A Vármegye, 1913 (1. évfolyam, 1-16. szám), Szatmármegyei Hírmondó, 1913 (1. évfolyam, 18-30. szám)
1913-12-25 / 30. szám
2-ik oldal. SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ 30. szám. ii „Rzügyuiieí Egy ismeretlen jóakaróm előzékenységéből kezemhez jutott a »5 zatm ármegyei Hírmondó« december 7-ikén megjelent 28-ik száma, melyben fenti cim alatt Dienes istudn~ur szakavatott tollából, megragadta figyelmemet egy cikk, mely a járási és községi ügykezeléssel foglalkozva, részletesen ismerteti a nagykárolyi szolgabirói járásban 3 év óta gyakorolt ügykezelést. Az igen tisztelt cikkiró ur szives volt a közigazgatási ügykezelés egyszerüsitőse terén kifejtett szakirodalmi munkálkodásomat érinteni s néhány sorral lajstromrendszeremet lesajnálni. Az »audiatur et altera pars« elvénél fogva legyen szabad egy felvilágosító válaszadás keretében rendszerem védelmére kelni. Nem annyira az egyéni hiúság vagy épen a szereplési viszketeg véteti fel velem az eldobott keztyüt. Inkább az eszmék tisztázásáért állom a harcot. Célom az annyira kívánatos kezelési egyszerűsítés, tehát a közérdek szolgálata, a szakkörök kellő tájékoztatása. Erre már csak azért sem lesz hitem szerint fölösleges egy kevés nyomda festéket pazarolni; mert Dienes István ur magvas cikkében tulajdonképen csak felemlítette az én rendszeremet, a nagykárolyi rendszer bőséges ismertetése mellett. Az összehasonlítás azonban a kérdés ily egyoldalú beállítása mellett az ügy érdekében nem lenne elintézhető. Akik megajándékoztak kitüntető figyelmükkel s elolvasásra méltatták 1910-ben megjelent könyvemnek : »A járási és községi ügykezelése«- nek*) alaplaj stromrendszer ismertetésére vonatkozó fejezeteit, azok jelen felvilágosító soraim nélkül is belátták Dienes István ur cikkének átolvasása után, hogy a »nagykárolyi rendszer« csoportos ügykezelése s a »nagyváradi rendszer« lajstromos ügykezelése között lényegében külömbség nincsen. Szakember előtt nem szorul bizonyításra ugyanis, hogy az úgynevezett csoportos kezelés sem más, mint burkolt lajstrom-rendszer, ez utóbbinak kiváló előnyei nélkül. Mi mások ugyanis a nagykárolyi íőszolgabiróságnál már három év óta az év első napján 40—50 évvel előre beiktatott alap*) Megrendelhető Kner Izidor gyomai könyvnyomdájában 12 K bolti ár helyett 10 K kedvez- ményes áron._________________________________ számok, mint gyűjtőeszközök, az év folyamán később beérkezendő »egynemű és célzatú, úgynevezett átfutó ügydarabok csoportosítására«, tehát magukban véve már ez év első napján előkészített ugyanannyi»lajstromok«; de valljuk meg mindjárt tökéletlenebb kiadásban! Bebizonyítom. A nagykárolyi kezelési rendszerben ugyanis az ügydarabok mozaikszerü csoportosítása az iktató ötletéből úgy válogattatik ki a beérkező ügydarabok tömkelegéből, hogy abban a legtárgyila- gosabb bírálat sem képes felfedezni bizonyos vezérfonalat, rendszerességet. Szerepelnek benne (csak a legelői felsorolt 11 drb. csoportot említve fel) adómunkálatok, gyám- ügyek, kivándorlási mozgalmak, anyakönyvi kicserélések, községi nyújtások, munkás mozgalmak, tiltott sajtótermékek személy és vagyonbiztonsági állapotok, tűzkár jelentések, halottvizsgálati jegyzőkönyvekről szóló időszaki jelentések, tartózkodási jelentkezési lapok stb. stb. a legtarkább egyvelegben 48 s még bizonnyal több gyűjtő csoportra éld arab ohm. Ember legyen a talpán az az iktató ur, ki ebben a zűrzavarban el igazodik. Az én kipróbált gyakorlati érzékem nagyitó üveggel sem képes felfedezni kezelési előnyt, időrablás megszüntetését, eligazodás! köny- nyebbséget s ellenőrzési lehetőséget. Kinek a munkáján könnyitünk vele? Az iktatóit végező Írnokén nem! Hiszen neki könnyebb a beérkező ügydarabokat szép sorjában bevezetni