Szatmári Újság, 1918. október (2. évfolyam, 234-260. szám)

1918-10-11 / 243. szám

4 2-;k oi~a1. üj év körül Eil össze a békekongresszus Genf, okt. 10. Párisi hírek sze­rint az általános világbéke kongresz- szusának összeillését az újév körüli időre várják, Braxellesbe. A finn királyválasztás. Berlin, oki. 10. A finn országgyűlésen megtörtént a királyválasztás. Károly Frigyes fcesseni herceget választották meg és a trón - öröklés rendjét is _ megái lapították. A bresti béke és a bolseviki kormány. Basel, okt. 10. A bolseviki kormány cagy többsége a brestlitowszki béke fel­mondása ellen nyilatkozott. Vezérkarunk jelentése. Budapest, okt. 10. (Hivatalos.) ' Olasz harctér. ► Helyenkint élénkebb olasz felde­rítési tevékenység. Albán harctér. A $kumba folyó mentén meghiú­sult egy olasz lovascsapat átkelési kí­sérlete. Leskováctól északnyugatra és nyugatra harcok fejlődtek ki. ilarcvo- nálunk mögött s2erb és moiWnegrói bandákat semmisítettünk meg. Nyugati harctér: Verduntől északra Beaumont mel­lett vadászcsapataink rajnai ezredek támogatásával győzelmesen visszaver­ték az ellenség súlyos rohamait. A vezérkar főnöke. Esti jelentés. Berlin, okt. 10. A Woiff-ügynökség jelenti ma este: Uj állásaink előtt, Cambrai- tói és St. Quentintól keletre, valamint | Maas mindkét partján levő fronton uj ellen­séges támadások hiúsultak meg.-tMSSSSWBBWBBWIWi il— ■■ I Hl Will ■ ■««' ■ T g——MW * 9 Sirály manifeszturna. A magyar pártvezérek ellenzik a délszláv állámot életrehivó # kiáltványt. Bécs, okt. 10. Megbízható helyről értesülünk arról, hogy báró Hussarek miniszterelnök ma délelőtt magához kérette az osztrák parlamenti pár­tok vezéreit. A tanácskozások még délután egy órakor is folytak a miniszterelnöki pa- letában és eddig megjelentek báró Hussa- reknél: A szociáldemokrata párt részéről dr. Adler, Renner, Sejtz és Seliger, a négyet nemzeti pártszövetség elnöke, dr. Waldner, a Lengyel Club részéről dr. Lőwe'nstein al- ’ elnök, dr. Reitzes galíciai ciónista képviselő s ezután következnek a többiek. Báró Hussarek miniszterelnök közölte a pártok vezéreivel, hogy a-„ napokban döntő fontosságú események állanak küszöbön, te­hát ne távozzanak el Bécsből. Miként feltétlen bizonysággal értesülünk, a döntő fontosságú esemény az, hogy a csá­szár manifeszíumot fog kibocsátani, melyben a föderalizmust hirdeti ki. Zz a tmári Ujsá g Beavatott részről eredő információ sze­rint a magyar pártvezérek, nevezetesen gróf Tisza István, Wekerle Sándor, gróf Apponyi Albert és gróf Andrássy Gyula a király előtt aggodalmukat fejezték ki a küszöbön álló ki­áltvánnyal szemben, amely a délszláv álla­mot életre hívja. Mindannyian ellenzék a ma- nifesztum kibocsátását, de hogy sikerült-e rávenniük a királyt elhatározásának megmá- sitására és elmarad-e a manifesztum, azt még nem lehet tudni. Politikai hirek. Politikusok & király előtt. Bécs, okt. 10. Windischgraetz Lajos herceg köz- élelmezési miniszter tegnap óta három­szor volt a király előtt. Azt hiszik be­avatott körökben, hogy Windischgraetz- nek a magyar politika legközelebbi kialakulásában jelentős része lesz. Bécs, okt. 10. Gróf Károlyi Mi­hály mai kihallgatása másfélóráig tar­tott, úgy, hogy vonaton nem mehetett már Becsbe. Négy órakor ment el au­tomobilon a király tartózkodási helyé­ről. Gróf Apponyi Albert az audien­ciáról visszatérve, az újságírók kérdés­ére ezt felelte: Előadtam a nézetemet a Felségnek, áki kegyesen meghallgatott. — Történt döntés ? — kérdezte az újságíró. . — Döntés ? Milyen irányban ? Nem hiszem, hogy felmerültek volna olyan kérdések, amelyek döntést igé­nyeltek volna. Bécs, okt. 10. Gróf Károlyi Mi­hály a békéről és Magyarország füg­getlenségéről ezeket mondotta egy új­ságírónak: — Oiyan béke kell, amely paci­fista elvekén épül fel és «melyet Ma­gyarország önállóan, szabadon köt. Az első feltétel Magyarország függet- lenitése és demokratizálása. Sorsunkat nem köthetjük a széthulló Ausztriához. És ezzel megbukott a pragmatika sanctió és vele együtt annak követke­zése. Fontosnak tartom a béke szem­pontjából a szociális és a demokrati­kus átalakulást, amely teljesen bele­illeszkedik a pacifista eszmék áram­lataiba. A' nemzetiségi kérdést is a legnagyobb gonddal kel! kezelni. Budapest, okt-. 