Szatmári Újság, 1918. október (2. évfolyam, 234-260. szám)
1918-10-15 / 246. szám
2-ík oUaá. Zz á t m a r i U j s át? Szatmár, !9!8. október 15. & szenvedett, lehetővé tették éppúgy, mint a champagnei csatatéren mozdulataink zavartalan végrehajtását. Gallwitz hadcsoportja: A Maas két partján nem volt nagyobb harci cselekmény Sikeres támadó vállalkozásokban visszafoglaltunk kisebb, az okt. 12-i harcok után ellenséges kézen maradt állásrészeket. Ludendorff. ejsö főszállásmestei. Vezérkarunk jelentése. Budapest, okt. 14. (Hivatalos.) Olasz harctér. Helyenként tüzérségi és járőrharcok. Albán harctér. Albániai visszavonuló csapataink | utóvéd és bandaharcokban állanak. A * Nistől északra levő területen tovább folynak a visszavonulási harcok, amelyekben a polgári lakosság is részt vesz. Az ellenség nyomása különösen erős a Morava völgyében. Nyugati harctér. A cs. és kir. csapatoknál nem történt nagyobb harci cselekmény. A vezérkar főnöke. 9 Szatmári Takarékpénztár- Egyesület érdekközössége egy pesti bankkal. Szatmár, okt. Í4. Hiteléletünk és ^pénzpiacunk szempontjából egy nagy jelentőségű eseményről adunk ezúttal hirt Szatmár város és a megye közönségének. Egyik legrégibb és legnagyobb pénzintézetünk : a Szatmári Takarékpénztár-Egyesület érdekközösséget létesített a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó bank fővárosi pénzintézettel. Ez a tranzakció három irányban is jelentőséggel bir. Első sorban jelenti egy igen e'őkelő budapesti nagybanknak a szatmári piacon való ‘megjelenését, ami kereskedelmi, közgazdasági és a hiíel-ellátás tekintetében rendkívül fontossággal bir és végkép eloszlatja a nagy tőkének pénzpiacunk iránt eddig tanúsított idegenkedését, melynek forrását a múltból jól ismerjük. Megállapíthatjuk tehát, hogy a krízisek idejéből származott az a diskreditáltság, melyben ♦a szatmári pénzpiacnak része volt, immár megszűnt és a bizalom visszatérőben van. Másodszor nagy jelentőségű irányváltozást jelent legrégibb és Iegkonzervativebb helyi takarékpénztárunk üzleti életében. Ez az elhatározás ugyanis azzal a a természetszerű konzekvenciával jár, hogy a Szatmári Takarékpénztár-Egyesület szakítani óhajt eddigi politikájával, mely a haladó élet változott viszonyaival, a modern üzletfejlesztés kívánalmaival és a hitelt kereső közönség igényeivel szemben a stagnálás, a maradi- ság és az avult konzervatizmus jegyében maradt és a versenyben — úgy szólván — e! is maradt, mert amíg más, fiatal, alig serdülő intézetek hatalmas lépésékkel törtettek előre, ez a régi, erős alapokon nyugvó takarékpénztár csöndesen szünnyadozott. Végül pedig rendkívüli fontossága van ennek a tranzakciónak az országos közgazdasági érdekek azon szempontjaiból, melyek a most ujjászüíető és Ausztriától független Magyarország ipari fejlődésének alapját fogják képezni. Mindenki tudja, hogy a bekövetkezendő teljes gazdasági szakítás az ipari vállalkozások szükségszerű föllendülését involválja. Iparvállalatok, gyárak, gyári üzemek létesítése lesz az ország legsürgősebb feladata, hogy saját erőnkből legyünk képesek előállítani mindazt, amiért Ausztria bennünket hosszú évtizedek alatt kizsákmányolt. Ennek az önálló gazdasági és ipari politikának realizálásához pedig nagy tőke-erőre és készségre van szükség. Az egyes magánvállalkozások képtelenek lesznek nagyszabású iparüzemek létesítésére és ez a feladat csaknem egészben a tőke-erős pénzintézetek váliaira fog nehezedni. Szatmár városnak is kétségtelenül nagy szerepe lesz ebben a munkában. Egész Északkeleten egyetlen magyar város sincs, melynek nagyobb hivatott- sága lenne arra, hogy belőle egy nagy ipari, gyar-város legyen! Minél több töke-erős és szabadabb mozgású, mobil bankunk lesz erre a célra, annál biztosabb és könnyebb lesz tehát ezt a célt megközelíteni. Mindezen szempontokra figyelemmel tartjuk mi a Szatmári Takarékpénztár-Egyesület által most elhatározott érdekközösség létesítését igen nagy jelentőségűnek. Értesülésünk szerint a rendkívüli közgyűlést, melyen a részvényesek hozzájárulását ehhez a megállapodáshoz megszerzik, a takarékpénztár igazgatósága pár nap múlva megtartja és ez alkalommal az alapszabályok