A Vármegye, 1913 (1. évfolyam, 1-16. szám), Szatmármegyei Hírmondó, 1913 (1. évfolyam, 18-30. szám)
1913-06-08 / 2. szám
2. szám. A VÁRMEGYE 3-ik oldal. san elér, hogy a gyermekek megkedvelik a virágokat, megtanulják azokat ápolni, gondozni, megszeretik őket és azon gyermekből, ki a virágot megtanulta szeretni, nem lesz annak bántalmazó] a nagy korában sem. Ligeteink, parkjaink nem fognak annyit szenvedni, nem fognak annyiba kerülni s mindez könnyen elérhető kevés körültekintéssel, kevés fáradsággal. S mily szép az a város, melynek minden kis üres zugában növény és virág díszeleg. Láttunk már egész kis községeket, ahol az ott lévő egyedüli iskola, értem a tanítót és tanítványait, oly parkot teremtettek és tartottak fenn, melynek örvendhetne gém egy nagyobb város is. S miért nem lehetne célszerűséggel városban elérni legalább azt, hogy a már meglevő maradjon meg és fejlődjék? KÖZIGAZGATÁS. A tagositási óvadék. A földmivelésügyi miniszter a még tagositatlan községek helyzetén akarván segíteni és könnyíteni, rendeletileg intézkedett a tagositási óvadékok elengedéséről. Ugyanis sok községben a tagosítás még nem történhetett meg, mert az óvadékot a község vagy nem volt képes lefizetni, vagy pedig nem akarták lefizetni, ami által képesek voltak a tagosítás megkezdését elodázni. A földmivelésügyi miniszter rendeletében most kimondja, hogy a vármegyei gazdasági egyesület javaslata alapján a biztosítékot elengedi, és erről értés'íti áZ érdekelteket és a gazdasági egyesületet. Mindenesetre ezen intézkedés legelső sorban a gazdaközönség részére anyagi előnyt biztosit. Rendkívüli városi közgyűlés lesz ma délelőtt 10 órakor Nagykárolyban a vármegyeháza nagytermében. — A közkórházak. Hogy milyen nyomorúságosak a viszonyok a vidéken kórházak tekintetében arról már régóta folyik a szó. De bármennyi panasz hangzott is el az utolsó évtizedben a kórházak elhanyagoltsága miatt, az állam csakis most kezd foglalkozni azzal, hogy az országos betegápolási alapból évenkint négy millió koronát fordítson a vidéki kórházakra. Az országos közegészségi tanács, amelyhez a kincstár vélemény- adás céljából fordult, nagyobb szabású fölterjesztést intézett a pénzügyminisztériumhoz, felsorolva azokat a vidéki kórházakat is, amelyek ez idő szerint a legszerényebb igényeknek sem felelnek meg. Ezek között szerepel vármegyénkből a szatmári közkórház. A rozoga és nyolcvanhárom ágyas kórház Szatmárnémeti harmincötezernyi lakosnak igényeit egyáltalában nem képes kielégíteni. Felsorol még a tanács több olyan várost és községet, amelyekben a kórházak szegényesek, túlzsúfoltak és a helyzetnek épen nem megfelelőek. Azután azokra a vidéki kórházakra tért át, amelyeket sürgősen ki kell bővíteni. Természetesen itt is felemlítve a szatmári közkórházát Jegyzők és ügyvédeitTudvalevő dolog, hogy az ügyvédek erős küzdelmet folytatnak az iránt, hogy a községi jegyzők a magánmunkálatoktól tiltassanak el. A jegyzők, — többek véleményét kértük ki, — saját szempontjukból megfelelő kártalanítás mellett szívesen megválnak a magánmunkálatoktól. Azonban a községek és falvak lakosságának az érdeke tiltakozik az ellen és joggal követeli a jegyzői magánmunkálatok meghagyását. Igaz, hogy mindkét fél küzdelme mögött a mindenkori anyagi érdek is lappang és nem lehet rossz néven venni az ügyvédi szövetségtől sem, hogy az ügyvédek anyagi helyzetének javítását gondolja a jegyzői magánmunkálatok megszüntetésével elérhetni. Mégis az ügyvédek nem sokat nyernének, mig ellenben az amúgy is rosszul dotált jegyzők tetemes veszteséget szenvednének. Végre is a jegyzők a megengedett magánmunkálatok elvégzésére elegendő szakértelemmel bírnak, a község érdeke pedig határozottan a jegyzők magánmunkálkodásának fentartását követeli A jegyzők sokkal helyesebben, sokkal olcsóbban, a felekre nézve sokkal kényelmesebben láthatják el a felek megbízásait, mint a felekkel s a viszonyokkal ismeretlen, távoli ügyvédek. És valószínű, hogy épen ezen szempontok miatt, még a jegyzők államosítása esetén is fenn fogják tartani a magánmunkálati jogot a jegyzőknek. Nem a jegyzők érdekei szempontjából, hiszen azok kárpótlást nyernének, hanem a községi lakosság jól felfogott érdekéből. Mert ugyebár, hol az az ügyvéd, ki egy 1000—1500 lakossal biró községben irodát nyit ? És lehet a falusi népet arra kényszeríteni, hogy minden lényegtelen ügyirat készítéséért idő és pénz- pocsékolással távollevő közjegyzői és ügyvédi irodába menjen. Ha az a falusi adófizető polgárkivetett adóját túlsóknak találja, kihez menjen, hanem a jegyzőhöz? Általában a jegyzői magánmunkálatok túlnyomó része olyan, hogy elintézése tökéletes helyi ismeretet követel és azok végzéseinek jogát a jegyzőtől elvonni nem lehet. S mig a jegyző a község élő lexikonja lesz, addig a magánmunkálatok jogát a közönség érdekének óriási megcsonkítása nélkül tőle nem is fogja elvitatni senki sem. Saját készitményü s nem gyári áruban még senki sem csalatkozott, ha cipőit PAPP LÁSZLÓ Hagykárol/, Gróf Károlyi György-téri raktárából szerezi be. Gyermek yzandálok, amerikai cipők dús Választékban. Csak Papp László által készített cipőt használjon.