Szatmári Újság, 1918. augusztus (2. évfolyam, 181-208. szám)

1918-08-27 / 204. szám

2-ik oldal! Szátméri Újság Szaímar, 1918. augusztus 27. A Somme és az Oise között az Ancretöl északra folyó helyi küzdel­meken kívül nyugodtan telt el a nap. Az Aisnetől északra részleges küz­delmek, Angol jelentés. Londoni hivatalos jelentés közli aug. 2S-én este: A német erősítések megérkezése folytán erősödött az ellenség ellenállása, j Csapataink ennek dacára eredményesen har- 1 coliak. Nagy bátorsággá! legyűrték az ellen- j állást és további előrehaladást értek el, mi- közben sok foglyot szállítottak be, A tárna- j dási területen elfoglalták Martinpuist. Bapa- | nmétől északra Favreul MorHért és Croi- sellesért nehéz küzdelem folyt. A bolsevikiefc győzelme. Megverték a cseheket. hasonlítana. Óriási veszteségek árán lassan­ként visszaszorítottak minket, mig önként a Siegfridállásba vonultunk. Az akkor feladott területet az idén támadásunkkal egy csapásra visszafoglaltuk. Azonban nem a térnyerés a fontos, hanem az, hogy az ellenség fölénye ellenére annyit sem tudott elérni, amennyit mi néhány nap alatt kivívtunk. — Legutóbbi hadműveleteink nem hozták meg nekünk azt a sikert, amelyet reméltünk. Mondjuk ki őszintén, kudarcot is szenvedtünk. A fronton azonban mindig számolnak azzal, hogy egyszer-mászszor balsiker is ér minket. Azonban egész nyu­godtan bízhatunk hrderönkben es a há­ború szerencsés befejezésében. 9 Morbázat a polgári islio- i iában abarjáb elhelyezni. A kórházi bizottság ülése. Moszkvából jelentik hivatalosan: A keleti front minden pontján részünkről nagy eredményekkel folyik a harc. Az uralkodó állások birtokáért makacs küzdelmek folytak, amelyek eredményeként az ellenség az egész vonalon visszavonult. A kozákoknak nagy erőkkel történt előrenyomulását és minden támadását nagy veszteségeik mellett vissza­vertük. Az ellenséget menekülésre kénysze- ritettük. A harcban négyszáznál több halot­tat és sok hadianyagot hagytak hátra, A cseheket Nikolajewszkná! megvertük. A vá­ros a mi kezünkben van. Az ellenségtől nagy hadianyagkészletet, ágyukat, gépfegy­vereket és nagytömegű lövedékeket zsák­mányoltunk. Az ellenség veszteségei nagyok. Lyzran irányában további küzdelmek közben előre­nyomultunk. A kazáni kerületben a Kazán hegységet megszállottak. Ezzel a hasonnevű város kulcsa kezünkbe jutott. Jekaterinburg közelében csapataink néhány állást elfoglal­tak és a város elleni előnyomulásukat tovább folytatják. Páris egyik külvárosában békegyiilést tartottak a szocialisták. ____A Frankfurter Zeitung tudósítója jelenti a francia határról: Bilancourtban a szociá- listák gyűlést tartottak, melyen a következő határozati javaslatot fogadták e!: — Miután a szociáldemokraták z há­borút csak addig folytatják, amig annak vé­delmi jellege van; miután Balfour legutóbbi beszéde és a francia fegyverek sikere helyt ad olyan következtetéseknek, hogy a harc imperialisztikussá kezd válni, ami a béke le­hetőségeit nagyon kitolja s miután a háborús célok kétértelműsége is meghosszabbítja a háborút, a bilancourti gyűlés azt kívánja, hogy a kormány emeljen óvást az entente hóditó tervei ellen és követelje háborús cél­jainak egyetértelmü és végleges ismertetését. Stein hadügyminiszter a német balsikerekről. Berlinből jelentik: Stein hadügyminisz­ter a Morgenpost főszerkesztőjével hosszabb beszélgetést folytatott, melynek folyamán a katonai helyzetről igy nyilatkozott: — Két év előtt, mikor két fronton kel­lett háborút viselnünk és nyugaton teljesen a defenzívára szorítkoztunk, az ellenség ke­reken száz hadosztállyal nagyobb haderővel rendelkezett, mint mi. És mit ért el? Sem­mit, ami stratégiailag kihasználható sikerhez Szatmár aug. 26. Szatmár város közkórházi bizottsága dr. Vajay Károly kir. tan. polgármester elnöklé­sével hétfőn délután 3 órakor ülést tartott a városháza kistanácstermében. Jelen volt* az ülésen Ferencz Ágoston és Pap Zoltán dr. tanácsnok, Erdélyi István főmérnök, Markó Kálmán villamosmü-igazgató, dr. Kölcsey Fe­rencz kórházigazgató, Köröskényi Jenő mér­nök, Vida Arthur műépítész, az uj közkór­ház terveinek készítője és dr. Gönczy Miklós polgármesteri titkár, aki a jegyzőkönyvet ve­zette. Dr. Vajay Károly polgármester az ülés megnyitása után ismertette az uj közkórház kérdését. 