A Vármegye, 1913 (1. évfolyam, 1-16. szám), Szatmármegyei Hírmondó, 1913 (1. évfolyam, 18-30. szám)

1913-09-28 / 18. szám

18. szám.

SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ

3-ik oldal.

követelménynek tekinti s gyakorlatból meritett közhasznú tapasztalatainak feltárását szívesen veszi annyival inkább mert ennek gyakorlatba vétele, tudatos és értékes téreni hasznosítása az alkotmány biztosítéknak egyik a maga értékében talán a leghathatósabb támasztéka, valódi erős fundamentuma lehet.

Ezen határozat az összes vármegyei jegyzői egyletekkel és az országos jegyzői egylettel csatlakozás, illetve hasontárgyu határozatnak az erők egyesítése szempontjábóli közjóra irányuló meghozatala végett megküldendő.

II. Határozat az államkormányzatbani részvételre.

A szatmárvármegyei községi és körjegyzők egyesülete egyhangú határozatképen kimondja, hogy az ország- gyűlésre kebeléből egy vagy két jegyzőt általános, vagy időközi képviselő-választáskor felléptet.

Képviselőjelöltet mindenkor az e célra összehívandó közgyűlés nevezi meg és pedig jelölhető úgy a tényleges, mint a nyugállományból; jelölető úgy a saját, mint más megyéből.

Minden községi jegyzőnek, kinek községe azon választókerületbe tartozik, melyben jegyzőjelölt van felléptetve — erkölcsi kötelessége a törvényben megengedett módon és eszközökkel a jegyzőjelölt megválasztását elősegíteni.

Felterjesztés tétetik a nagyméltó- ságu m. kir. belügyminiszter úrhoz, miszerint törvényes alakban intézkedni kegyeskedjék, hogy a képviselővé megválasztott jegyző jegyzői viselt állását el ne veszítse; azonban képviselőségének tartama alatt egész jegyzői javadalmazását helyettese élvezze.

Indokok:

A képviselőházba a községi jegyzőknek való bejuthatása a legnagyobb állami érdek; a közügy — az adminisztráció szempontjából pedig épen a népjólét előmozdítása, gyakorlati élettapasztalat utján meritett szükségességből kifolyó elengedhetlen belkormányzati kötelesség ; mely úgy a szociális kívánni valók, mint a magyar államiság, a magyar hegemónia erősbitése tekintetéből a legnagyobb mérvben pótolhatatlan anyagot nyújt.

A jegyző ugyanis a nép embere, hivatása közvetlen a nép érdekéhez láncolja, annak sajátos helyzetét, célirányos kívánni valóját az élettapasztalat, az együttes élés, a szokások tanulmányozása árán tanulja meg.

De Muthot nem fért a bőrébe, s hétfőn este egyszerre leült a zongorához és a billentyűkbe csapva, rákezdé:

— Egy bűbájos tavaszi estén . . . láttalak meg, én édesem . . .

Egy kicsit részeg volt és hiába csitították : — Elég . . . minden percben itt lehet . . . elég . . .

A két hideg borjú tele torokkal énekelte a refrént s Patou a taktust verte, mikor Claude belépett. A küszöbön megállt és nagyon sápadt volt.

— Csitt! — súgta Lexespére.

— Miért? — hahotázott Muthot,

— ez csak tisztességére válhat. Ugy-e fiatal barátom?

— Folytassák, — szólt Claude, — ez nagyon mulatságos . . . S pillantása Patoura szegződött, aki nagyon zavart volt. Mert megértette, hogy először is kemény, elszánt, dacos férfivé változtatott egy elragadó gyermeket, hogy valami nagyon finom, nagyon szép és nagyon gyöngéd dolgot ölt meg . . . valamit, amit az élet már többé soha vissza nem adhat . . .

