Szatmári Újság, 1918. október (2. évfolyam, 234-260. szám)
1918-10-18 / 249. szám
2-ik oldal. Ezután beszélt a nemzetiségi kérdésről és azt mondotta, hogy fel kell világosítani Wiisont és az éílenséges hatalmak közvéleményét, hogy a nemzetiségi kérdés másképen ál! nálunk, mint azt velük elhitették. (Tisza és a demokratizálódás.) A másik kérdés a demokratizálás kérdése. Ez, alapjában véve, nem szükséges, — Kun Béla: Hát a választójog ? Bródy Ernő: Minden szava hazugság! Tisza István: Kérem a képviselő urakat, várják meg a mondat végét. A demokratizálódás nem szükséges, mert azon az alapon vagyunk úgy is. Kun Béla : ön nincs ezen az alapon ! \ Bródy Ernő : Hat elemivel ? Gyalázat! j Tisza István: Árnyalati kölönbségek lehetnek közöttünk . . . Kun Béla: Egy világ van közöttünk, nem árnyalatok! Bartos János : Menjen haza Gesztre ! Tisza István: Megalkottunk egy választójogi törvényt, amely — Bródy Ernő: Amely gyalázatos! Kun Béla: Népcsaiás ! Tisza István: . .» . amely szerint az inti és olvasni tudók csaknem kivétel nélkül ■ szavazók. Elenyésző kisebbség #ivánja a , választójog további kiterjesztését. . Bródy Ernő : Milliók kívánják ! Kállay Támás : A kávéházi politikusok! Tisza: Ne dobjuk bele a kérdést a nemzetbe. Kun Béla: Miért nem fogadta el a Vázsonyi javaslatát ? Bródy Ernő : Ma már az is kevés ! Túlhaladott álláspont. * Tisza: Igyekezzünk félvilágositani azokat, akikkel szemben állunk, hogy ha — amit ne adjon az Isten — külerőszak nyomása alatt kell megcsinálni azt, ami meg- sebzi az országot, azt nem tesszük meg önszántunkból ... Óriási zaj a bal* és a szélső baloldalon. Felkiáltások: Hallatlan! Ez a nemzeti öntudat ?! Tisza: Egyesült erővel kell elkövetnünk mindent, hogy eloszlassuk azt a tévedést, mintha a magyar nemzet agresszió céljából ragadott volna fegyvert és nem létfentarlásáért, kényszerűségből. A munkapárt percekig tapsolta primadonnáját. Ezután szünet következett. (Demokrácia nincs választójog nélkül.) Szünet után gróf Károlyi Mihály a Tisza beszédére reflektálva, kijelentette, hogy . a demokráciát választójog ^nélkül el sem lehet képzelni. Ha nem is gondolkozott volna úgy, mint eddig, a mai naptól fogva úgy gondolkozna. Ebben az országban sürgősen pótolni kell, amit elmulasztottak. Magyarország területi integritását annál jobban megóvhatjuk,; minél hatásosabban és radikálisabban térünk a demokratikus fejlődés útjára, (önálló független Magyarországot!) Benedek Jáános: A personál unió elvét lelkesedéssel kell üdvözölni,de az ügynek tragikuma az, hogy a pártnál az uniót We- Bcerle jelentette be, aki megígérte a demokratikus vájasztőjogoí és antidemokratikus választójogot csinált. Ha komolyan akarjuk Magyarország önállóságát, ekkor Budapest népéhez kell csatlakozni, amely tegnap kimondta, hogy kívánja az önálló független Magyarországot. Felkiálltások a beloldalon : Mondjuk ki Magyarország függetlenségét azonnal! A következő pillanatban felugrott az egész Károlyi párt, az Apponyi-párt egy része, Vázsonyi a demokratákkal és percekig ünnepelték az önálló független Magyarországot. Apponyi Albert gróf és Polónyi Géza ülve maradtak. Benedek János beszéde végén határozatot nyújtott be a Bizonypárt nevében, amely Magyarország függetlenségét követeli. Szatmári Ujsáe A határozati javaslatot a baloldalon nagy tetszéssel fogadták. Ezután Szász Pál előterjesztette a mentelmi bizottság jelentését Lovászy Márton és Vass János mentelmi ügyében. Javasolja, hogy a két képviselőt jegyzőkönyvi megdor- gálásra és e határozatnak a kerületeikben való kiplakatirozására ítéljék. A Ház nagy zajban 91 szavazattal/ 73 ellenében elfogadta. Polónyi Dezső kifejtette a kisebbség ellenvéleményét. ' Batthyány Tivadar gróf és Wekerle miniszterelnök rövid felszólalása után személyes kérdésben Giesswein Sándor szólalt föl. Örömmel fogadja Tisza mai beszédét, de azt iyvánja, hogy rohamosan haladjanak a béke és a personal unió felé. Határozati javaslatot nyújt be: a Ház küldjön ki egy husztagu bizottságot a nemzetek előkészítése végeit. Az ülés 2 óra után ért véget. A legközelebbi ülés pénteken. Spanyol. Szatmár, okt. 17. Ez az a szó, mely ott ül most minden ember ajkán s melyet fájdalommal, részvéttel vagy irtózattal tudnók ésak jkiejteni.