Szatmári Újság, 1918. augusztus (2. évfolyam, 181-208. szám)
1918-08-18 / 197. szám
1918. augusztus 18. Vasárnap II. évfolyam. 197. szál *'í4Mzei*8l árak helyben és vidéken : Egész évié 30 K. Fél évre 15 K. Negyed évre 7 K 50-f. Egy hóra 2 K 80 f. szara átu 12 fillér. Pályaudvarokon 16 fillér. Független politikai napiiap. I Főszerkesztő: Dr. Havas Miklós. Felelős szerkesztő: Szalánczv József. I Szerkesztősig és kiadóhivatal: Kazinczy-u. 20. sz Telefonszám: 455. Főszerkesztő telefonja: 471. Laptulajdonos: Demokráczia Lapkiac.ó Részvénytársaság. Vád és OFáiiiiluiti. Félig vádirat, félig orákulum az az írás, amelyet Tisza István az igazmondóba beleszerkesztett. A vádirat a múltra vonatkozik, az orákulum természetesen a jövőre. Abban azt állapítja meg, hogy csak ő és csak a munkapárt teljesítette a haza iránt való kötelességet, ebben meg azt, hogy a jövőben csak ő és csak a munkapárt fogja uj alakulataiban megvédeni az országot. Amikor Tisza István ilyenképpen a magyar politika pápájává avatja magát és dogmául szenteli meg a maga csalhatatlanságát, a fúzió eshetőségeiről is elmélkedik. És mindjárt meg is fenyegeti a munkapárton kivül álló politikai csoportokat, mondván, hogy a munkapárt sem az eddigi ellenfeleivel való egyesüléstől, sem a felelőségben való részvételtől nem fog visszariadni. Mert ez a párt szolgálni akarja a hazát minden körülmények között. most már valóban aktuálissá leit. De a munkapárttal való fuzionálás nem okvetlenül szükséges. Lehet a párt elemeit is kombinációba venni, de maga a munkapárt, mint olyan, nem jöhet számításba. Igazán sok dolog vár az 'országra és ennélfogva munkaképes többség kell, amelyre a kormány minden kürülmények között számíthat. Ezt a többséget meg kell teremteni, meg is lehet, de nem Tisza István receptje szerint, hanem úgy, ahogy Wekerle gondolja: a jövő többségi pártja azokból alakuljon, akik dolgozni akarnak. Anglia programmja Ausztria felosztására. BéesbőJ jelentik: A Corriere della Sera szerint Angliának azt a nyilatkozatát, amely- lyel cseh-szláv nemzetet Angliával való szövetséges állanak ismerte el, 14^iapi tárgyalás előzte meg a cseh nemzeti tanács titkárával. Anglia e nyilatkoztával Ausztria tejles felosztásának programnijat megerősítette. Anglia elismeréséből a cseh nemzetre J azok a jogok származnak, hogy az emente ama konferenciára, amelyeken a kisebb szövetségesek is részt vesznek, a csehek is képviselőket küldhetnek, továbbá diplomáciai, consuli képviselőket nevezhetnek ki és útleveleket áliiihatnak ki. A jövő nagy feladata tehát a fúzió. Nem az országnak kel! a fúzió, hanem Tisza Istvánnak és a munkapártnak, de Tisza István úgy tünteti fel a dolgot, hogy az országnak kell és nem is kell annak semmi más, csak éppen ez. És amikor nagyképűen a jövő programmját teszi koronául a cikke fejére, a maga messiási eljövetelével vidítja a bús magyart, aki pedig más vigaszra szom- juzik. Azt kérdi Tisza István, hogy mi itt a teendő és mi, akik idegtépő izgalommal várjuk a felszabadító kinyilatkoztatást, elolvassuk az Igazmondót, hátha abban van a kinyilatkoztatás. Hát benne van. Hogy mi a teendő ? Hát semmi más, csak az, hogy úrrá kell tenni az ország felett Tisza Istvánt és a munkapártot. Ez a