Szatmári Újság, 1918. szeptember (2. évfolyam, 209-233. szám)

1918-09-10 / 216. szám

2-ik oldal

Augusztus havában a német frontokon 665 repülőgépet lőttünk le. Ezek közül 62-t elhárító ágyúink találtak el. Lelőttünk még 53 kötött léggömböt, 251 lelőtt repülőgép a birtokunkba került. A többi az ellenséges yortalaScon ml zuhant le. A mi harci veszteségünk 143 repülőgép és 36 kötött léghajó.

Ludendorff, első főszállásmester. Angol jelentés.

Angol jelentés szept. 8-áról: Az éj beálltakor csapataink birtokukba vették Vilié Vouqueí és Vann és Haveaut erdő nagy részét. Tegnap helyi harcok folytak Berniestül északra. A csapataink hatalmukba kerítették ma Persi községet és közelebb jutottak a Quen in Remmelhez. Atvetől északra bevonultunk Laffuax vidékére.

Esti jelentés.

A Woiff-tígynökség jelenti szeptember 9-én este: A Peronne és Cambrai-ut mindkét oldalán meghiúsultak az angolok újabb támadásai. A többi harcszakaszról nincs jelenteni való.

Szibéria hadat üzent.

Londonból jelentik: A szibériai köz-, társaság omski kormánya megüzente a háborút Németországnak. A német polgárokat internálták.

A spanyol—német konfliktus.

Madridi jelentés szerint a spanyol külügyminiszter s nála megjelent újságíróknak kijelentette, hogy a Németországgal való j konfliktus békés megoldására lehet számítani.

flmiTOipi székhely kérdése.

A városi közgyűlés főiirata a kormányhoz.

Szatmár, szept. 9.

Szatmár város hétfő délutáni közgyűlésén dr. Vajay Károly polgármester havi- jelentésében a következőkben foglalkozott a megyei székhely aktuális kérdésivel.

A hírlapoknak egyes vármegyék területi rendezéséről megjelent tudósításai között Szatmár vármegye rendezése és két vármegyére való osztása is tárgyaltatott s igy önkéntelenül is újból napirendre került a vármegyei székhely kérdése, amelyről különben a legutóbbi közgyűlésen egyik bizottsági tag kifejezetten is megemlékezett.

Szatmár vármegye székhelyének Szalmáira való áthelyezése kérdését a vármegye közönsége úgy az eredeti nagy székhelymozgalomkor, amikor a vármegye a székhelynek Szatmár-Németibe való áthelyezését elhatározta, valamint 1908-ban, amikor a vármegye törvényhatósági bizottsága a vármegye határozatának végrehajtását küldött- ségileg szorgalmazta, a kérdés mindig úgy tárgyaltatott, hogy a jelenlegi, vagyis a történelmileg osztatlan Szatmár vármegye székhelye tétessék át Szatmár-Németibe s igy érthető az a bizonyos nyugtalanság, amelyet a közlemény okoz, amely a kérdést a vármegye kettéosztása által akarja megoldani.

Szatmár város közönsége a vármegye székhely-kérdésében minden lépésben a vármegye velünk tartó férfiaival egyetértőleg járt el s remélem és hiszem, hogy ez a kölcsönös bizalom és egyetértés a jövőben is összetart bennünket s a kitűzött cél eléréséhez egyetértő utat választunk.

Miután a székhely áttétele ügyében 1903-ban eljárt küldöttségnek az akkor is

Szatmári Újság

kdírmányelnöki széken ülő jelenlegi miniszterelnök ur, egyúttal jelenleg belügyminiszter • ur azt a választ adta, hogy ez a kérdés a vármegyék rendezésekor lesz megoldandó, ez az idő elérkezettnek látszik sigy véleményem szerint, a város közönségének meg kell ragadni a kezdeményező szót.