megfelelő módosításával kapcsolatban a takarékpénztár igazgatóságába beválasztják a Magyar leszámítoló és pénzváltó bank két delegált tagját és ugyancsak két tagot a felügyelő-bizottságba. ’ Információnk szerint a takarékpénztár alaptőkéjét ezidő szerint nem fogják felemelni és az intézet Ügyvezetésében sem lesz egyelőre változás. Tudósításunk teljessége kedvéért megemlítjük, hogy a takarékpénztár ezen tranzakciójának kérésziülvitelében ismét kifejezésre jutott az osztfak-y.niagyar bank helybeli fiókintézete főnökének azon ernyedet- íen törekvése, hogy a szatmári pénzpiacot minél erőteljesebbé és nagyobb feladatok megoldására képessé tegye és ezzel hiteléletünknek szilárdabb alapokat teremtsen. Dr. H. M. Politikai hírek. Budapest, okt. 14. Návay Lajos egy újságírónak úgy nyilatkozott, hogy az uralkodó felajánlotta neki a kabinet-alakítást, azonban nem válalkozott erre, mert az a nézete, hogy 1 nálánál alkalmasabb férfi van a kormányel- nökségre. Az uralkodó megbizta; nogy tárgyaljon a kibontakozás tekintetében a vezető politikusokkal és ő e feladatnak igyekszik a legrövidebb idő alatt eleget tenni. Hz iskolák megnyitásának kérdése A polgármester fiityöl a járványra! Szatmár, okt. 14. Tudvalevő, hogy a városban nagymértékben pusztító spanyol járvány miatt a polgármester e hó 17-ig bezáratta az iskolákat. Az is köztudomású, hogy az epidémia nem szűnt és úgy nálunk, mint országszerte veszedelmesen terjed és a halálesetek mindinkább gyakoribbak. A szatmári tiszti főorvos éppen ezért tegnap előterjesztést tett a polgármesternek, hogy az iskolákat egyelőre további 10 napra zárja be, illetve az iskolák további zárvalartását eddig az ideig hosszabbítsa meg. Érdeklődtünk, hogy a tiszti főorvos ezen beadványa milyen elintézést nyert és előbb azt az értesülést nyertük, hogy a polgármester szüretel és igy nincs, aki intézkedjék. Felkerestük erre Lénárd István dr. helyettes polgármestert, aki meglepetéssel vette tudomásul a tiszti főorvos beadványát és egyben az anyakönyvi hivataltól is megszerezte a járvány terjedésére vonatkozólag azt a legfrissebb jelentést, hogy tegnap például három influenza haláleset történt. A polgármester-helyettes erre kérdést tett dr. Gönczy titkárnál aziránt, hogy vájjon közölték-e a Szatmárhegyen szüretelő polgármesterrel a tiszti főorvos előterjesztését ? A lakonikus válasz az voll, hogy igenis közölték, de a polgármester, aki ebben az ügyben fenntartotta magának az intézkedési jogot, telefonon azt válaszolta, hogy a főorvosi vélemény ellenére is csütörtökön megnyittatja az iskolákat. Lénárd István dr. helyettes polgármester erre kijelentette, hogy az ügyben ezek után nem érzi magát feljogosítottnak intézkedni. A magunk véleménye ebben a dologban elsősorban az, hogy ha a polgármester az intézkedési jogát magának fenn is tartotta : miután nem tartózkodik a város területén, a polgármester-helyettesnek igenis joga volna legjobb ielkiismerete szerint és az állásával járó felelősségnél fogva is rendelkezni és az iskolák további bezáratását elrendelni, mert nyilvánvaló, hogy az iskolák megnyitása a szörnyű epidemikus járvány terjesztését elősegíti és annak bő tápot ad. Ami pedig a polgármesternek azt a telefonüzenetét illeti* hogy a tiszti főorvosi vélemény ellenére az iskolákat megnyittatja, ez lehet igen jellemző azokra az állapotokra, melyeket mi a város ügyeinek intézése kérdésében már annyiszor szóvátettünk, de ezúttal úgy áll a dolog, hogy ez az intézkedés a mi és családjaink bőrére megy. amit akkor sem vagyunk hajlandók kockázatul dobni, ha a polgármester urban elég merészség van ilyen irányban érthető és súlyos felelősségeket vállalni. Mi tehát nyomatékosan követeljük, hogy a polgármester ur ne fütyüljön a pusztító járványra és még az esetben is, ha egy-két túlbuzgó iskolai igazgató netán a megnyitás mellett nyilatkoznék is, az iskolák megnyitását legalább is e hó végéig semmi körülmények között ne engedélyezze. Legyen kegyes a polgármester ur a legjobban érdekelt szülőket megkímélni attól, hogy a tiszti főorvosi véleménnyel ellentétes polgármesteri határozat ellen a belügyminisztériumnál kelljen orvoslást keresni! (h.)