- S bár a háború négy hosszú esztendeje alatt megszoktuk, hogy azt a szigorú semlegességet jelentette a spanyol, melyfelől nyugodtan al- hatunk, ma e névhez egy Európára szóló Isten csapásának félelme tapad, mely átko- sabb egy újabb hadüzenetnél, mert nem keresi a combattans elemeket, hanem egyformán kaszál le mindenkit. A szegény spanyolok pedig kénytelenek elszenvedni, hogy az egész világ gyűlölettel ejti ki nevüket, holott annak, hogy a járvány náluk vette kezdetét és tőrük indult ki, igazán nem okai. Oda is csak behurcolták e kór csiráját, csak ott öltött nagyobb mérveket. S talán még ők voltak a szerencsésebbek. Mert a járvány kitörésekor az egész betegség rövid tartamú és általában véve szerencsés lefolyású volt. Az emberek mintegy kérkedve emlegették, hogy már kiállották a divatos betegséget. A kór azonban öldöklő útjában megváltoztatta szelíd jellegét. Életre éhesen, s könnyekre szomjasan csatangol most már országunkban is s kérlelhetetlen- sége, kegyetlensége folytán megdöbbenve állunk meg egy-egy ravatalnál, a ravatalok tömegénél. — Meddig? Ma még csak sejtjük azokat a titkos ntakat, melyeken az alattomos ellenség tova vándorol és kiszemelt áldozatait meglepi. De azt bizonyosan tudjuk, hogy ez az ellenség él, és szaporodik, mert csak igy képes Európa egyik sarkából a másikba vándorolni és elterjedni, emberről-emberre, családokban, falvakban, városokban és országokban. Ennek az alattomos, parányi kis ellenségnek (amit kór csirának, vagy bactérium- nak nevezünk) útjába .állni s elébe gátat emelni a mi kötelességünk. Ha tény és valóság, hogy ember fertőzi az embert, úgy fontos rendszabályt képez járvány esetén, hogy emberek nagy tömegekben ne érintkezzenek egymással. A közvetlen fertőzés úgyis veszélyesebb, mert csiraképesebb (viruiensebb) bacíériumokat rejthet magában, mint a közvetett fertőzési módok egyes használati cikkek (pénz, aláírási ivek, könyvek stb) utján. 'Az egyéni óv- és rendszabályok betarSzatmár, *918. október 18. tása annyira önérdekét képezi mindenkinek* hogy azok tudatában igyekszik is azt mindenki szeme előtt tartani. De tömegek védelme és megóvása a fertőzéstől járvány idején már a hatóságok gondját és kötelességét képezi és rendszabályokjfelállitása csakis ezektől várható.; Azon tételből kiindulva, hogy ember fertőzi az embert, csak üdvözölni lehet a hatóság legutóbbi intézkedését, mely az iskolákat uil>ói bezáratta. Helyes és szükségszert! a csoportosulások meggátlása még akkor is, ha ideiglenesen az ifjú generáció szellemi fejlődésének rovására megy. Ez most elsősorban közérdek. De kérdem — és kérdi velem együtt sok ember, miért nem közérdek ez általában véve ? Miért képez ártatlan csoportosulást a mozi, a színház, és mindazon helyek és alkalmak, melyek csak növelik a ragály tova hurcslásának valószínűségét anélkül, hogy magukon viselnék^ az okvetienség, vagy a szükségszerűség, vagy az elkerülhetetlenség jellegét ? Hiszen közegészségügyi törvényeink értelmében ragályos betegségben elhunytat még temetni is csak kiséret nélkül szabad. Mikor fog ez a fertelmes »Spanyol“ nekünk annyira imponálni, h#gy úgy tekintsük, mint a többi súlyos fertőző betegséget ? Mikor fogjuk ezeket a betegeket kötelezően bejelenteni. Mikór fogunk a fertőzött lakásokban desin- ficiálni? Mikor fogunk az utcák, lakások tisztaságáról gondoskodni ? Mikor lesz már egyszer jó ivóvizünk? Mikor fogunk odáig jutni, hogy a vízvezeték és a csatornázás égető szükségét elösmerjük? S végül mikor fogunk abba ébredni, hogy a Hinterland háborús pusztulása szomorúbb, mint a fronté, mert elviszi az anyákat és azokat is, akiket a front életben hagyott? Nincs vesztegetni való időnk. Meg kell alakítani a járvány-bizottságot és e bizottság permanens üléseken tárgyalja meg a teendőket. Ha kötelessége a városnak őrködni a polgárik személyi és vagyoni biztonsága felett, annál inkább kötelessége mindent elkövetni, s ha kell, áldozni akkor, mikor a lakosság életéről van szó. Dr. Pruzsinszky Zoltán. SZÍNHÁZ Műsor : t ♦ Pénteken: Favorit, operett 3 feiv. Szombaton; Vandergoid kisasszony, operette. Vasárnap délután: Heiehuja báró. Vasárnap este : Vandergoid kisasszony. Hétfőn ; Vandergoid kisasszony. (A.) A színházi iroda jelentése: Felkéretnek a mélyen tisztelt bérlők, hogy bérleteiket legkésőbb vasárnap déli 12 éráig a színházi irodában váltsák ki, mert ellenesetben bérleteik az újonnan jelentkezőknek fognak kiadatni. A bérletes előadások hétfőn kezdődnek. A bérletek délelőtt 9—1-ig, délután 3—6 ig válthatók ki. — A szilva maximális ára. A hivatalos lap közli a miniszter rendeletét a szárított szilvának és a szilvaiznek legmagasabb áráról. A magyaÄaszalt szilva legmagasabb ára zsákokban metermázsánként 285 K, a szerb szilva 385 K, a bosnyák hercegovinál 445 K.