Azonban sajnos, azt az értékes és nagy anyagot, melyet tágmezejii munkássága folytán, mint dolgos méh összegyűjtött, a közjóra oly terjedelemben, miként azt az ország, a magyar állam élete megköveteli — nem értékesítheti, mert részint a hivatali munkahalmaz kötötte és köti nap-nap után le mindinkább idejét, részint szerénysége gátolja annak előtárásában.

Ilyen körülmények között ama tartalmas élettapasztalat nyomtalanul tűnik az egyes sirbadült jegyzővel az ismeretlenség homályába.

Sok üdvös és gyakorlati javaslatot nyújthat a jegyzői karnak a parlamentbe való bejutása úgy a nép szociális helyzetére, miként nagy nemzeti szempontból is; mert hisz általuk épen a népet, annak saját énjét viszi be a törvényhozó testületbe. '

HÍREK.

— Kinevezés. A m. kir. igazságügyi miniszter dr. Gyöngyössy Zoltán nagybányai kir. járásbirósági joggyakornokot az ügyészségi megbízott állandó lielyet- tessévé nevezte ki.

— Előléptetés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Balcer György nagybányai állami főgyimnáziumi rendes tanárt a VIII. fizetési osztály 3 fokozatába előléptette.

— Fetser Antal es az erdélyi püspöki szék. A kalocsai üres érseki széket Majláth gróf erdélyi püspökkel fogják betölteni, kinek helyére Fetser Antal nagyváradi címzetes püspököt fogják kinevezni. Fetser Antal gyors emelkedése örömmel tölti el Nagykároly városát, melynek Fetser hü gyermeke.

— Eljegyzések. Vámos Áron szatmári kereskedő eljegyezte Springer Herminka urleányt Nyíregyházáról. — Jakab Fruzinka urleányt Nagysomkutről eljegyezte Schwartz Adolf mezőkapusi kereskedő.

— Végrehajtói kinevezések. A igazságügyminiszter Lőrinc Endre csurgói járásbirósági végrehajtót a nagykái’olyi és Cecil Aladár szatmárnémetii lakost az erdődi kir. járásbírósághoz végrehajtókká nevezte ki.

— Hirtelen halál. Garlathy Kálmán ny. m. kir. erdőigazgató, a III. oszt, vaskoronarend lovagja, életének 72-ik évében, házassága 30-ik évében Nagybányán szivszélhüdésben hirtelen elhalt.

—- Mamut fog Nagysomkuton. Nagy- somkuton a múlt héten a Berszó patakban egy kavicsszállitó cigány egy nagy megkövesedett csontra akadt, amelyről megállapították, hogy őskori mamutfog, amely megkövesedett. A fog súlya 6. klg. 40 dkg. A ritka ős igen értékes tárgyat gróf Teleki Jenő főszolgabíró vette meg a találótól.

— Református egyházmegyei közgyűlést tartott e hó 17-én Mátészalkán a nagykárolyi egyházmegye Berey József esperes egyházi és Kacsó Károly világi tanácsbirő elnöklésével. Özv. Domahidy Istvánná’ és Sárközy Ignác nyirparasz- nyai lelkész elparentálása után az utóbbi helyére Gócs Károly varsányi lelkészt hívták meg. Részletes esperesi jelentés következett. Azután a jövő évi iskola- látogatókat s az épitőbizottság tagjait választották meg.

— Halálozás. Szatmárott nyolcvanegy éves korában meghalt Braumberger József nyugalmazott őrnagy, aki a cus- tozzai csatában mint közember megmentett egy veszélyeztetett zászlót, mire azonnal hadnagygyá léptették elő. Azután az idő folyamán elérte az őrnagyi rangot. Katonai pompával temették el.