A háborús közigazgatás meggyőzte úgy a kormányhatalmat képviselő főispán urakat, mint az önkormányzat fejét, az alispán urat, hogy Szatmár vármegyéi csak Szatmár- Németi városból, mint központból lehet ad- ministrálni. Minden általános réíidelkezésnek idefutnak össze önkéntelenül is a szálai, itt van a vármegye valódi természetes és földrajzi központja, minden intézkedés hatálya gyengül, ha a félreeső jelenlegi székhelyről történik az intézkedés. Szatmárrói nyerhet áttekintést a tett intézkedés felett. Itt intézkedhetik úgyszólván naponkint az egész vármegyével s igy mi sem természetesebb, hogy ha a közigazgatás javítása az uj rendezés célja, akkor az első teendő ennek legfőbb akadályának, a megye székhelyének jelen tarthatatlan elhelyezésének megváltoztatása.

Hozzájárul ehhez a tarthatatlan helyzethez a megye székhelyével (bár erre a törvény imperative nem rendelkezik) összekapcsoló intézkedés, a kir. pénzügyigazgatóságnak Nagykárolyba való elvitele, amely sérelmes intézkedésnek jóvátétele már úgyszólván el is rendeltetett, de végrehajtása fel lett függesztve. Ebben a tekintetben is javasolom, hogy a kérdés a székhely kérdésével együttesen feliratilag tétessék szóvá.

Szatmár vármegyének közgazdasági, kulturális és társadalmi főútvonalai Szatmár- Németi városba visznek, e természetadta helyzetet Szatmár-Németi szab. kir. város közönsége megértette s igyekezett azon feladatoknak megfelelni, amelyek a várost valóban érdemessé tegyék ezen szerepre s bizonyára a háború által megzavart ezen munkáját folytatni és fejleszteni fogja intézményeit, hogy a vármegye lakossága falai közt mindazt feltalálja, amit egy vármegye székhelytől joggal elvárhat, épen azért bizva a vármegye többségének változatlan felfogásában, tekintettel az idő rövidségére indítványozom, hogy tétessék felterjesztés a m. Kir. miniszterelnök úrhoz, úgyis mint a kormány fejéhez, úgyis mint belügyminiszterhez, amelyben mutasson reá a város közönsége, | hogy elérkezettnek látja az időt, hogy Szatmár vármegye azon 1890. évi junius 12-én tartott közgyűlésében 181. szám alatt meghozott és 1908 bán a vármegye többsége által újból elfogadott és küldöttségileg szorgalmazott határozatának, amelyben a vármegye székhelyének Szatmár-Németibe való áthelyezése mondatott ki, a jelenleg tervezett közigazgatási rendezés alkalmával érvény szereztessék s az végrehajtassák.

írjon fel továbbá e közgyűlés, hogy a Szatmár-Németi városból 1890-ben elvitt kir. pénzügyigazgatóság visszahelyezése tárgyában 1911-ben az akkori pénzügyminiszter ur által kiadott rendeletét a pénzügyi adminisztráció jelenlegi tarthatatlansága és állami érdekből, addig is, mig a vármegyei székhely kérdés is megoldható lesz, a pénzügyminiszter ur a hivatali elődje rendeletét hajtsa végre s a kir. pénzügyigazgatóság visszahelyezése iránt a már teljesen elkészített tárgyi adatok alapján a további rendelkezéseket tegye meg.

Megemlítem, hogy a székhely-kérdésben a szatmári székhely-párt vezető embereit folyó hó 11-éré értekezletre hivtam össze, hogy velők a kérdést megbeszéljük és önként értetődik, hogy e kérdésben továbbra is a vármegyével egyetértőleg tartom helyesnek eljárni.

Bélteky Lajos hangoztatja azt, hogy a megyei székhelynek Szatmárra való helyezése ellen már akcióba lépett e kérdés ellenzéke. A legsürgősebben kell megtenni min- , dent. Meg kell nyerni a vármegyének az e

\

kérdéssel rokonszenvező embereit, törvény- hatósági tagjait, országgyűlési képviselőit.

