Szatmári Újság, 1918. október (2. évfolyam, 234-260. szám)
1918-10-06 / 239. szám
4ű”ik oUdl. zalmari Újság Szatmár, 191S. október 6. Szatmár város a megyeszékhelyért. A közgyűlés fölirata a miniszterelnökhöz. A lemondott bolgár király búcsúja Bulgáriától. Szófia, okt. 5. Ferdinánd ex-kirá!y a következő manifeszíumot bocsátotta ki: .A királyságban bekövetkezett körülmények összejátszása folytán, amelyek minden jó polgártól önfeláldozásig menő áido- zatot követelnek, drága hazánk javáért az első példát akartam adni az önfeláldozásból és ama szent kötelékek ellenére, amelyek harminckét esztendő óta oly szorosan fűztek ehhez az országhoz, amelynek boldogulásáért és nagyságáért mindent megtettem, ami erőmből telt, elhatároztam, hogy a bolgár királyi trónról elsőszülött fiam, Boris javára lemondok. Amidőn ezt az elhatározásomat bejelentem nagyon szeretett boigár népemnek, minden hűséges alattvalóhoz és igazi hazafihoz azzal a kéréssel fordulok, hogy egy emberként csoportosuljanak Boris cár trónja körül, akinek nevével a régi bolgár királyság sok nagy tette fűződik össze, hogy a hazát e súlyos helyzetből kivezethesse és ismét felemelje arra a magaslatra, amelyet a sors kijelölt neki. Amidőn mélységes gyásszal a szivemben elbúcsúzom drága Bulgáriától, hálámat fejezem ki az egész bolgár népnek azért a támogatásért, amelyben uralkodásom idején részesített.“ Az osztrák nemzetiségek. Lammasch lesz a miniszterelnök. Bécs, okt. 5. Ausztria belpolitikai viszonyaiban a legközelebbi napokban jelentős változások várhatók. Nevezetesen az a szándék, hogy Ausztria belpolitikai viszonyait a nemzetiségek önrendelkezési jogának elve alapján még az összeülő békekonferencia elütt rendezik. Mérvadó helyen valószínűnek tartják, hogy a napokban királyi proklamáció jelenik meg, amely megállapítja az osztrák demzetiségeknek a legszélesebb körű tartományi önállóság alapján való szervezését. Ez egyúttal báró Hussarek miniszterelnök távozását jelenti, akinek utódja valószínűleg Lammasch egyetemi tanár, az ismert pacifista politikus lesz. Az uj kancellár bemutatkozása. Berlin, okt. 5. Miksa bádeni herceg, az uj kancellár ma délután mutatkozott be a birodalmi gyűlésnek. A szeptember 30-íki császári rendeletnek megfelelően — mondotta a kancellár — a némeibirodalmi politika vezetése alapvető módon megváltozott. A hazája körül legnagyobb érdemeket szerzett Hertling kancellár utódjaként engem hivott meg Őfelsége a császár az uj kormány élére. A most nálunk megvalósított kormányzás lényegének felel meg, hogy a birodalmi gyűlésben haladék nélkül kifejtsem a nyilvánosság előtt azokat az alapelveket, amelyek szerint felelősségteljes nehéz feladatomat betölteni szándékozom. Ezeket az alapelveket, mielőtt a kancellári ügyek vitelére elhatároztam magamat, a szövetséges kormányokkal együtt és a többségi pártok vezéreivel a magas Ház előtt megállapítottuk. Ezek az elvek nem csupán saját politikai hitvallásomat tartalmazzák, hanem a német népképviselet túlnyomó részének, tehát a német nemzetnek hitvallását is, amely a birodalmi gyűlést, az általános, egyenlő és titkos választójog alapján saját kívánsága szerint állította össze. Csak az a tény, hogy a nép többségének meggyőződését és akaratát tudom mögöttem, adott nekem erőt e