— Uj huszkoronás bankjegyek. A hivatalos lap vasárnapi száma közli, hogy az Osztrák-Magyar Bank a mostani, 1907. évi január 2-áról keltezett 20 koronás bankjegyet »behívja« és bevonja; szeptember 29-én pedig már megkezdik az uj, 1913. évi január 2-áról keltezett 20 koronások kiadását. A régi busz- koronással 1915. évi december 31-éig lehet fizetni és 1921. év végéig beváltja az Osztrák-Magyar Bank. Az uj huszkoronás 150 miliméter széles és 90 mili- méter magas lesz és római huszas számot mutató viz jegyes papírra fogják nyomni. A magyar és német oldal rajz szin tekintetében egymástól teljesen eltér.

A rozsdás szeg. Reizer István turterebesi birtokos neje egy rozsdás szegbe lépett s vérmérgezést kapott. A szatmári közkórházba szálitották, de nem. lehetett megmenteni s a vérmérgezés következtében meghalt.

— Az iparossegédek bejelentésének kötelezettsége. A kereskedelmi miniszter legújabban kimondotta, hogy az iparos segédjét csak a munkába lépéstől számított két hét leforgása alatt köteles bejelenteni és ha két hét múlva, tehát nem a munkába lépéstől számított két heti időben, hanem később jelenti be, akkor esik büntető kihágás alá. De ki van mondva az is, hogy csak az a segéd jelentendő be aki állandó alkalmazásban van és nem ideig óráig van beszegődve a gazdához. Továbbá azt sem kell bejelenteni, aki csak két heti próbaidőre volt alkalmazásban s aztán’ ott hagyta a szolgálatot.

— Tüzek és gyújtogatások Nagykárolyban. Múlt számunkban három tűzesetről számoltunk be s lapunk talán alig volt még olvasóink kezében, már a negyedik tüzeset adta elő magát az előbbieknél veszedelmesebb és titokzatosabb formában. Vasárnap, e hő 21-én délután fél 2 órakor Friedl István Nágyhaj duváros- utcai vendéglős udvarán Weiler, Mózes és Kertész cég raktárhelyisége gyulladt ki. A raktárban lévő gyúlékony anyag nehány pillanat alatt óriási lángra lobbant s veszedelmessé tette a helyzetet a meglehetős erős szél. Hogy mily derekas munkát végeztek kitűnő tűzoltóink, bizonyítja azon zsindelyes ház, mely a lángoszloptól alig egy méternyire állott, de melyet megmentettek s ezzel együtt az ahhoz sorakozó összes házakat. A kilakoltattak ingóságait a honvédség készültsége és a rendőrség őrizte. Még mindenki ezen tüzek hatása alatt állott, midőn hétfőn este ismét megszólalt a vészharang. Szerencsére vak tüzilánna volt csak. Ugyanis a gyepsor végén lévő szemétdombok egyike meggyulladt. A toronyőr este fél kilenc órakor észrevevőn a tüzet, tűzjelzést adott, mire a tűzoltóság teljes felszereléssel kivonult, de csakhamar visszatért. — Szerdán délután Klie László üvegkereskedőnek a Wéber Tibor féle házban lévő raktárában keletkezett tűz. Azonban a tanuló ébersége, valamint a gyorsan megjelent házbeliek eloltották azt és a tűz fészkénél egy papirosoméra akadtak. Klie László a rendőrségen feljelentést tett, mire nyomban megindították a vizsgálatot, mely kiderítette, hogy gyújtogatás esete áll fenn. Csorba Gyula alkapitány és Timkő József tűzoltóparancsnok megállapították, hogy egy összegöngyölitett papir- csomag, mely meggyujtva valószínűleg kívülről az ablakon keresztül került a raktárba, gyújtotta meg — szerencsére

azt a néhány szalmaszálat, ahová esett s mivel nagyobb tápot nem kapott, a papir megszenesedett. A nyomozás során két gyanús egyént a rendőrség le is tartóztatott s erélyesen folytatja tovább a nyomozást, mert úgy látszik, egy bűnszövetkezet garázdálkodása tartja izgatottságban az egész várost.