1906-ban került napirendre az uj közkórház épilésének kérdése, 1913 bán ké­szítette el Vida Arthur a terveket, amelyeket a miniszter jóváhagyott és 500.000 korona hozzájárulást engedélyezett az 1,200.000 ko­ronára rugó költséghez. Ennek felét ki is utalta és a telek feltöltésének munkáját meg is kezdték. Ekkor kitört a világháború és abbanmaradt a munka, a vállalkozók vissza­kérték ajánlataikat. A tanács hosszú és fára- daimas munkát végzett, hogy egy modern kórházat kapjon a város, azonban a háború meghiúsított minden igyekezetét. Engem érin­tett ez a legfájdalmasabban — folytatta a polgármester — akinek legambiciózusabb tö­rekvésem az volt, hogy átadhassam a nyilvá­nosságnak az uj közkórházat. Mindezeket a megállapításokat a hatóságnak bizonyos elég­tételül óhajtottam leszögezni a közkórház ál­lapotaival kapcsolatban történt meghurcolta­tás miatt. Ma a kórház megépítése a háború előtti 1,200.000 koronával szemben 12,000.000 koronába kerülne. De még e horribilis költ­ség mellett is problématikus az építés ke­resztülvitele. Vannak bizonyos munkálatok, mint példáál a fűtőberendezés, mázolómun­kák, padozat! munkálatok teljesen kivihetet- lehek olyan módon, ahogy tervezve vannak. A vasgerendák helyett is csak vasbetont le­hetne alkalmazni. Egy óra hosszáig tartó megbeszélés után a bizottság a következő megállapodást hozta: 1. A bizottság legcélravezetőbbnek tartja azt a tervet, amely a közkórháznak a polgári iskola épületében való ideiglenes el­helyezésére irányul. Elsősorban ebben az irányban tartja kívánatosnak a tárgyalások megindítását. A polgári iskola épülete na­gyon jelentéktelen átalakításokkal nagyon al­kalmas a közkórház elhelyezésére. A polgári iskola épületében jelenleg katonai kórház van. Ennek kihelyezése végett a minisztéri­umhoz keli fordulni. A város felajánlja a pol­gári iskola céljára a ref. egyháztól megvett Rákóczi utcai bérházat. 2. Az uj közkórház építésének meg­kezdése elől nem zárkózik el a város, azon­ban a jelenlegi árak melleti az építés 8 mil­lióba kerül és 4 millió szükséges a beren­dezésre. Intézzen föliratot a város a j,belügy- miniszterhez, hogy 10 millió koronát vállal­jon el, 2 milliót pedig fedez a város. Az épilés keresztülvitelét házi kezelésben tartja a bizottság olcsóbbnak. 3. Esetleg a jelenlegi közkórházi épü­let átalakítandó. Ez belekerülne mintegy 300.000 koronába. Ha ez a megoldás ke­rülne kivitelre, akkor a város kérni fogja a minisztertől, hogy az uj közkórházhoz enge­délyezett és kiutalt 250.000 koronát engedje meg fölhasználni az átalakítás költségeire. A király Wekerléhez. A miniszterei flök kitüntetése. Budapest, aug 26. A M. T. jelenti: Őfelsége a következő kéziratot intézte Wekerle miniszterelnökhöz: Kedves dr. Wekerle! Amidőn Ön a világháború negyedik évében magyar kormányom vezetését átvette, válságos viszonyok között nagy és nehéz feladatok megoldására vállalkozott. A háború hosszú tartama súlyos helyzetbe sodorta a kormányzatot és emellett a sokáig vajúdó belpolitikai válság sikeres megoldása is első­rendű országos érdek volt. Az Ön odaadó buzgalmának, önzetlen hazaszeretetének és egy hosszú tapasztalat­ból merített politikai belátásának sikerült a felmerült kérdések nagy részét egy év lefor­gása alatt megoldani. Ezért hálás szívvel mondok Önnek köszönetét. Felette nehéz viszonyok között nekem és a hazának ritka odaadással és fáradságot nem ismerő lankadatlan buzgalommal tett hü és kiválóan sikeres szolgálataiért és vál­tozatlan kegyelmem és bizalmam jeléül ön­nek Szent István-rendem nagy keresztjéhez a gyémántokat adományozom. Kelt Reuchenauban, 1918. aug. 20-án. Károly. A kitüntetést a Felség Wekerle minisz­terelnöknek legutóbbi kihallgatása alkalmával át is nyújtotta. HÍREK. — Készen van a ruharendelet. Bu­dapestről jelentik : A ruharendelet elkészült, A rendelet szabályozni fogja a szövetek gyár­tását, megállapítja a ruhabejelentési kötele­zettséget. Férfi ruhát csak zakkó-öltönyt sza­bad készíteni, mert erre kell a legkevesebb szövet. A rendelet megállapítja, hogy a női ruhához mennyi szövetet lehet felhasználni. A rendelet megjelenése után a posztókeres­kedők csak szabóknak adhatnak ruhaszöve­tet. Minden uj ruha vásárlásnál be kell szol­gáltatni egy régi ruhát. A miniszter azt re­méli, hogy e rendelettel ötven százalékkal sikerülni fog leszorítani a mai árakat.

Next

/
Thumbnails
Contents