10. A munkapárt ma este Vojnicfi István • elnöklésével értekezletet tartott, amelyen gróf Tisza István általános tájékozást nyújtott a bei-és külpolitikai helyzetről. Ezekből a fejtegetésekből kidomborodott az a tény, hogy az osztrák belpolitikai vi­szonyok fejlődése napirendre hozta az Ausztria és Magyarország közötti vi­szony kérdését. Az 1867-iki kiegyezés alapjai meginognak. Az "összes magyar hazafiaknek az iesz a feladata, hogy a magyar nemzet évezredes független­ségét megóvják. ~ # Utalt Tisza arra is, hogy a Né­metországgal való szövetség kellett, Szatmár, 1918. október 11. mert hosszabb idő óta a cári autok­rata orosz hatalommal találtuk szem­ben magunkat. Nem tőlünk függött, mondotta, hogy a háború meddig tart. Folytatnunk kellett, mert az ellenség hadicéljai egyenesen nemzeti létünkre irányultak. Kétségtelen, hogy más béke lett volna, ha Szerbiát meg nem ver­tük volna és ha Oroszország és Ro­mánia ki nem dőltek volna a hadako- zók sorából. Bécs, okt. 10. Wekerle ma több rendbeli megbeszélést folytatott a Bécsben időző magyar politikusokkal. SZÍNHÁZ Műsor : Péntek este: Túl a nagy Krivánon, operett 3 felv. Szombat este: Túl a nagy Krivánon, operett 3 felv Túl a nagy Krivánon. (Farkas dinre operettejének bemutatója), a darabnak ama budapesti nagy sikere után, melyet a fővá­rosi lapok állapítottak meg, joggal várhat­tuk, hogy az Iglói diákok jeles szerzője, a népszerű poéta, ezzel a darabjával is irodal­mi jelentőségű munkát adott a magyar szín­padok számára. Sajnos, —. erről szó sem lehet. Túl a nagy Krivánon című darabja egy oiyan mozaik-szerű alkotás, melyben az operettek könnyedségéből, a népszínművek hangulatából és a kabaré-müvek komikumá­ból van valami, az egész együtt azonban meglehetősen st>vány, eléggé unalmas és ami kedves benne: az sem eredeti. A régi tót népszínművek (Csókon szerzett vőlegény, a Néni stb.) mind sokkal jobbak és sikerül­tebbek, mint ez a mixtum compositum és ami csodátatos: éppen az nincs benne, ami a Farkas Imre költői és írói karakterében • a legjellemzőbb: szívhez szóló, meleg és köz­vetlen poézis. A muzsikájáról sincs jó véle­ményünk. Az operette-szerü részletek ötlet- telenek, invenció nélküliek, a magyar stílus­ban irt részletek: erőltetett frázisok, az egyet­len kedves, tót melódia pedig nem a Far­kas Imre szerzeménye. Mindebből az követ­kezik, hogyha a fővárosban egy darabot so­rozatosan adnak, a lapok pedig naponkint agyondicsérik, ez még nem jellemzi a sikert, hanem a pesti színházak és színházigazga­tók élelmességét és üzleii fogásait, melyek­kel kitünően tudnak élni ezekben a gyenge termésű háborús esztendőkben. A tegnapi bemutató előadást illetőleg első sorban is a vendégszereplő szubreít-prímadonnáró! : Ke- rényi Irénről kell szólanunk, akit Kovács igazgató — a szinügyi bizottság „kiegészí­tési“ rendeleté alapján —^ szerződtetni akar. Bár a szerep1, melyben ez a bemutatkozás történt, nem alkalmas egy szubrett - prima­donna kvalitásainak megítélésére, annyit kész­séggel koncedálunk, hogy Kerényi Irén igen rutinos és kedves színésznő, akinek kifejező, játéka és a szerepkörhöz megkívánt hangja is van. Minden esetre sokkal kiválóbb, mint az eddigiek, de a direktor által óhajtott 100 százalékos helyáremeléssel viszonylatban — őszintén szólva — még mindig nem az iga­zi csillag, akinek ragyogása a bizottsági ta­gok szemefényét elkápráztatni tudná. Mint vendég lépett fel a debrcczeni társulat bari-

Next

/
Thumbnails
Contents