Szatmári Újság, 1918. szeptember (2. évfolyam, 209-233. szám)

1918-09-17 / 222. szám

bzatmár, 1918. szepterr.Fjr 17.

fincoaftoál és Avríncourttói délre részleges támadások követtek. Az ellenséget visszautasítottuk. Napközben a harci tevékenység mérsékelt határok között maradt. Vermaud- tól északkeletre a hóíaoni erdőben és Es- signy íé Grastdnál gyalogság? Harcok.

A német trónörökös hadcsoporíja:

Az Aillette és áz Aisne között heves részleges támadások, hasztalan előretörések után este az ellenség újból támadásra indult. Általánosságban visszavertük.

Az előző napok harcaiból maradi betörési helyet valamivél kiterjesztette és Vaiiy ' déli részén megvetette a lábát. Az Aisne és a Vesle között az ellenséges gyalogság tétlen maradi. A szeptember 14-iki harcokból még visszamaradt kis francia fészkeket megtisztítottuk

Gallwitz hadcsoporíja:

A Cotes-Loraínetó! a Moselíg a tüzérségi tevékenység este időnkint feléledt. Uj állásaink előtt ismételten heves tüzérségi harcok fejlődtek ki, melyekben foglyokat ejtettünk. — Este az ellenség körülbelül Freres-St. Mileise-Hankourt-Rembercourt vonalon és a rappesi erdőben állott.

Albrecht würtenbergi dierceg hadcsoporíja:

Az ellenség előretöréseit a lotharingiai harcvonalon visszautasítottuk. Németvárosok ismételt bombázásának megtorlásául az elmúlt éjszaka bombavető rajaink 22,000 kg. bombát vetettek Párisra. Tegnap huszonegy ellenséges repülőgépet és tizenöt kötött léggömböt lőttünk le.

Ludendorff, első főszáííásmester.

Vezérkarunk jelentése.

Budapest, szept. 15. (Hivatalos.)

I.

Olasz harctér.

Nagyon élénk tüzérség: felderítő és repülő tevékenység.

II.

Búd'»pest, szept. 16. (Hivatalos.)

Mórinál és a Monte-Simonen ellenséges járőröket visszavertünk. A hétközségben több olasz elötörés meghiúsult. Az ellenség a Bgesí völgyében előőrsi vonalunkat valamelyest visszaszorította. Az albán partvidéken hasztalanul kísérelték meg az olaszok, hogy az utóbbi napok térnyerését tőlünk elragadják.

A vezérkar főnöke.

Politikai hirek.

Budapest, szept. 16. Bécsi politikai körökben Wekerle Sándor miniszterelnök mai kihallgatásával kapcsolatban komolyabb válsághiiek terjedtek el. Érdeklődtünk e hirek aktuálitása felől s úgy értesültünk, hogy kormányválságról ez- időszerint nem lehet beszélni. A politikai helyzet akkor érik meg megoldásra, hogyha a nagy külpolitikai folyamat, mely most megindult, befejezéshez közeledik. Báró Szurmay Sándor honvédelmi miniszter csakugyan el akarta hagyni az áltását, sikerült azonban maradásra bírni. /

Báró Szterényi József kereskedelemügyi miniszter szerdán kihallgatásra jelentkezik a

Szatmári Ujsasr

királynál. A kihallgatás a király tervbevett magyarországi látogatásaival függ össze. Holnap Bécsbe utazik Windischgraetz Lajos közélelmezési miniszter is, de ezúttal nem megy kihallgatásra.

Bécsből jelentik: Beavatott politikai körökből arról értesülnek, hogy Wekerle pozíciója szilárd. Windischgratz herceg közélelmezési miniszter valószínűleg megválik áí- íásától és előkelő pozícióba jut, minthogy a külügyminisztérium I. osztályának lesz a főnöke.

fegyiiózÉ az árdpágitábkal ?

Az árdrágító, áruelrejtő legnagyobb büntetése, ami bűneiért érheti: hat hónapi elzárás és hatezer korona pénzbírság A háború második vagy harmadik évében az igazságszolgáltatás sújtó keze beérhette azzal, hogy képentörülte az árdrágítót- Ma, amikor megpróbáltatásaink ötödik esztendejébe léptünk, amikor nem állanak olyan nagy készletek rendelkezésünkre, mint tavaly vagy azelőtt, ez a sújtó kéz, az igazságszolgáltatás törje be az árdrágítók gonosz fejét.

Hat hónap és hatezer korona az ötödik esztendőben, amikor az árak felszöktek az égig, senki jellemtelen, lelkiismeretlen, vagy a pénz ördögétől megbabonázott embert nem fog visszarettenteni attól, hogy százezreket keressen. Az árdrágítást kihágásnak minősiti a törvény. Az elzárás nem fegy- házat, hanem enyhe toloncházat jelent. 6000 koronát pedig minden notórius árdrágító a mellényzsebéből szór ki az asztalra. £z nem a törvény szigora, ez a törvény szellemének kijátszása, teli szájjal való kiröhögése a szenvedő, türelmes és kizsarolt fogyasztóközönségnek, mindnyájunknak, azoknak főleg, akiknek hozzátartozói a fronton védik ezt az országot és magukra hagyatva kész prédái annak a hajtóvadászatnak, amit az árdrágítók úgyszólván kockázat nélkül rendeznek ellenük.