súlyosan komoly időkben arra, hogy a birodalmi ügyek vezetését vállaljam. Szatmár, okt. 5. Szatmár város törvényhatósági bizottsága a szeptemberi közgyűlésen elhatározta, hogy a megyeszékhely elnyeréséért felirattal fordul a miniszterelnökhöz. Dr. Lénárd István polgármesterhelyettes, főjegyző elkészítette a feliratot, amely igy hangzik : Nagyméltóságu M. Kir. Miniszterelnök Ur! Kegyelmes Urunk! Törvényhatósági bizottságunk az aíulirt napon tartott rendes havi közgyűlésén a fővárosi lapok által a megyék területi rendezése s általában a közigazgatás egyszerűsítése tárgyában közölt közlemények alapján, — foglalkozván a városunkat erősen érintő nagyhorderejű kérdéssel, — felirattal fordul Nagyméltóságodhoz s kéri jelen feliratunkban felhozottaknak a történelmi igazságnak megfelelő méltányos mérlegelését. Történelmi tény ugyanis, hogy a megye székhelye egész gróf Károlyi Sándor fellépéséig Szatmár Németiben volt. A megye gyűlések az akkori viszonyoknak megfelelően a Szatmár-Németi mellett levő gelényesi pusztán tartattak. A megye székhelye nem is egészen 100 esztendővel ezelőtt 1722 ben, helyeztetett Nagykárolyba. A pénzügyigazgatóság székhelye azonban a legutóbbi időkig Szatmár-Németi maradt. Csakis igy tudta a megye közönsége nagyobb nyugtalanság nélkül tűrni ezt a közigazgatásilag félszeg állapotot. A mozgalom azonban állandóan megvolt az iránt, hogy a székhely Szatmár Németibe helyeztessék vissza. Ez a mozgalom időnként valóságos forrongásba tartotta a megye közönségét. A mozgalom mindig csak azzal az illetékes körök által tett ígérettel volt lecsi - lapítható, hogy a megyék kikerekitésének rendezésénél Szatmár-Németi igényei a megye székhelyét illetőleg feltétlenül kifognak elégitfetni. Nagyméltóságu Miniszterelnök Ur! Nem akarjuk itt megismételni azokat az érveket, melyeket Szatmár vármegye közönsége már ismételten kifejtett a magas kormány előtt, a megyei székhelynek Szatmár-Németibe leendő visszahelyezése tárgyában. Kell azonban mutatnunk arra, hogy városunk nemcsak a történelmi Szatmár vármegyének, de az egész Északkelet Magyarországnak kulturális, kereskedelmi és ipari góczpontja. Ez a város a legutóbbi népszámlálás alkalmával népesedés terén 37 százalék emelkedést mutatott. Fejlődés képességének az ország összes városai közt szinte az első helyen adta azzal bizonyságát. Nemzetiségi szempontból is egyenes követelmény a közigazgatás központi szerveit olyan helyre tenni, hol a magyarság kultúrájának fáklyája fennen lobog s igy absorbeáló erejét minden irányban kifejtheti. A városban van öt vármegyére püspöki hatóságot gyakorló róm. kath. püspökség, kir. kathélikus főgymnasium, két népes református gyülekezet, református főgymnasium tanító és tanitónőképzők és a város nagy anyagi áldozatával fölállított népes kereskedelmi és polgári iskolák, öt-hat internátus, úgy hogy Szatmár-Németi egyenesen az iskolák városának mondható. Királyi törvényszéke, 9 járásbíróságával egyike a legnagyobb törvényszékeknek. Vasúti és postaforgalma pedig legjobb statisztikai bizonyítéka annak a kereskedelmi és ipari forgalomnak, mely önerejére utalt városunkat Keletmagyarország közgazdasági emporumává emelte. A vizi utak hajózhatóvá tétele, s a Szamos foiyónak már régebben kormány programban tervbe