a nagy iktató könyvbe, mint 48 előre beiktatott csoport közt turkálva helyezni el az ügydarabokat s vezetni be egyenkint; de külön-külön előszedegetett csoportonkinti kis iktatókba. Időt, munkát tehát nem takarítunk! Az eligazodást nehézkessé, az ellenőrzést, hogy ügydarab nem kallódik-e el, lehetetlenné tesszük. S rosszabbá tesszük a helyzetet azzal, hogy a csoportokba szortírozott egyes ügydarabokat csak az év végén vezettetjük névmutatóba. Hát mire való akkor egyáltalán a névmutató ? Hogy találunk az egyes ügydarabokra évközben? Egyetlen előnye e rendszernek a nagyiktató hor- riblis iktató számainak apadása. De hiszen ez nem cél, csak eszköz, a helyesebb alapokra fektetett egyszerűsítés szolgálatában. Ezzel szemben a Dienes ur által jobbsorsra méltó buzgalommal lekicsinyelt nagyváradi rendszerben, melyet nevezzünk ezután egyszerűen s helyesen »lajstrom- rendszernek'-, a szorossan vett köz- igazgatási ügyágak csoportosulnak, a szolgabirói hivatal különféle előadói szerint s igy lesz külön lajstroma »Közegészségügy« részére. Vezeti a járásorvos sajátkezüleg. Lesz »Állategészségügye. Vezeti a járási állatorvos. Külön lajtromot kap: a »Katonaügy«, a szolgabiró által vezetve, a »Számviteli ügy«, a járási számvevő által vezetve és szép sorjában az »Iparügy -, >Anyakönyvi ügy«, stb. stb. Nálunk ugyanis mindenkinek iktatással kell kezdeni az irodai munkát, épen úgy, mint a jó kereszténynek a napot a Mi Atyánkkal. Én abból indulok ki, hogy a mi végtére is egy embernek lélekölő tortura lehet, azt mulatsággal, játszva végezheti el öt, hat ember. No meg — bármennyire becsülöm is a járásirnok ur univerzális tehetségét — már azt mégsem hiteti el velem senki Isten fia, hogy jobban tudna iktatni közegészségi dolgokat az én Írnokom, mint maga a járásorvos, vagy éppen a katonai ügyek terén lenne jártasabb, mint egyik szol- gabiróm, aki éppen specialista a katonaügyekben. A járási számvevőmnek is zokon eshetnék, ha az ő ügydarabjait államszámvitel- tani vizsgát sem tett egyszerű kezelő személy iktatgatná el az ő orra elől. Meg aztán kérem, ha az iktatás amúgy is aféle keresztelés, hát végezze el annak rendje és módja szerint, maga a pap (az előadó) és ne a ministráns gyerek, ügy is az előadó fogja füsülgetni, simogatni a kis porontyot, no hát keresztelje, dajkálgassa s annak idején temesse is el; de csak az év legutolsó napján s akkor is ne idegenek közzé, hanem testvéreivel együtt egy közös sírba - egyetlen iktatószám alatt az irattárba. Az én laj stromrendszerem tehát a szakszerűbb kezelést s amúgy is igen sok oldalról igénybe vett járási írnok és általán (ahol van) a kezelőszemélyzet óriásmérvü tehermentesítését célozza. A községi s körjegyzői irodákban hasonló ügycsoportositá- sokon felül különösen a közigazgatási kézbesitőjegyzék vezetésével éretik el nagy idő- és munkamegtakarítás, egyéb és számos egyszerűsítési eszköz mellett, melyeknek felsorolására helyszűke miatt kitérnem lehetetlen. A lajstrom maga nem egyébb, mint egy kisebb alakú (irodai papír nagyságú) közigazgatási iktatókönyv, azzal teljesen egyező rovatokkal, melyet tehát épen úgy kell vezetni, mint a rendes iktatókönyvet. S itt engedtessék meg nekem, hogy türelmüket szives olvasóimnak igény be véve, ismerMindennemű ruhaneműk, csipkék, felöltők, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéletesebb festése. a Bőrkabátok, keztyük festése. IiMinta után vaió festésű villany- és gőzerőre berendezett ruhafestő és vegytisztító Nagykárolyban, Kölcsey-uíca 1. szám. A róm. kith, templom mellett. Műhely : Petőfi-utca 59. szám. Bármely kénes szín yüés gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. • — Plisé-gouvré. = Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. □