Dr. Keresztszeghy Lajos azt javasolja,, hogy a megyei székhely kérdésében elsősorban Szatmárra kell tüntető gyűlést összehívni.

E felszólalások után a közgyűlés elfogadta a polgármester indítványát.

HÍREK.

— Spitzmüller lesz az uj közös pénzügyminiszter. Bácsből jelentik: A hétfői lapok szerint a király Spitzmüllert a közös pénzügyminiszterré kinevezte. —■ Spitzmüller kinevezését és Burián bárónak a közös pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésétől, szolgálatai elismerése mellett való felmentését a hivatalos lap keddi száma fogja közölni,

— A Vármegye központi választmánya szeptember 13 án délelőtt fél 12. órakor ülést tart. Tárgya az 1918. évre érvényes országgyűlési képviselőválasztók ideiglenes névjegyzékébe történt felszólamlások.

— A skandináv uralkodók találkozója. A skandináv uralkodók kopenhágai találkozására vonatkozólag a svéd távirati ügynökség hivatalosan közli, hogy Gusztáv dán király születésnapjára, szeptember hó 26-ára tervezi kopenhágai útját és ugyanezen napon utazik oda a norvég király is.

— A nyári időszámítás szept. 15-én megszűnik. Értesítjük a t. utazóközönséget, hogy a nyári időszámítás f. évi szept. 15-ről 16-ra hajló éjjel a Máv. összes vonalain megszűnik s helyette a középeurópai időszámítás lép életbe. A jelzett éjjelen hajnali 3 órakor az ösázes vasúti órák 2 órára iga- zittatnak vissza. A jelenlegi menetrend változást nem szenved. Az állomásfőnökség.

— Lenin politikai végre idelete.

Moszkvából táviratozzák a Deutsche Tages- zeitungnak: Lenin, kinek állapota szemlátomást javul, betegágyán megírta politikai végrendeletét, amelyben útmutatást ad esetleges utódjának, hogy miképpen viselkedjék a bolseviki párt az ő halála után.

— A szatmári mezőgazdasági viszonyok. A mezőgazdasági viszonyokat illetőleg jelentette a polgármester a közgyűlésnek, hogy a cséplés kedvező időjárás, mellett kevés kivétellel már befezést nyert. Az eredmény azonban várakozáson alul maradt. A júniusi fagy a tengerit fejlődésében visszavetette s emiatt az érés ideje valamivel kitolódott, de általában a tengeri vetések áílása jónak mondható. Az őszi szántásnak az idő kedvez s gazdáink már serényen hozzá is láttak a munkához. A mezőgazdasági termelés nagy hátránya azonban, hogy az tdei rossz termés következtében elegendő vetőmag nincs és nem is- remélhető, hogy a kormány megfelelő meny- nyiségü őszi vetőmagot bocsásson rendelkezésre. A vetőmag engedélyezése iránt a fel- terjesztést soronkivül megtettem, miután a kir. gazdisági felügyelőség, ahol a vetőmag szükségletet kellő időben bejelentettük, arról értesitett, hogy az újabb rendelkezés értelmében közvetlenül a földmivelesügyi minisztériumnál kell a kiutalást kérni. A város csonkást gazdaságában a cséplés eredménye a következő volt: búza 730 mázsa, zab 380 mázsa, árpa 44 mázsa, rozs 100 mázsa. Búzából, árpából és rozsból a Hadi Termény részvénytársaságnak beszolgáltattunk 400 mázsa felesleget, a többit a leszámolás eredményéhez képest gazdasági szükségletre, vetőmag és cseléd konventióra visszatartottuk. A köles most kerül vágás alá. A bevetett terület 45 hold, amelyből 33 házi művelés alatt van, 12 hóid feles. És mivel a vetés gyönyörű, igen jó eredményre van kilátás.

Szaímár, 1918. szeptember 10,