Szatmári Újság, 1918. augusztus (2. évfolyam, 181-208. szám)

1918-08-11 / 191. szám

2-ik oldal. Sz a t m á r! U j s á £ 9 vendéglői árok szabályozása. Megjelent a kormány rendeleté. Szál mar, aug. 10. A hivatalos lap mai száma közli a kormány rendeletét, melyben felhatalmazza a kereskedelemügyi minisztert, hogy a ven­déglőkben és egyéb étkező helyiségekben (étterem, szálloda, kévéház, kifőzés, penzió és más nyilvános jellegű étkezési helyiség) az ételek és italok fogyasztását szabályoz­hassa és az egyes ételek és italok, terítékek legmagasabb árát megállapíthassa. A felha­talmazás alapján a kereskedelemügyi minisz­ter n ár ki is adta rendeletét, melyet ugyan- j csak a hivatalos lap mai száma közök E szerint Budapest főváros területén, a törvényhatósági joggal felruházott és ren­dezett tanácsú városokban, valamint a tíz­ezernél népesebb községekben a vendéglős- . ipar csak a rendeletben megállapított sza­bályok szerint űzhető. Ugyanez szól a szál- ; lodákra, kifőzőkre, penziókra és minden más nyilvános jellegű étkezési helyiségekre is. A kiszolgáltatott ételekért és italokért felszámítható ár szempontjából a nyilvános , étkezők üzemköltségeik mértéke szerint ősz- = tályozandók. Az érdekeltek kötelesek e cél­ból a rendelet érvényétől számított 3 napon belül a fővárosban az Országos Központi •Árvizsgáió Bizottságnál, egyebütt pedig a megfelelő iparhatóságoknál jelentkezni. Minden nyilvános étkezőhelyiség déli j 12 órától délután 3-ig, este pedig 7 órától 10 óráig — nyáron 11-ig — köteles teríté­ket kiszolgáltatni. A hatóság meghatároz­hatja azokat a helyiségeket, amelyek kétféle terítéket tartoznak a vendég szabad válasz- ; tása szerint kiszolgáltatni. A hatóság is el- j rendelheti, hogy a terítéken kivül még apri- j tott húsból vagy beisőrészből készült éteie- 'j két (pörkölt, gulyás, tokány, velő, máj, pa- í cai stb.), úgyszintén főzeléket husfeliéttel is 1 tartozik a vendéglős kiszolgálni. Az étlapot ; napi keltezéssel, szembetűnő helyen kell ki­függeszteni, hogy az utcáról is olvasható ; legyen. Az étlapon ki kell írni a külön megréndelhető egyes ételek és a teríték árát, valamint azokat az ételeket, a melyekből a teríték ál!. A teríték keretében kiszolgáltatott egyes ételadagok legkisebb mértéke a kővetkező: leves 2 deci, húsétel 10 deka, főzelékköret 2 deci, egyéb köret 15 deka, főtt tészta 15 deka, sült tészta, vagy felfújt 12 deka. A I többi adag legkisebb mértékét a hatóság ! állapítja meg. A ki a rendelet ellen vét 2000 koronáig büntethető és ha megállapít­ható a nyereség, a mit a tettes jogtalanul elért, úgy a 2000 koronán felül meg a nye­reség kétszeresének a megfizetésére is bün­tethető. A rendelet ma lép érvénybe. Íz angol Kormány az orosz néphez. A polgárháború megkönnyíti Né­metország terveit. Rotterdam, aug. 10. Az angol kormány Oroszország népé­hez kiáltványt intézett. Kijelenti, hogy mint barátok jönnek Oroszország földjére, hogy megmentsék őket a megsemmisüléstől. Saj­nálják a polgárháborút, amely megkönnyíti Németország terveit, Felszólítja az orosz né­pet, sorakozzanak a szabadság zászlója alá. Az entente egyetlen kívánsága az, hogy Oroszországot szabadnak, erősnek lássák. Azután majd visszavonulnak és úgy fogják szemlélni, mint alapítja meg az orosz nép szerencséjét, saját kívánságainak megfele­lően. D’ünnunzo múti az olasz repiilahet lécs fölé. Budapest fölé nem juthatnak el az olasz repülők. Bécs, aug. 10. A Schwartzati) mellett iészállatt olasz re­pülőgép elfogott utasa, egy olasz hadnagy kijelentette* hogy a repülőrajt Gábriel D’An- nunzio őrnagy vezette. Reggel hat órakor indultak, Páduából a tenger felé szállottak Gradó irányában, igen nagy magasságba emelkedtek a felhőkön tu1, nehogy észreve­gyék őket. Bécsben délelőtt hire járt, hogy további két repülőgép volt kénytelen leszállani. Ezt eddig meg nem erősítették. Roller alezredes kijelentette, hogy az olaszok repülése a iegnagyobb teljesítmény volt, amelyeket ma létező gépekkel elérni lehet. Arra a kérdésre, hogy sikerül-e nekik Budapest fölé eljutniok, kijelentette, hogy ez teljesen kizártnak tekinthető, figyelembe véve a 140 km-rel nagyobb távolságot. 