A Vármegye, 1913 (1. évfolyam, 1-16. szám), Szatmármegyei Hírmondó, 1913 (1. évfolyam, 18-30. szám)

1913-12-14 / 29. szám

Nagykároly 1913. december 14. Vasarnap. évfolyam 29. szám. A VARMEGYE“ Közigazgatási, társadalmi és közgazdasági hetilap SZATMÁRVÁRMEGYE JEGYZŐI EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Kaszinó-utca 10. szám. Telefon 115. Felelős szerkesztő : NAOY ISTVÁN a szatmármegyei jegyzői egyesület főjegyzője Előfizetési ár: Egész évre — — __ — — — — — 8 korona. Félévre — — — — — — 4 korona. Nyilttér sora 40 fillér. — Egyes szám 20 fillér. Reflexiók. Irta : bicskei Komorócy Péter, közs. jegyző. Növekvő figyelemmel ldsérem ezen az egyesületi főjegyzőnk szer­kesztőségében megjelenő lapunk­nak a működését. Jól esik látnom, hogy termékeny talajba került az el­vetett mag. Kikelt belőle a jegyzők érdeklődésének, tömörülésének a fácskáj a. Szándékosan használtam a >fácska« szót, mert nehéz ennek a nagy testületnek minden tagját felébreszteni dermedtségéből, úri nemtörődömségéből. Sokan és sokáig fogunk még keseregni a jegyzők szervezetlensége okozta és az egész jegyzői kart bántó tespedés felett, amig elérhetjük azt, hogy el fogja foglalni a ma­gyar jegyzői kar azt a hivatali és társadalmi polcot, mely őt be­csületes és fontos állami teendőket végző nagy munkája után már ma is méltán megilletné. De ez ne rettentsen vissza bennünket ami különleges ideál­jaink keresésétől és a jegyzői kar tekintélyének, anyagi és erkölcsi helyzetének kivívásáért folyta­tandó harctól. Az se tartson vissza bennün­ket, hogy ebben a becsületes harc­ban karunknak sebesültjei is lesznek. A harcban is azokat ta­lálja a golyó, akik bátran az első sorokban küzdenek. Mi jegyzők készen kell legyünk arra, hogy most sorsunkra messze időkre kiható törvények alkotása van előkészítőben. Reményünk van reá, hogy a politikai viszonyok szanálása után hazánk nagyjai reátérnek az állam fentartó osz­lopainak, a községeknek a refor­málására is. Résen kell lennünk, hogy az az átkozott »segédmunkás« meg­jelölés örök időre számüzettessék törvényeinkből és államférfi aink szótárából reánk jegyzőkre vo­natkozólag. Reméljük, hogy a meg­alkotandó községi törvény a való­ságban is azzá fog bennünket tenni, amivé az alkotmányos élet maga és a törvények végrehajtása tényleg meg is tett: — a községi közigazgatás fejévé, irányítójává. Hisszük, hogy a következő jegyzői generáció már csak mint­egy nehéz lidérc-nyomásra fog visszaemlékezni, arra a soha el nem felejthető, igaztalan megszé­gyenítésre, hogy volt idő, midőn Magyarország aktiv miniszterel­nöke Wekerle a biró segédmun­kásának merte aposztrafálni a község jegyzőjét. Ezeknek az eljövendő nagy alkotásoknak a küszöbén sokszo­rosan jóleső érzéssel veszem he­tenként kezembe a mi lapunkat. Érzem, hogy ez a kis lap is egyik kulcs lesz annak a százados rozsdás ajtónak a megnyitásához, amely elzárja ennek az értékes karnak az érvényesülése elől a szabad levegőt. Mert’hiába! Legyünk már egyszer tisztában azzal, hogy sajtó nélkül, a sajtó támogatása nélkül, a pusztában elhangzó szó a mi szavunk. A sajtónak pár sornyi támogatása többet ér a mi igazunk keresésében ezernyi félj ajdulásunknál. Mert a sajtó az a madársereg, amely minden hajnalban felkel és szétrebben az országban minden irány felé, hogy felkeressen minden zeget-zugot. Az a madársereg néha viharmadárként vijjog s harcra szóllitja közönségét. Máskor olaj ágat visz a szájá­ban és békét, szeretetet hirdet olvasóinak. De mindig ott van a szájában a mag is, a termékenység magva, melyet termékey és kopár terüle­teken egyaránt elhullat, hogy éle­tet, virulást teremtsen vele. Ilyen a mi lapunk is; szere­tettel bontom fel s félő kétséggel nézegetem, vájjon előrt-e már ezen kis madár vármegyénk minden zugába ? Meghallotta-e már a vármegye minden jegyzője? észre vette-e, hogy nem vagyunk már többé némák és árvák, van már nekünk is egy kis madárkánk, amely dalol mindnyájunkért ős amely küzd sorsunk jobbra fordulásáért ? Aggódva figyelem egy-egy Kartársam ébredését. Kérdem, hol vagytok ti elsők elseje ? Ti nagyok, ti jegyzői ideálok!? Ébredjetek a nagy ég szerel­mére addig, amig nem késő, addig, amig van egy meleg fészek, amely szeretettel fogadja soraitokat és helyet ad eszméitek érvényesülé­sének ! Bízom karom jó sorsában. Nem vagyok ugyan optimista, a sors nem kényeztetett el, de érzem, hogy ez a nagy testület, amely igazán istenáldotta tehetségeket mondhat a magáénak és amely testület oly pótolhatatlan alkotó része az állam gépezetének, — meg fogja kapni előbb-utóbb a maga jutalmát s el fogja foglalni méltó helyét a törvénytárban is. Ennek a közeljövőnek a haj­nalán szeretettel üdvözlöm a mi lapunkat. Szeretettel üdvözlöm Pista barátomat, a lap szerkesztőjét. Csak egyre figyelmeztetem ismé­telten. K7 Kftildfh J ? DIVATARUHAZANAK karácsonyi kiárasitást megkezdettem. Szives tudomására hozom a mélyen tisztelt vevő közönségnek, hogy a a következő árakon: 120 cm. széles kelme métere 90 f. 80 cm. széles gyapjú- delin 78 f. Bluz-selymek minden szinben K 160, 2-—. 75 cm. széles barhet flanel 42 f. 75 cm. széles kretonok 50 f. 1 drb férfi ernyő K 2-95- 1 drb női ernyő K 2-95. 1 drb női kötött mellény K 295. 5 drb fekete női clath szoknya K 4'—. 1 drb gyapjú schal K 280. Állandóan nagy raktár az alant felsorolt cikkekből u. m.: női és gyermek téli kötött sapka, harisnya, keztyü, camasni, női kötött téli mellény, női és leányka teveszőr kötött kabát, gyapjú schal sima és kockás, gallérvédő és plastronok, úgyszintén mindenféle maradékok felárban □

Next

/
Thumbnails
Contents