legfontosabb. A kenyér nem fontos. Mert ha Tisza István a politikai hadvezér, hát nem oly nagy baj, ha a magyar éhezik, hiszen Tisza Istvánért éhezni valóságos boldogság. Volna talán más teendő is. Például elő kellene készíteni a gazdasági átmenetet, fel kellene javítani a lezüllött valutát, restaurálni kellene a vasutat, építeni kellene csatornákat és országutakat, de hát mindez nem fontos. A tégfőbb teendő Tisza István gróf reakfiválása, a többivel várhAink. Fölösleges mondán», hogy nekünk más a véleményünk. Nem mondjuk, hogy Tisza * Istvánnal tönkre megy az ország, de el tudjuk képzelni az ellenkezőjét is és nem hisz- szük, hogy az ország ő nélküle és a pártja nélkül szétesik. Oly nagy ennek az országnak az életképessége, hogy még a munkapárt se árthat neki. Mindazonáltal igaz, hogy a kormánypárt többségének megalakítása A Rémet vezérkar jelentése. Berlin, aug. 17. (A nagyfőhadiszállás jelentése.) Nyugati hatctér: Rupprecht trónörökös hadcsoportja: Az Yser és az Ancre között a harci tevékenység élénkebbé vált. Élénk felderítő tevékensség. Megújított , ellenséges előretöréseket vertünk vissza Vieux Berquinon és- az Ancretől északra. Bőhm vezérezredes hadcsoportja: Roye mindkét oldalán az ellenség délután újból erős támadást kezdett, amely északon Chateaumels közvetlenül délkeletre kezdve délen Lassigny- től északnyugatra levő pontokig terjedt. Francia és kanadai csapatok próbálták itten folyton megújított rohamokkal kierőszakolni vonalaink áttörését. Hutier tábornok csapatai azonban támadásaikat teljesen meghiúsította. , A franciák, kik a harcok főterhét viselték, ismét súlyos veszteségeket szenvedtek. Hallu mellett és tőle délre egyesitett tüzérségi tüzünk készenlétbe helyezett csapatokat és páncélos kocsikat talalt. k Az ellenséges támadások, amelyek itt az esti órákban indultak meg : összeomlottak vonalaink előtt. A tegnapi támadások súlypontja az Avre mindkét oidaláy volt. Többször megismételt legerősebb tüzérségi előkészi| tés előzte neg itt a mély tagczásu ! ellenséges gyalogság támadásait. Go- i yencourtnál az ellenség átmenetileg | Roye irányában némi területi nyeresé- I get ért el, azonban a város északi ol- dolén előretörő ellentámadásunk ismét visszavetette az ellenséget. Első harcvonalunk egyes részét ez Amiens—royei országút mentén, a melyek este a harcok leesillapulása után még az ellenség birtokában ma- j radtak, még az éjjel visszahódítottuk. Az Avretől délre a többször megismételt francia támadások vonalaink előtt teljesen összeomlottak. Ebben mindenekelőtt géppuskáink hatása jutott teljes mértékben érvényre. Bouv- raignes mellett és tőle délre tüzérségi tüzünk törte meg az ellenséges roham erejét. Csak egyes pontokon volt gyalogsági harc. Az ellenséget visszavertük. A harctér fölött erős légi harcok. A német trónörökös hadcsoportja: Kisebb gyalogsági harcok. A Vésle mellett átmenetileg feléledt a tüzérségi harc. Albrecht würtembergi herceg hadcsoportja : A Sundgauban roham-csapataink, a melyek Largitentől északra lángvetőkkel behatoltak a francia árkokba, foglyokat hoztak vissza. Portyázó repülőink abból a rajból, a mely Darmstadtot bombákkal, támadta meg, 4 nagy angol repülőgépet lőttek le. Ludendoiff, első főszállásmesíer.
