Szatmári Újság, 1918. augusztus (2. évfolyam, 181-208. szám)
1918-08-25 / 203. szám
2-ik oldal, \ Sz a t m 2. t 1 Újság Szatmár, 1918. augusztus 25 sági harcok. Délelőtt részleges támadásokat visszavertünk. Este az ellenség igen erős pergőtűz után nagy egységes támadásra tört előre, amely teljesen meghiúsult, Crecy, Montéra, Aubigni és Cbauvigni mellett átmenetileg előrenyomult ellenséget ellentámadása! a kindulási vonalak mögé vetettük. • Ludendorff, első főszáliásmester. Francia lapok eibizakodotf ; hangja. Bernből jelentik : A Bemer Tagblatt j írja : Nagyszámú francia lap úgy tesz, mint ha a németek visszavonulása a" vég kezdete volna. így azonban csak olyan emberek beszélnek, akik még ma sem becsülik meg ellenfeleiket. Hiszen szép, ha Amerika foga- dozik, hogy nem enged eddig, mig Francia- országnak Elzászt ajándékképpen a lábai elé nem teheti, de kérdés, hogy Marie kisasz- szonynak marad-e annyi ereje, hogy az esküvőn táncoljon az amerikai vőlegénnyel? Angliát a háború hosszabb tartama még ' jobban sújtja, mert teljesen megzavarja a világkereskedelmet. Japán és Amerika máris elhelyezkedik a délamerikai és a keietázsiai piacon és ha a háború még sokáig tart, Anglia minden helyét szövetségeseivel fogja betöltve találni, akiket azután nehéz lesz kiszorítani. Vezérkarunk jelentése, Budapest, aug. 24. (Hivatalos.) Olasz harctér. 23-ára virradó éjjel olasz repülők megtámadták Bozent és Crist Az ellenség 30-nál több bombát dobott le. Több lakost megölt és megrongálta a kórházat. Az arcvonalon nincsen nagyobb harci cselekmény. Albán harctér. Pflantzer Balin báró vezérezredes hadereje az ellenséges vonalakat áttörte és támadásait a Kumenitői délre emelkedő magaslatokra terjesztette ki. Ezzel egyidejűleg Beráttóí északnyugatra behatoltunk az olaszok állásaiba. Tegnap a Berátnál elért sikert növeltük és heves ellentámadásokat vertünk vissza. Derék csapataink a Siloves hegyvidékén is tért nyertek. Repülőink hatásosan bombázták a Valona mellett levő repülőgépeket. A vezérkar főnöke. 9 polgármester offenzioája a henteseit ellen. Maximálták a hentesárukat A rendőrfőkapitány értekezletre hívta a henteseket és mészárosokat Szatmár, aug. 24. Dr. Vajay Károly polgármester a sertéshús, szalonna, zsir és hentesáruk maximális árát újból megállapította. Az uj árakat a Szatmári Újság hirdetései között leközölt hivatalos hirdetményben találják olvasóink. Valószínűnek tartjuk, hogy gyönyörűséggel fogják olvasni azokat a sok jóféle sertés- dolgokat, amelyeket a hirdetmény felsorol. Eddig nem tudtuk, hogy hol vannak ezek a kitűnő ennivalók, most ime, megtaláljuk azokat a — hirdetményben. És ott vannak mellettük a maximális árak, amelyeknél drágábban nem szabad árusítani a sertéshús?, szalonnát, zsírt, héjat. Az ember hamarjában nem is tudja, hogy a szeme káprázik, vagy a hirdetmény írója maradt el a rohanó időtől, olyan bámulatosan kedves, hízelgő árakon kinálgatja magát a sertéshús, szalonna, kolbász, zsir, háj, meg a többi. A polgármester hirdetményében mindennemű nyers disznózsír, háj és friss nvers szalonna egyié-másrá kiiónkint potom 12 korona. A füstölt vagy paprikás kenyérszalonna 14 korona, nyers hús 13 korona. Hol vannak ezek a mesebeli árak ? Mert a heteseknél, mészárosoknál manapság nem ismerik ezeket az árakat. Náluk más árak vannak. Egy kicsit magasabbak. És a közönség szívesen ad 18 koronát egy kiló sertéshúsért a 13 koronás maximális ár helyett, mert különben nem kap semmit sem. A napokban beszélte nekem egy úri asszony, hogyan járt a zsírnak való szalonnával. Friss szalonnát látott meg az utcán menet egy hentesüzletben. Bement és megkérdezte : — Hogy egy kiló szalonna ? — Tizennyolc — mondta kurtán a hentes. — Kérek egy kilogrammot — mondta az uriasszony. — Magában pedig azt gondolta : Ez még meglehetősen olcsó. A hentes lemérte a kiló zsirnakvalót. Az uriasszony odaadott egy 20 koronás bankjegyet és várta; hogy még 2 koronát visszakap belőle. A hentes azonban igy szólt felsőbbségesen: — Ez kevés.. Kérek még nyolc forintot. igy ám, harminchat koronáért veszteegetik a szalonna kilóját, de csak annak, akinek az ábrázatja megbízható, bizalmat keltő. így van a hús árával is. Ezért hát bámulatbaejtő a polgármester ármegállapitó hirdetménye, amely a tényleg fennálló árakkal szemben valóságos eldorádóbeli olcsóságot igér a szegény fogyasztó közönségnek. Ezeket az árakat a polgármester a kormányrendelet alapján állapította meg. Ozory István főkapitány megelőzően előterjesztést