Szatmári Újság, 1918. augusztus (2. évfolyam, 181-208. szám)

1918-08-18 / 197. szám

nem képes mttépiteni ? Hátha nem mondja ? Hátha képes? — No hallod, — a te naivságod olyan monumentális, mint lenne az t#j kórház, ha fel építenék... — Miért ? — Hát ki tudja azt nálunk legjobban megítélni, hogy egy műépítész mire képes ? — Maga a műépítész... * — Ördögöt. Elfelejted, hogy a műépí­tész csak egy egyszerű szakember, aki ter­vez. Már pedig az imént mondottam, hogy nálunk akárki tervez, a polgármester vé­gezi... A kíméletlen kapitány. A mi derék ötöseinknél szolgál egy ka­pitány, aki évekig volt a fronton és sok di­csőséget szerzett magának is, az ezredének is. Jelenleg helyi szolgálatot teljesít és egyike a szatmári civiltársaság közkedvelt és nagy- rabecsült tagjának. Legszimpatikusabb jel­lemvonása : közmondásos szerénysége, amely azt sem engedi meg, hogy vitéz tetteiről beszéljen és hogy megérdemelt kitüntetéseit a kebelén hordozza. Ez a kapitány valame­lyik estéjén a hétnek egy társaságba került egy főhadnagy-kollegájával, aki nemrég ke­rült elő frontról és pár napi szabadságát Szatmáron töltötte. A főhadnagy ur egyéb­ként szintén igen kedvelt tagja a szatmári civilek társaságának, melynek a fehér asztal mellett elmesélte, hogy századával az olasz fronton egy megostromolt hegy-gerincen mi­kép foglalt et egy ellenséges ágyút ?... A kapitány is végig hallgatta a vitéz főhadnagy előadását és könnyű megsebesü­lésének történetét és amikor az elbeszélésnek vége volt, igy szólott a főhadnagyhoz: — Mondd csak kérlek, melyik hegyen történt ez? — A Grappán — kérlek alássan. (A főhadnagy ur ebben a pillanatban egy fok­kal pirosabb lett.) — Csodálatos. Hiszen ezt a hegyet mi már két év óta elfoglalva tartjuk és nem is tudok róla, hogy amióta én visszajöttem, az olaszok elfoglalták volna. Nincs itt valami hiba ? , — Föltétlenül lenni kell — mondja a főhadnagy — és ha nem csalódom, eppen az én részemről. A hiba az, hogy én biz­tosra vettem, hogy amióta a frontról haza­jöttél, némileg elnézőbb katona lettél. De te — kapitány uram — most is a régi fiú vagy. Nem ismersz kíméletei — kérlek alás­san ... Violin. —• A vendéglői ételek árának meg­állapítása Szatmáron. A vendéglői etelek árának hatósági megállapítását elrendelő kormányrendelet alapján Szatmáron is folya­matba tette már a hatóság a vendéglői éte­lek árának megállapítására irányuló elő­készületeket. Vasárnap délelőtt 10 órára Ozory István rendőrfőkapitány értekezletre hívta össze a szatmári vendéglősöket. Ezen az értekezleten a főkapitány ismertetni fogja a rendelet intézkedéseit és meg fogják vi­tatni a kérdést. Ezután az előkészítő érte­kezlet után hétfőn az ármegállapitó bizottság elé kerül a dolog, amely meg fogja hatá­rozni a vendéglői ételek árát. Szajmári Újság 9 Kossuth-tterti népünnepély. Szenzációs programra. Szatmár, aug. 17. »Olyan háború előtti ez a plakát I“ mondta valaki a Jótékony Nőegylet Szent István-napi nagyszabású népünnepélyének óriási fal­ragaszát olvasva. Csupa olyan gusztustkeltő dolgok vannak ezen a plakáton. Amiknek már csak az emléke maradt meg a háború ötödik esztendejében: cukrázda, hideg büffé, meleg ételek, jó italok, sóskifli, császárzsemle és minden egyéb jó. Van-e ezeknél manap­ság csábítóbb és vonzóbb valami? És mind­ezeknek tetejébe jön a sok ötletesebbnél- ötletesebb szórakozás, mulatság. Délután 2 órakor diszfelvonulással kezdődik az ünne­pély. A diszfelvonulás cigányzene mellett fog történni. Azután jön a konfetticsata, amelyben a hölgyek és urak fogják ontani a konfettipergőtüzet. — A szépségverseny ! Három díjjal! Már csak a puszta hírére is édes izgalom fogja el Szatmár szép hölgyeit. Aztán meg ki ne keresné a szerencséjét? Nos. a népünnepélyen lesz szerencsehalászat is. Micsoda izgalmas halászatnak Ígérkezik ez! Bizonyára nem is lesz annyi szerencse, mint ahányan halászni fognak reá. Azonban akinek elkerüli hálóját a szerencse, annak sem kell mindjárt bura hajtania a fejét, mert ott lesz ám a szerencsekerék, értékes nyereményekkel. Aki pedig meg akarja örö­kíteni a vidámság perceit, annak sem kell messzire mennie, mert ott lesz a gyors­fényképész is. Bizonyára a legnagyobb for­galma lesz a jóssátornak. Ezekben a válsá­gokkal tele, szörnyű időkben ugyan már nagyon sokszor kompromittálták magukat a jósok. Annyiszor megjósolták a háború vé­gét és annyiszor nem lett vége a háborúnak, hogy a jóslás alaposan hitelét vesztette. Ebben a jóssátorban nem is a háborúról fognak jósolni, hanem egyébről. Olyasmiről, amikre a nők mindig kiváncsiak: szerelem­ről. És minthogy szerelemről esik szó, hát mindjárt kéznél lesz a »szerelmi hőmérő.