Majd meggondolják az árdrágítók, ha egy évi tegyház és vagyonuk legalább egy- harmadának elkobzása bünteti cselekedeteiket. Majd meggondolják, ha uünük nem kihágás, amely elévül egy esztendő alatt, és nem tehetik, ami már jogszokássá vált, hogy az ítélet kihirdetése után egy esztendőre Ausztriában keresnek üdülést. Az árdrágítás ma, az ötödik évforduló után árulás, a hadviselés érdekei ellen való vétek! Nem vagyunk militaristák, e szónak német értelmében, de nem riadnánk vissza attól sem, hogy az árdrágítókat katonai bíróság elé állítsák.

Az árdrágító minden egyes ember, minden küzködő család életérdeke ellen tör, ne cirógassa hát őket a törvény, hanem éreztesse velük könyöríelen szigorát. Sújtsa a bankot éppen úgy, mint a tisztességtelen kereskedőt, vagy a nyomor körül settenkedő ügynököt. Ne használjon városatyák és nyájas képviselők protekciója» adják át a megrögzött árdrágítót a börtönnak és a közmegvetésnek 1

— A Városi Közélelmezési Hivatal egész napi vagy rövidebb idejű foglalkozásra könyvvezetésben jártas irodai alkalmazottakat keres. Díjazás munkateljesítmény és megállapodás szerint.

HÍREK.

Hangulat.

Szegény szenvedő lelkem mint a vándor, Megy, fárad, űzi- hajszolja a vágy.

S ha néha-néha szerelembe Iából, Csalóka fény csak, mely üdvöt nem ád.

Az alja, mint a puszták Szaharája, Rögös, kietlen, egyhangú sivár,

Hiába járok nem lelek oázra Ahol a lelkem pihenni megáll...

Csak hajszolom, csak űzöm egyre-egyre, A vágyakat, a messzi képeket,

Szomorú vándor nem talál a kegyre. Nem hall sehonnan hivó éneket . . .

Csak vesztem, vesztem a szép éveket...

Dénes Gyula

— A delegáció összehívása. Bécsből jelentik: A Korrespondenz Austria jelenti: A delegáció több bizottságát még a folyó hónapban egybehívják. Mindenekelőtt a hadügyi bizottságot. De a delegáció teljes ülésének egybehivásáról szó sem lehet, mig az albizottságok a munkaanyaggal el nem látják.

— Az fiditöáliomás bezárása. Szombat délben a Vörös Kereszt Egylet a vasúti üdítő állomásának működését beszüntette, mivel a front eltávolodása miatt a forgalom igen leapadt s utóbbi időben a közönség támogatása is megcsappant. ízletes ebédet készítettek ez alkalomra az ott utoljára átutazó katonáknak. Az ebéd felszolgáltatása után dr. Vajay Károly kir. tan. polgármester mondott köszönetét az üditő-állomás fentartása körül fáradozó buzgó úrnőknek, különösen bér. Kováts Jenőné és Kölesei Ferenczné elnöknőknek, akik az első évben a felügyeletet végezték ; Külön elismeréssel emlékezett meg Szlávy Dezsőné uraszony fáradhatatlan munkásságáról, aki több, mint 3 éven át vezette az üdítő-állomást, amely idő alatt ott mintegy 80,000 adag meleg ételi adtak ki. Nemes munkát fejtett ki Schneller Zzófia is, végezvén 1915 év őszétől fogva a főzést az tíditő konyháján. Az étkező katonák háláját a vasúti állomásparancsnokság részéről Nagy Sándor zászlós tolmácsolta, mig az államvasutakat Kulcsár Lajos állomás főnök képviselte az ünnepélyes aktusnál.

— Szatmár a rendőrség államosításáért. Szatmár város törvényhatósági bizottsága a legutóbbi közgyűlésen vette tárgyalás alá Debrecen közgyűlésének feliratát, amely foglalkozik a miniszterelnök által benyújtott törvényjavaslattal és megállapítja, hogy a törvényjavaslat nem a rendőrség általános államosításáról beszél, hanem csak arról, hogy a rendőrség államosítását sürgősen csupán ott vigyék keresztül, ahol ezt a törvényhatósági viszonyok szükségessé teszik. Az átirat szerint a tervezetnek ez a része nem méltányos, mert hiszen azok a városok, amelyek belátva a rendőrség fontos és szakszerű működésének szükségességét és ennek következtében igyekeztek rendőrségüket elfogadható nívóra emelni, ilyenformán méltánytalanságot szenvednek, szemben azokkal*a városokkal, amelyeknek rendőrségük gyengesége folytán igényük van az államosításra és igy megszabadulnak a rendőrség fentartásának költségeitől, a rendezett rendőrségü városok továbbra is kénytelenek lesznek rendőrségük fentartásának horribilis költségeit viselni. Kifogásolja a törvénytervezetnek ama részét, amely a városokat arra kötelezné, hogy azokat az épületeket, amelyekben jelenleg a rendőrségek el vannak helyezve, minden ellenszolgáltatás nélkül bocsássa az állam rendelkezésére. A lelkiisme-