Szatmári Újság, 1918. október (2. évfolyam, 234-260. szám)

1918-10-26 / 256. szám

2-»R Gz a t m á r i Újság * szaszerezte, valamint a 73-as égeri es a.99-es zniami és a fiatal 129-ik délmagyarországi gyalogezred^ melyek Spiaazzát védelmezték, további a 14-es és a 24 es bécsi lővész- ezredek dicsőségesen küzdöttek. Derék tü­zérségünk a Brentátó! keletre és nyugatra, mint mindig, hűséges segítője votK, a gya­logságnak. A harcban egy angol hadosztály Bappadonoti nevű Piave-szigeten csak elő­őrseink északi szárnyát bírta kissé vissza- szorítani, a sziget déli részén teljesen meg­tartattuk- állásainkat. Balkán harctér : Északi Albániában tartanak az utóvéd és a bandaharcok. A Szandzsákban Novipa- zar közeiében bandákkal megerősített cnten- te csapatok Novavárosba érkeztek. Kraguje- váctól délkeletre a Morva mindkét partján és Zlatovo Planinfán osztrák, magyar és né- met csapatok sikeresen feltartóztatták az i utána nyomuló ellenséges zászlóaljakat. I A vezérkar főnöke. A nemzeti tanács az országhoz. Tizenkét pontból álló proklamáció« 1 magyar nemzeti tanácsot megalakítottál). Csatlakozzék, aki abbékét és Magyarország függetlenségét akarja! Budepest, oki. 25. • Ma este gróf Károlyi Mihály lakásán az ö elnök­lésével megalakították a nemzeti ta­nácsot. A nemzeti tanács proklamációt bocsát ki a nemzethez és csatlako­zásra szólít fel mindenkit, aki a békét, Magyarország függetlenségét és a teljes demokráciát akarja. A nemzeti tanács szombaton száz­tagú bizottsággal egészíti ki magát. A nemzeti tanácsban részt vesz a Károlyi-párt, a szociáldemokrata­párt, a radikális-párt vezértagjai, eze­ken kívül a budapesti újságírók közül Hatvány Lajos, a Pesti Napló fő­szerkesztője, Miktós Andor, Az Est szerkesztője, Purjesz Lajos, a Világ szerkesztője, Sümegi Vilmos a Ma­gyarország részéről és a Budapesti Újságírók Szabad^zervezetének egy kiküldendö tagja. mmmmmmmm*- mmmmmmmmrmm nfcwwM^r.iiwi:,—na» u np-y nmmcmm 1 nemzeti tanács áiáltnsp. Budapest, okt. 25. A nemzeti tanács kiáltványt intézett Magyarország népeihez. A kiáltványban tu­datja a függetlenségi 48-as párt, a szociál­demokrata párt és az országos radikális párt, hogy megalcfkitetták a magyar nemzeti taná­csot, amely központi szerve kivár* lenni min­den olyan mozgalomnak és törekvésnek, a- mely Magyarország megmentésére és kor­szerű újjászervezésére irányul. Emez ország- mentő céljai elérésére a magyar nemzeti ta­nács minden párt-, osztály-, vallás-, nyelvi és faji szempontot félretéve, számit minden dolgos és az ország érdekeit szivén hordó polgártárs közreműködésére, mert csak a milliók testvéri szolidaritása lehet a jobb, tisztább jövő forrása. E célból 12 pontban foglalja ama legsürgősebb feladatokat, ame­lyek nélkül el sem tudja képzelni az ország megmentését és a szebb jövő eiőKészitését: 1. A mai korrupt parlament és kormány- rendszer haladéktalan eltávolítása. • 2. Késedelem nélkül biztosítandó Ma­gyarország teljes függetlensége, külpolitikai, gazdasági, katonai vonatkozásban. A ma­gyarországi seregek haladéktalanul visszahi- vandók. 3. Az immár teljesen reménytelen hábo­rúnak azonnal véget kell vetni, a német szö­vetség felbontásával. 4. A képviseiőházat azonnal fel kell oszlatni és az uj választásokat ki kell írni. Haladéktalanul törvénybe iktatandó az álta­lános, egyenlő, titkos, nőkre is kiterjedő vá­lasztójog. 5. A népek önrendelkezési jogát kése­delem nélkül biztosítani kell országunk nem magyarajku népei számár? a Wilson-i elvek értelmében, attól a reménytől áthatva, hogy Magyarország terüleii integritását ezek az elvek nemcsak nem veszélyeztetik, de biz­tosabb alapra helyezik. 6. Biztosítani kel! a gyülekezési, egye­sülési szabadságot. A cenzúrát el kell tö­rülni. 7. Általános amnesztia minden politi­kai bűntett miatt elítéltnek. 