő intézetekben, a budapesti országos gyüjtőfogházban, a szegedi börtönben, a mária-nosztrai intézet, a törvényszéki fogházak­ban, a fiatalkorúak fogházaiban és a jászberényi járásbirósági fogházban töltik a büntetésüket, még ha a szabadságvesztést pénzbüntetés helyett szabták is ki rájuk. Nem esnek biztosítási köte­lezettség alá azok a rabok, akiket a munka alól fölmentettek, vagy akiknek a rabsága még a mellékbüntetéssel együtt sem tesz ki egy hónapot. A balesetbiztosítás érvénye a szabadonbocsátásig tart. Betegség esetére való biztosítás kötelezettsége alá nem esnek a rabok. Szabad elhatározásuk alapján csakis kiszabadulásuktól kezdődő hatály- lyal biztosíthatók az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztárnál. KÖZGAZDASÁG. Apaállatok gondozóinak jutalmazása címén a föld- mivelésügyi miniszter Szatmárvármegyének 600 koronát engedélyezett. Ezen összeg az apaállatok szemléje alkalmával fog kiosztatni. Jégeső mindenfelé. Az elmúlt hét első felében általánosan lehűlt a levegő és megokolt nyugta­lansággal töltötte el a szorgos gazdát. Hétfőn délelőtt a vármegye szinte minden községe fölött többé-kevésbé erős jégeső vonult el, mely délután megismétlődött. Legerősebb volt Szatmár, Szatmár- hegy és Erdőd vidékén, ahol az amúgy is gyenge szőlőtermésben nagy kárt okozott. Máramaros- szigetről kiilömben gyenge havazást jelentettek. Méhészeti tanulmányi kirándulás. A szatmármegyei Méhészegyesület f. évi junius hó 23-án reggel Nagyecseden tanulmányi kirándulást rendez. Ekkor lesz gyakorlatilag bemutatva a nagykap­tárral való méhészkedés és a nagy kereteknek dróttal való behálózása. Kérjük az érdeklődő kö­zönséget, hogy minél számosabban jelenjenek meg, mert a nem tagokat is szívesen látjuk. Nagy- ecsed, 1913 junius hó 14-én. Dr. Glatter A. Béla, elnök. A gyümölcstermés vármegyénkben. Az idei gyü­mölcstermésünk a rossz időjárás miatt keveset igér. A gyümölcsöseink már virágzásuk alatt sokat szenvedtek részben fagytól, részben a rügyfuró féregtől. Almatermésünk a rendes évi termésnek alig egy harmadát fogja kitenni. A nemesebb almafélák szinte mind teljesen elpusztultak, talán a sóvári alma hoz némi termést, a szilva és dió­termés némi reménynyel kecsegtet. A szőlő, ahol a jég el nem verte, elég jő termést enged remélni.

Next

/
Thumbnails
Contents