vett kereskedelmi úttá leendő kiépítése csak befogja tetézni azt a közgazdasági missiót, melyre városunk földrajzi fekvésénél fogva nemcsak a vármegyében, de egész Keletmagyarországon egyenesen praedestinálva van. De a város maga a kultúra, a közgazdaság érdekében egyik áldozatot a másik után hozta meg a múltban s fogja meghozni a jövőben is. A jelenben pedig eboen a mostani világ égésben városunk hivatalosan is, de társadalmilag is sokkal többet áldozott Magyarországért, a királyért, sőt a német szövetségesért is, mint bármelyik vidéki város a környéken. Kétszeresen esik ezért nekünk súlyosan Kegyelmes Urunk, hogy városunk a mindenkori kormányhatóságok által nem részesül abban a méltányos elbánásban, amit önerejére utalt, áldozatkészsége fejében joggal remélhetne. Sőt 1890 ben a pénzügyi kotmány az addig itt levő pénzügyigazgatóságot, jóllehet a vonatkozó törvény ezt parancsolóiag nem is mondja, Nagykárolyba, mint a megye székhelyére helyezte. Ez a tény a pénzügyi közigazgatás terén egyenesen lehetetlen állapotot, teremtett az egész megyében! Szatmár-Németi, Nagybánya, Felsőbánya városok, Nagysomkuí, valamint a vármegyének ezek körül fekvő részét a pánzügyigazgatósággal való személyes érintkezésből ki vannak zárva. Az érintkezést csakis arányban nem álló költséges utazással teljesithetíK a felek, úgy hogy maga a pénzügyigazgatóság kénytelen Szatmár-Németibe való gyakori kiszá- lásokkal úgy ahogy segíteni a helyzeten. A, pénzügyi kormány 1911-ben a folytonos panaszok hatása alatt belátta a helyzet tarthatatlanságát s el is rendelte a pénzügyigazgatóság visszahelyezését. A rendelet azonban mindamai napig végrehajtva nincs. A pénzügyi administratió jelenlegi tarthatatlansága miatt és egyenes állami érdekekből addig is, mig a vármegye székhely kérdés megoldható lesz, kérjük Nagy méltóságodat, hogy a királyi I pénzügyigazgatóság visszahelyezése iránt a j már teljesen elkészített tárgyi adatok alapján I a további rendelkezéseket megtétetni méltóz- j tassék. Legalább ezen a téren szanáltassék j haladéktalanul az a sérelem, ami nem csak Szatmár Németi város, de a vármegye közönségének kétharmad részét váratlanul es indokolatlanul érte. Ha a megyei törvényhatóságok rendezésénél az a cél lebeg a magas kormány előtt, hogy azok a kommunitások, melyek" két-három"járásból állanak, a közigazgatás pénzügyi terveinek könnyítése céljából, rnegszüntettessenek, akkor Ugocsa vármegyének Szatmár megyéhez és nem Má- ramaros vármegyéhez való csatolása látszik földrajzilag is legczélszerübbnek. Ez a megoldás valóban kikerekités volna, eltekintve attól, hogy Ugocsa vármegye közönsége úgy kultur, mint különösen közgazdasági tekintetben Szatmár-Németihez van a geográfiái helyzet logikai erejénél fogva csatolva. Megvagyunk róla győződve, hogy Ugocsa vármegye közönsége ezt a megoldást szívesebben is venné, mint a Máramaros megyéhez való csatolást, hamár egyszer önállóságát fel kellene adni. Természetesen azonban csak azzal a feltétellel, hogy az igy egyesitett megye székhelye Szatmár-Németibe helyeztetnék ! _ Na gyméltóságu Miniszterelnök Ur! Ke-# gyelmes Urunk! Mi a mások töriénelmi jogait még érinteni sem akarjuk, csak a magunkéhoz ragaszkodunk azzal a szivósággaf, mely a magyar embert jogai, megzavarásánál
