Szatmári Újság, 1918. október (2. évfolyam, 234-260. szám)

1918-10-23 / 253. szám

2-ik oldal, Szatmári Üjsáff Szatmár, !918. október 23. Eróf Károlyi Mihály a legsyoFSÉb Isüiöebíkét ko?BteIL WekerJe nyilatkozata a cseh-szlo- vák kérdésről. A magyar katonánat hazahozzák. Budapest, okt. 22. A képviselőház ülését Szász Károly el­nök háromnegyediizkor r.vitotta meg. (Most cselekedni keli,) Az első felszólaló gróf Károlyi Mihály volt.. Érzi a nagy féleiősséget — úgymond, amelyet minden magyar politikusnak éreznie keli ezekben a súlyos percekben. Lehetetlen fel ne szisszenjen a válaszra, amit Wüson adott. Minden magyar embernek pillanatnyi megdöbbenéssel kell fogadni a választ, de most nincsen arra idő, hogy beszédeket mondjunk. Most cselekedni kell! Fel kell rázni a parlamentet, mert a magyar nemzet nem tűri tovább ezt a tétlenséget, Mialatt a nép millióinak érdekeiről van szó, mi időt fecsérelünk. A legnagyobb hiba volt, hogy Magyarországot, mint a monarchia és a né­met miütárizmus megerősítő támaszát állítot­ták Wilson elé. A cselekvés pillanata elkövetkezett és ha a cselekvés útjára a magyar parlament nem fog rálépni, akkor rá fog lépni arra a nemzet! Oly megalázó kényszerhelyzetben vagyunk, aminőre kevés példa van a világ­történelemben. Meg kell kísérelni és el kell fogadni azt a tételt, hogy elismerjük a cseh­szlovákok jogait. Ezt az egész kérdést Eu­rópa elé kell vinni. Első kötelesség mégis az, hogy a lehető leggyorsabban kössük meg a külöabékét. Még ma és nem holnap ki kell mondanunk, hogy Magyarország független­ségét kívánja. Zárjuk le sorompóinkat, ne engedjünk ki élelmiszert. (W'ekerle beszéde.) Ezután Wekerje miniszterelnök szólalt fel. \ Károlyi olyan kormányalakítást kíván — mondotta, — amelyben résztvennének olyanok is, akik esetleg valaha résztveheíné- nek. De előbb le kell mondaníok arról, hogy itt Magyarországból keleti Svájcot csinálja­nak ! (Nagy zaja szélsőbaloldalpn). Lehetet­lent kíván, aki azt akaja; hagy Németország­tól külön kössük meg a békét, mert mint hadviselő fél, együttt vagyunk. Mi cseh-szlovák ellenfelet nem isme­rünk. A cseh-szíovák egyesítésről a szlová kok, hála Istennek, nem nyilatkoztak úgy, hogy Csehországgal akarnának egyesülni, sőt minden befolyásától menten, aminek mellő­zésére különben határozott utasítást adtam, egyre több és több olyan határozatot hoznak ezen a nemzetiségi vidéken, amelynek lényege éppen az, hogy együtt akarnak velünk ma­radni. Nincsen kifogásunk az ellen, hogy a délszláv állam hozzánk tartozó része a többi szláv tartománnyal egyesüljön. Erről tárgya­lásokat is folytattam és azzal váltunk el, hogy felhívtam a horvátokat: adják tud­tomra gazdasági és pénzügyi óhajaikat. Az ellen a felfogás és törekvés ellen, hogy Szent István koronájától elváljanak, a leg­határozottabban tiltakoznak. Károlyi Mihály javaslatát nem fogadom el. A közeli napok­ban a kormány be fogja terjeszteni- a tör­vényjavaslatot, amely, Magyarország önálló­ságát és függetlenségét kiváltja biztosítani. Károlyi Mihály javaslata csak Magyarország­ról szól, én pedig a magyar szent koroná­hoz tartozó valamennyi ország függetlensé­géről szóló törvényjavaslatot fogom beter­jeszteni. A magyar katonáknak az országba va­ló hazahozatala iráni minden intézkedés meg­történt. A Ház Károlyi javaslatát elvetette Ráth Endre indítványát szintén. Appenyi indítvá­nyát elfogadták. Ezután határoztak Apponyi Albert kö­vetkező indítványa felett: A kormány bizal­mas természetű közleményeinek átvételére és megvitatására a Ház tizenöttagu külügyi és honvédelmi bizottságot választ. Az elnök feltette a kérdést szavazásra és konstatálta, hogy úgy látja, hogy a kép­viselőház a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Kimondotta tehát, hogy ezt hatá­rozattá emeli és a külügyi s a honvédelmi bizottság tagjainak megválasztása iránt ja­vaslatát a Ház legközelebbi ülésén teszi meg. Ezután az elnök az ülést felfüggesztette. (Tisza beszéde.) Szünet után Hoch János, Huszár Ká­roly, Platthy György, azután gróf Tisza Ist­ván szólalt föl. Különböző okmányok alap­ján bizonyltja, hogy kormánya nem hibás a háború kitöréséért. Ellenkezőleg, mindig igyekezett a világháborút jelentő problé­mák békés megoldására. Felolvasta többek között a háború kitörése előtt az akkori uralkodóhoz intézett iratot, valamint a kö­zös minisztertanács jegyzőkönyvét, amelyben a Szerbiához intézett jegyzéket állapították