8. Megfelelő rendszabályok foganato- sitandók, hogy a fenyegető ínség elhárit- tassék. 9. Nagyszabású, a népet földhöz jut­tató birtok- és szociálpolitikai reformok. 10. El kei! ismerni az újonnan létre­jött ukrán, lengyel, cseh, délszláv és osztrák német nemzeti államokat és meg kell őket s győzni arról, hogy a független és demok­ratikus Magyarország kész velük minél ben­sőbb gazdasági és politikai szövetségre lépni, attól a meggyőződéstől vezetve, hogy ezek az államek is respektálni fogják a mi nem kevésbé jogas érdekeinket. *11. A müveit külföld előtt kell, hogy megvilágításba helyeztessenek a magyar demokrácia igazi céljai. 12. Az általános békekongresszusra Magyarország képviseletében oly férfiak kül­dendők ki, akik fentartásnélküli barátai a leszerelésnek, a kötelező békebiróságnak, a nemzetek ligájának. i * A magyar nemzeii tanács e munkájá­ban csatlakozásra hiv fel mindeukit, aki becsületesen és gondolkozás nélkül akarja az azonnali magyar békét, a demokráciát, a nemzetiségek egyenjogúsítást, a nemzetek szövetségét, a föld íelszaoaditását és a mo­dern szociálp ‘»tikát­Reméljük, hogy az ország más anya­nyelvű népei is megbízottaik utján ezen a közös alapén velünk együtt fognak dolgozni az uj Magyarország kivívásáért! Arról is meg vagyunk győződve, hegy ezt a prog- rammunnkát a magyar katonaság is egész ere­jével támagatni fogja. Végül felhívjuk az összes kül­földi népeket és kormányokat, hogy minden, Magyarországot érintő ügyben a mai kormányha­talom helyett, amely teljesen el­vesztett minden összefüggést a dolgozó Magyarországgal, a ma­gyar nemzeti tanáccsal keressenek közvetlen kapcsolatot, mint, amely egyedül hivatott a magyar nem­zet nevében beszélni és csele­kedni. Közli még a kiáltvány, hogy 27-én délután az országház előtti téren gyűlést tartanak. __Szattriár, !91£ október 26._ Politika i hírek. Károlyi nem vállalta a miniszterelnök­séget. — Hadik vagy Vázsonyi ? Budapest, okt. 25. Gróf Andrássy Gyula külügyminiszter palotájában tegnap szakadatlanul folytak a tanácskozások a kibontakozás .tekintetében. Részt vett gróf Apponyi Albert, gróf Hadik János, gróf Eszterházy Móric, Vázso­nyi Vilmos, Windischgräiz Lajos herceg, Az összes parlamenti pártok koncentrálásának lehetőségét tárgyaltak. A tanácskozás ered­ményeként gróf Andrássy Gyula megkérdezte az Andrássy- palotában délíájban megjelent gróf Károlyi Mihályt, hogy hajtandó lenne-é ő kormányt alakítani, olyan formán, hogy abban a Károlyi-párt, a radikálisok és a szo­ciáldemokraták képviselőin kívül az Andrássy- csoport két tagjának és az Apponyi-csoport két tagjának juttasson miniszteri, tárcákat. Ez lemre a pártok koncentrációjának személyi része. A kormány ilyen Összetételt! megalakiiása még nem lelt volna'a kibonta­kozásnak akadálya, azonban a kibontakozás e formájának tárgyi előfeltétele megdöb­bentő volt. Kiderült ugyanis, hogy Ma­gyarország önállóságának oly biztosí­tásáról, amelyet az igazi függetlenségi pártok is csak minimumként fogadnak el, a kibontakozási terv szerint ma már 1 komolyan szó sincs. A terv az, hogy gróf Andrássy ! Gyula nemcsak ad hoc „közös“ kül­I ügyminiszíe'r lenne és ilyen minőség­ben szerepelne a háború további tar­tama alatt, sőt még a béketárgyaláso­kon is. Hasonló meglepetés volt gróf Ká­rolyi Mihály számára a kibontakozási módozat többi része, a védelem to­vábbi közösségére vonatkozólag, — valamint a külpolitikai kurzus válto­zatlan fenntartása tekintetében is, úgy hogy az előbbi kurzust í1 letőleg elté­rés csak az, hogy Andrássy Gyula nem Wilsonon keresztül, hanem közvetle- | nül akar a béketárgyalások megkez- i dése iránt lépéseket tenni az eilensé­Í ges hatalmaknál, természetesen mindig Némen-szág hozzájárulásával. Groi Károlyi Mihály kijelölhette, hogy j ilyen körülmények közt nem vállalja el a I kormányalakítást, sem ő sem pártja n’em haj-

Next

/
Thumbnails
Contents