tett a polgármesternek, hogy magasabb maximális árakat állapítson meg, a közélelmezési miniszter azonban azt az utasítást adta a polgármesternek, hogy nem engedhet meg magasabb maximális árakat, mint amilyeneket ő, a közélelmezési miniszter megállapított. Így a polgármester a maximálásnál a budapesti mértéket alkalmazta. Az ármegállapítást a megfelelő ellenőrzés gyakorlása végett kiadta a rcndőrfőkapitányi hivatalnak és a szatmárhegyi rendőrkapitányi hivatalnak, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a megállapított árak feltétlenül betartandók és e tekintetben a legszigorúbb ellenőrzést kell gyakorolni és minden visszaélést a legszigorúbban kell megtorolni. Miután pedig a rendőrségnek kötelessége szigorúan ellenőrizni a maximális árak betartását, amely elől a hentesek és mészárosok azzal sem térhetnek ki, hogy bezárják üzletüket, mert a hátóság kötelezheti őket az üzlet fenntartására, — Özory István rendőrfőkapitány aug. 26-ra, délután 4 órára magához hivatta az összes szatmári henteseket és mészárospkat, hogy megbeszélést folytasson velük a maximális árak betartására vonatkozólag, esetleg tárgyaljanak olyan irányban is, hogyan lehetne esetleg a hatóság a hentesiparosok segítségére a sertéseknek olyan áron való beszerzésében, hogy a maximális árak mellett szolgálhassák ki a fogyasztóközönséget — ráfizetés nélkül. — Sertéshizlalók figyelmébe. Az országos sertésforgahni iroda szatmár- és szilágymegyei főbizományosának: Steiner Ignácznak megbízottja dr. Feldman Mór minden sertéshizlalási kérdésben készséggel ad felvilágosítást NagyKárolyban. A hizlalás» szerződések is nála köthetők meg. Szatmári krónika. Hírességeink arczképsorozata. Mit méltóztatnának szólam ahhoz az ötlethez, hogy ha ebben a rovatban heten- kint egyszer-kétszer arczkép-sorozatot közölnénk, meg pedig a nevezetesebb, érdekesebb, tipikusabb szatmári „hírességekről“ ? És mit szólnának önök ahhoz, hogyha ezt a sorozatot nem a rovatvezető irná, hanem maga a közönség . . . ? A dolgot én a kővetkezőképpen képzelem : A mi kedves városunknak annyi karakterisztikus alakja van, hogy bőségesen telnék egy pár hónapig arczképeiket ebbe a rovatba beállítani. Ne méltóztassék félreérteni : nem gondolok én ezzel roszra és nem kipeilengérezésről, kifigurázásról, kicsúfolásról van szó. Nem úgy képzelem, hogy itt bárkivel szemben ugyanolyan stílusa leírás vagy sorozatos ledorongolás történjék, mint aminő például egyik másik pesti újságban a. hadimilliomosokról jelent meg. pllenkezőleg: a mi hírességeinket“ inkább a kellemes és vidám oldalról állítanék be és olyan portrékat közölnénk, amelyek egyáltalán nem volnának kellemetlenek és bántóak azokra, akikről az ének szólana és igen mulattató lenne a nagyközönség szempontjából, amely ebbe a tükörbe mindig mosolyogva, derűsen kedvesen tekintene bele. Végre is, méltóz- tassanak elhinni, egy kis ártatlan kacagás reánk fér ebben a szomorú, sivár világban . *A dolog igazán nem nehéz, csak jóindulat és egy kis kedély kell hozzá. Hiszen azzal a sok emberrel,* akik itt élnek, annyi sok vidám história, mulatságos és érdekes esemény történt, annyiszor kerültek a mi embereink a legbohóbb, a legfurcsább szituációk közzé, hogy Isten ellen való vétek volna mindezek fölött napirendre térni és a feledés homályába hagyni. Ezeket a históriákat tehát a „jellemzés“ színezésénél felhasználva és bizonyos motívumként beállítva olyan arckép-gyűjteményt állíthatnánk össze, amelynek már csak azért is impozáns sikere volna, mert senki sem tudná, hogy ezt vagy azt a pompás képet ki rajzolta meg, ki adta a hozzávaló anyagot, — szóval hogy ki az elkövetője ennek vagy annak a vidám írásnak. A közönség ekként Wga imá meg legérdekesebb és legnépszerűbb olvasmányait, mi reánk pedig csupán a legmélyebb diskreciótartás feladata hárulna, — no meg az a természetszerű kötelesség, hogy a túlzott és elrajzolt vonásokat elhagyjuk, enyhítsük és a jó ízlés nevében megcenzurázzuk azokat, ott ahol arra szükség van. Az ehhez megkívánt bizalmat kérnünk kell, mert esőikül ezt a rovatot valóban lehetetlen volna vezetni. Hogy a közönség teljesen megértse, miről van szó, hadd álljon itt mutatóba egy ilyen arczkép. íme: Bummi, a diktátor. Alig van ma nálunk nevezetesebb, nagyobb hatalmú híresség, mint a mi kedves, derék Bummi barátunk... A hatalmánál csak a népszerűsége nagyobb. Nincs az a mord, morózus, vad ember, akit az ő barátságos mosolya, sőt gyakran harsogó nevetése föl ne tudna vidítani. Prózai és igazán