meg, amelyekből kitűnt, hegy a magyar kormány, mikor a háború kitörése már el­kerülhetetlen volt, — nem gondolt hódítá­sokra. A csehek követeléseit fantazmagóri­ának móndja. Horvátországot -fel kell szabadítani a jugoszláv járom alól. Éles szavakkal fordul ama csoport ellen, amely szerinte hatalmi érdekből az országban anarchiát szít. Végül az erők egyesítésének szüksé­gességét hangsúlyozta. Fényes László szólalt föl még s ezzel az ülés véget ért. — Trocki megőrüit. Stockholmból jelentik: Egyik orosz lap azt jelenti, hogy Trocki elméje megzavarodott. Üldözési má­niában szenved. Keresztek. Fehér keresztek, kis fa keresztek, Közöttük busán suhan a szél. Bánatban, könyben, vérten születtek... Csendesen őrzik fukarnak álmát, Virágok fonják mindet körül. . . Őrzik a rögös fekete pártiát, Melyre sok vitéz pihenni dűl. . . Fehér keresztek, kis fakeresztek Őrzik az örök mély álmokat, I .Bánatos könnyek sűrűn peregnek Megöntözni a virágokat. . . Dénes Gyula HÍREK. Nagy aranykészlet az &MB. budapesti palotájában. Bécsbe akarják szállítani. Budapest, okt. 22. Az Osztrák-Magyar Bank budapesti palotájának páncélozott pin­céiben igen nagy mennyiségű aranyat őriz­nek. A bank kormányzója néhány nap előtt azt az utasítást adta, hogy ezekből ..az arany- készletekből egy jelentékeny részt szállítsa­nak a bécsi főmtézet pénztárába. A Károlyi párt két tagja ma reggel fel­kereste Popovics pénzügyminisztert és sür­gős közbelépésre szólította fel. A pénzügy­miniszter kijelentette, hogy azonnal intézkedni fog az esetleges aranyszállitás megakadá­lyozásáról. — A katonai rendőrség parancs­nokának helyettesítése. Dr. Balázs József hadnagyot, a katonai rendőrség parancsno­kát a kassai katonai parancsnokság tiz napra Kassára vezényelte. Távslléte alatt Fölkel József ötödik gyalogezredbeli főhadnagy he­lyettesíti. — Kibővítik a régi közkórházi épü­letet. A közgyűlés által a kórház kibővitése kérdésében kiküldött bizottságot hétfőn d. u. 4 órára ülésre hívta össze a a polgármester. Az ülésen az elnöklő dr. Vajay Károly pol­gármesteren kívül megjelent dr. Papp Zoltán tanácsnok, dr. Tanódy Márton orvos és Kö- röskényi Jenő városi mérnök és dr. Gönczy Miklós polgármesteri titkár aki a jegyző­könyvet vezette. Köröskényi Jenő mérnök is­mertette a kibővítésnek azt a tervét, amely a meglevő régi kórházépületre építendő eme­! lettel nyerne megoldást. E terv kivitele hoz- ! závetőiegesen 400.000 koronába kerülne. A bizottság ennek a tervnek a megvalósítása mellett foglalt állást és megbízta a mérnöki hivatalt, hogy a részletes terveket dolgozza ki a költségvetéssel együtt. — Huszkoronás banbjegyek kibo~ csátása. Az Osztrák-Magyar Bank az 1913. évi január hó 2 árói keltezett 20 koronára szóié, 11. kiadású bankjegyeinek kibocsátá­sát bécsi és budapesti főintézeteinél, szint­úgy összes fiókintézeteinál 1918. évi októ­ber hó 28 án fogja megkezdeni. A II. kia­dás az elsővel szemben a következő eltéré- i seket mutatja: A magyar szövegű oldalon ! jobboldalt, az eszményi fejet magába foglaló mező felülről iefelé kék, zöld és barna szín­ben van nyomtatva. Az alsó részben levő nagy „20“-as szám, valamint az azt övező rozetta ibolyaszinti, a magyar jegyszöveg kék és zöld, a ezégjegyzés zöld és barnaszinü. Jobbról alul barna színben merőlegesen e jelzés; „II. kiadás“ van nyomtatva- A tarka színezésű, német szövegű oldalön az esz­ményi fej rajza kissé eltérő és védnyomat- tal van ellátva. Azonkívül a baloldalon alul kék színben merőlegesen e jelzés: „II. Auf­lage“ áll. A régi bankjegyek változatlanul forgalomban maradnak! — Beszüntetett vonatközíekedések a szatmári vonalakon. A szatmári máv. átlomásfőnökség közli szerkesztőségünkkel, az utazó közönség tájékoztatása végett, hogy október 23-tól 'kezdődőleg a Debreczen— Szatmár között közlekedő „kofavonat“ köz­lekedését, valamint a Szatmar és Nagybánya közölt közlekedő 5880. sz., innen délután 2 órakor induld vonat . és az 58875. sz., Szatmárra reggel 7 óra 40 perckor érkező személyszállító tehervonat közlekedését a további intézkedésig beszüntették. — A főkapitány intézkedései a spanyol influenza ellen. Ozory István rendőrfőkapitány ^yors egymásutánban teszi meg az erélyes lépéseket, amelyek a spanyol influenza-járvány lek lésére irányulnak. Át­iratot intézett a főkapitány Kádár Ödön posta- és távirdafeiügyelőhoz, a szatmári postahivatal főnökéhez. „Arról szereztem tu-

Next

/
Thumbnails
Contents