Szatmári Újság, 1918. november (2. évfolyam, 261-270. szám)
1918-11-09 / 268. szám
S»atmAp, ISMUS« november 9. Szombat 81. évfolyam. 268. szám* ■— —*v *'»►-,/?»& _SK-». ’j^^a^^«íJtS^->*<i^-wíSíSS««»íS® •. T9 ( T< Előfizetési árek helyben éa vidéken : I RC gí'etler politikai r a p i! a B, I Szerkesztős^ és kiadóhivr tál: Kazinczv-u. 20. sz Egész éne 48 K. Fél évre 24 K. Negyed évre 12 K I c, . . „ • ,, >... . , I ' Telefonszám: 455. Főszerkesztő telefonja : 471. Egy hóra 4 K I , Főszerkesztő: Dr. Havas MlHÓS. f Laptulajdonós: Egyes szám ki ti 20 fillér. Pályaudvarokon 30 fillér, j 1 eJeiőF szerkesztő ; ^ralánczy józ^cf. j Demokrácia Lapkiadó Részvénytársaság. wrnmtmsíBMtummnmmnmoviimamHmaaím^ ma*# Wfmwiiiiiir '""Whii inpn miniiiiiii i ihttbh rmuni.......m inni m—iiiiiaiin—iiiim n nr—rr irrn-nnnwnaamiwr-rirr-iii— Károlyi Mihály aláírta a fegyverszünetszerződést Belgrádban. Egy francia zászlóalj vonul Budapestre. Pozsonyt is megszállják. Belgrád, nov. 7. Franche d’ Esparay tábornok ma délután 5 órakor érkezett Nisből Belg- rádba D’Esparay bat órakor fogadta a magyar küldöttséget. Károlyi D’ Esparay előtt felolvasta a magyar népkormány emlékiratát: Ez a háború — úgymond — a régi osztrák-magyar monarchia müve volt, amely a porosz millitärizmussa! szövetkezve, lángba borította Európát. Mi most már nem mint a király miniszterei, hanem mint a magyar nép miniszterei álunk ön előtt, j Célunk egyike informativ, másik az hogy a mai helyzet oly likvidációját érjük i el, amely megfelel a magyar nép igaz- j ságos kívánságainak. A belpolitikában teljes demokráciát akarunk, a külpo- ! litikában pacifisták vagyunk. Kérjük tá- bornok urat, kímélje meg az erőszak- í tói szerencsétlen népünket. A francia fővezér röviden vála- j szolt : A francia nép — mondotta — szerette a magyarokat, mig a németek ellen szabadságért küzdötlek. Rákóci és Kossuth neve iránt minden francia ember rokenszenvet érzett, de ez az érzés 1867. óta kiapadt, elfogyott. Magyarország német szolgaságba siilyedt, elnyomta nemzetiségeit és ezzel a Magyarországgal szemben az entente némely népei oly ellenséges érzülettel j vannak, mint amilyet Németország j iránt éreznek. Önök velük haladtak és \ velük fogják megkapni büntetésüket is ! — mondotta a tábornok erélyes, kemény hangon. Még az Önök sajtója sem becsülte meg magát, tudatosan durva rágalmakat irt a franciákról. De nem az egész sajtó 1 — szakította félbe Jászi Oszkár, — csak a sajtó nacionalista része. A tábornok erélyesen dobbantott lábával.) Assez ! Assez ! kiáltotta kétszer erélyesen. A francia nép kíméletes és megbocsát a magyaroknak. Egyesegye- dül a magyaroknak ! A cseh, szlovák, a román és a jugoszláv nép más! — I folytatta a láfcornok és kinyitotta ate-f nyerét. Tenyeremen tartom a nemze- tiségeteiteket! Csak egy kis intés és ellenetek mennek ! El volnának Önök pusztítva. Magyarországnak ma egy szerencséje van : Károlyi személye. 0 az egyetlen ember, aki lendíthet az Önök sorsán. Támogassákőt, ne hagyják el. Tömörüljenek az ő személye körül. Ezután a francia főpbrancsnok külön szobába vonult Károlyival és Jászival és eléjük terjesztette a fegyverszünet feltételeit, Tizennyolc pontból áll a szerződés, melyek a következők : 1. A magyar kormány katonailag kiüríti az egész területet, amely a Szamos völgye, Beszterce, Marosvásárhely és a Tisza egyesülésétől Szabadka, Baja, Pécs és a Dráva szlavóniai határáig terjed. Seregeket itt nem hagy, de a magyar kormány e területen továbbra is kormányoz. A magyar közigazgatás megmarad, sőt a rend fenntartására csendőrséget és , rendőrséget is tarthat fenn. 2. A hadsereg teljesen leszerel, csak hat hadosztály gyalogság és két hadosztály lovasság maradhat fegyverben, a beLső/,rend fenntartására. 3. Az entente megszált minden •stratégiailag fontos pontot, szabad átvonulást nyer és közlekedési eszközöket felhasználáatja. A 4. és 5. pontban a vasutak és a dunai flottila kérdését szabályozzák és ezek egy részének átadását követelik. A 6. 7. és 8. pontban a szerb vasúti hálózat, szerb telefon és távíróhálózat helyreállítását és e célra a magyar munkások átengedését követelik. A következő pontokban kövelelik a lovak rendelkezésre bocsájtását, a fegyverek letételét és összegyűjtését, a hadifoglyok és internáltak szabadon bocsájtását olyan feltétellel, hogy a mieink az ő fogságukban továbbra is megmaradnak. Követelik a magyarországi német csapatok teljes lefégyverezesét, az entente rekvirálási jogát, az uszóaknák í eltávolítását, a posta, telefon és a! tá- j viró ellenőrzés alá vételét, azt a jogot, hogy a szövetségesek a magyar kormány mellé attasét küldjenek ki, aki különösen a közélelmezés kérdését fogja eltenőrizni. Németországhoz való viszonyunk megszüntetését kivéve, azokat a vonatkozásokat, melyeket az ententetől küldendő katonai hatóságok is jóvá fognak hagyni. A következő pont elismeri, hogy a magyar kormány belső ügyeibe a szövetségesek nem avatkozhatnak, de kiköti, hogyha bárhol Magyarország j területén lázadások törnének ki, az j ententenak jogában áll ezeket a terü- [ leteket saját adminisztrációja alá venni. Az utolsó pont intézkedik az el- | lenségeskedések beszüntetése tékinte- j tében a szerződés aláírása esetére, j Hosszú és beható vita indult meg I a magyarok kérelmei és a francia tá- • bornok feltételei között. Franche d’Esperay közetitésével | a következők táviratot "küldjék az en- | tentenek Versaillesben székelő hadita- j nácshoz: A magyar kormány békeküldöttsége, amelyet gróf Károlyi Mihály kormányelnök vezetett, elvben elfogadja azokat a fegyverszüneti feltételeket, a melyek hasonlóak az olasz fronton megállapított feltételekhez, a szerződést azonban a magyar kormányképviselői csak abban az esetben Írják alá, ha az entente a béketárgyalásokig biztosítja a magyar állam mostárti határait, Morvát-Szlavonországot bele nem értve, minden idegen támadással szemben, történjék az akár német, akár cseh, akár délszláv, akár román részről. A kormányzást a béketárgyalásokig a magyar állam egész területén a magyar kormány fogja gyakorolni, testvéri egyetértésben a magyar, a román, a tót, a szerb és a német nemzeti tanácsokkal. E feltétel nélkül a( magyar kormány nem érez magában elég erkölcsi erőt arra, hogy a szerződést aláírja.