“ A jóssátor együtt jár a szerelmi hőmérővel. Minthogy pedig mindig sokan vannak, akik szeretnek zsákbamacskát árulni és venni, hát itt lesz az is, zsákbamacska. Ha pedig arra kerül a sor, hogy ki a legény a csár­dában? hát nem muszáj mindjárt bírókra menni, mert ott lesz az erőkalapács. Azon összemérhetik erejüket az ellenfelek. No és mikor nem volt érdekes mutatság a köcsög­verés, a karikadobás? Ezekre is lesz alka­lom a népünnepélyen. Hogy pedig a hazár- dok se unják maguaat, hát ott lesz a roulette ! Ami pedig a bohócokat illeti, — mert károm bohóc is ott fog okvetetlenkedni a közönség között — hát őket nehogy komolyan vegye valaki. Amit mondanak, amit csinálnak, az mind csak tréfa, móka, amire tréfával kell felelni. De nehogy efzt tessek hinni, hogy ezzel aztán vege. Dehogy I Még ezután jön a nagy kabaré, amely este 8 órakor kezdő­dik a Kioszk termeben. Ezen a kabarén Runyai Mariska, Eötvös Mici, Runyai Sán­dor, Vojnár János, Zoltán Béla, Czimbolinecz Béla, Komjáthy Kálmán fognak közremű­ködni. De még ezzel sincs vége. Most kö­vetkezik a táncmulatság, ahonnan az ábrán­dos lelkű hölgyek és urak kirándulhatnak a csillagokat választani a »Velencei éjbe,“ amelyet a tavon rendeznek. —- Szent István 3-ik oldat. napján a Kossuth-kertbe jegy nélkül senkit sem bocsátanak be. A kerti ünnepélyre a belépődíj 120 korona, a kabaréra és az ezt követő táncmulatságra pedig 3 korona. 15.000 koronás pör a város ellen n városi szeszfőzde és ecetgyár volt igazga­tójának követelése. Szatmár, aug. 17. Egyedy Sándor, a városi központi szesz­főzde és ecetgyár volt üzemvezető igazgatója beadványt intézett a városi tanácshoz, amely­ben 15.000 korona jutalékot követel. Elmondja a beadványban, hogy őt szer­ződése értelmében az említett vállalatok bruttó jövedelméből 5 százalék jutalék illeti meg, ami azonban 15000 koronát meg nem haladhat. Kölcsönös megegyezéssel egy évi szolgálat után állásától megvált. Az egy év alatt a központi szeszfőzde és az ecetgyár jövedelme meghaladta a 300000 koronát, amiből ő 15000 koronát követel. Dr. Papp Ottó tanácsnokkal tárgyalt a 15000 korona folyósítása végett, a tanács­nok azonban kijelentette, hogy nem intéz­kedhet a kiutalás iránt, mert az ecetgyár jö­vedelme nem felelt meg a hozzáfűzött vára­kozásnak. »Dr. Papp Ottó — írja Egyedy a beadványban — már kezdettől fogva sze­mélyes ellenszenvvel viseltetett irántam, an­nál kevésbé ismerhetem el jogosnak jutalé­kom kiutalásával szemben elfoglalt merev álláspontját. Ezért fordulok a tanácshoz, hogy 15.000 korona jutalékomat állapítsa meg és utalja ki, mert különben bíróság ut­ján volnék kénytelen annak érvényt sze­rezni.“ A városi tanács e beadvány tekinteté­ben arra az álláspontra helyezkedett, hogy mindenben helyesli azokat az intézkedése­ket, amelyeket a központi szeszfőzde és az ecetgyár vezetősége Egyedy Sándor jutaléka kifizetésének megtagadásával kapcsolatban tett. Ezeken az intézkedéseken változtatni nem kíván. Szóval, a tanács is elutasította követe­lésével Egyedy Sándort, aki ezek után alkal­masint pörrel fogja megtámadni a várest. 9 huszti ügynök százezres árdrágításai. Letartóztatta a rendőrség. Szatmár, aug. 17. A háborús üzleti élet egy tipikus alak­ját tartóztatta le a debreceni rendőrség. Az illető Weinberger Jakab Jenő huszti ügynök, aki a legvakmerőbb árdrágítással százezreket akart egyszerre bezsebelni, de rajta vesztett. Kelepcébe került, amelyből már nem mene­külhet ki. Megtörtén ismeri be tehát min­den bünüs manipulációját. Ez a Weinberger Jakab Jenő először ügyvédi irodai alkalmazottnak mondotta ma­gát. Ez persze nem volt igaz. Valójában ő aruköz veti léssel foglalkozott, de minden en­gedély nélkül. Az ügynökösködést is árdrá­gítással akarta űzni derűre-borúra. A veszedelmes alak a brueki gépfegy­ver tanfolyam parancsnokával, egy főhad-

Next

/
Thumbnails
Contents