9 református leányhözépishola értesítője. Az 1917—1918. iskolai év. Szaímár, augusztus 10. Most jelent meg a helybeli református leányközépiskola értesítője, mely a nagy átalakuláson átment iskola múlt évi műkö­déséről számol be. Eddig még a felsöbbleányiskola címet viselte az intézet, minthogy azonban 1916- ban a kultuszminiszter beszüntette a hat osztályú felsőbbleány iskolákat és elrendelte, hogy ezen intézeiek fokozatosan átszerve- ! zendők hétosztáiyu leányközépiskolákká, városunk ezen régi intézete is átalakult. A miniszter rendeletében az átszervezésnek há­rom módozatát szabta meg. E három irány a hétosztáiyu felsőbbleányiskola, a leány- gimnázium és a fdső kereskedelmi leányis­kola. Az intézet íentartótestüleíe e három ág közül a felső kereskedelmi leányiskolát vá­lasztotta s ennek megfeleiőieg szervezte át az intézetet. Azóta már a nyilvánossági jo­got is megkapta és a jövő évben már meg fogják tartani az első kereskedelmi érettségi vizsgálatot is. Az iskolai év történetét behatóan tár­gyalja az értesítő. Fő kötességének tartotta a tanári kar, hogy a szellemi nevelés mel­lett a tanítók valláserkölcsi nevelését is mi­nél inkább előtérben tartsa, hogy így az is­kola református jellegét kidomborítsa. A növendékek erkölcse általában meg­nyugtató volt, amit elsősorban tanárainak lelkiismeretes körültekintésével és fegyelme­zésével ért el az intézet. A tanári testületben ez évben nagyobb változások történtek. Luby Margit rendes tanifóriő két évi szabadságot kapott, hogy tanári oklevelét megszerezhesse. Rendes ta­nárnak megválasztotta az igazgatótanács Borsy István tanárt. Mint óraadók, dr. Har­csár Géza, Versényi Tibor, Bagothay Sámu­el, Hatvani Béla, László János, Majthényi András és Fehér Sándor tanítottak. A tanári testület és a tanuló ifjúság különböző jótékonycélokra tetemes összege­ket juttattak el, amelyek részint a saját ado­mányaikból, részint a jótékonycélu ünnepé­lyek jövedelméből gyűltek össze. Mint református intézet életében nagy esemény volt a reformátió négyszázados év­fordulója. Az intézet nagy pompával ünne­pelte meg e nagy napot, a hívek áldozat­Szatmár, 1918. augusztus 11. készsége pedig hatalmas emlék alapot te­remtett, az növendékei pedig 3000 koronás alapítványt gyűjtöttek, hogy ezzel is emlé­kezetessé és felejthetetlené tegyék a nap je­lentőségét. Ezekben számol be az értesítő a le- felyt iskolai év eseményeiről. A már ötven­öt éves intézetnek ezen évvel egy szükebb korszaka zárul le s a jövő évtől kezdve, amikor uj jellegét már teljesen felveszi, sok­kal tekintélyesebb kulturális tényezője lesz városunknak és az egész északkeleti felvi­déknek. Az ízlésesen kiálitott értesítő Sárközi és Szász jóhirnevü Északkeleti-könyvnyom­dájában készült. qpffBOTtrffffirMWMilljr TBnWilMinHSMMRaHI Bsltf opchslybeegyMiedö. Eszméletlen küzdelem a halállal. Szatmár, aug. 11. A legkülönösebb halál nemeinek egyi­kével vált meg az életből a napokban egy Kereskedő. Véletlen baleset történt vele, de olyan, aminőre még talán sehol sem volt példa. Schwarcz Ignácz 53 éves egri kereske­dő lement a raktárába s amig ott tett-vett, észrevette, hogy elhagyja az az érverése. Ne­kitámaszkodott a falnak, majd hirtelen szé­dülés lepte meg. * Tudta, hogy a közelben egy pehellyel, libatollal teli nagy zsák fek­szik, arrafordult hát és mikor a szédülés úrrá lett rajta, arra bukott rá. A zsák tetején volt egy nagyobb nyílás, ott szokták betömni a pehelyt. Schwarcz úgy bukott le arccal a zsákra, hogy éppen a nyí­lásba csapódott be az arca, és a szédülés te­hetetlenségében a szája is, orra is hdeszorult a libapehellyel. Estefelé keresni kezdie a családja, le­futottak a pinceraktárba. Schwarcz Ignácz ott feküdt arccal a. puha pelyhes zsákon. Az arca már kék volt és puffadt. A karok és a mell mozgatásával akarták életre hozni. Az orvos azonban már csak a halál beálltát konstatálhatta. A kereskedő szájából marékszámra szed­ték ki a pelyhet, sőt nemcsak a szája, ha­nem orra, torka és a tüdő utai is tele vol­tak a finom szállingózó pehelyszálakkal. Ezek torlaszolták el teljesen légmentesen a légcsö­veket, úgy hogy a tüdő nem tudott levegő­höz jutni. A szerencsétlen ember eszméletlenül : fuldokolt a pehelyben, amelyből egy mozdu- ) lattal kiszabadulhatott volna. Tüdeje automa­tikusan működve egyre szívta befelé a be­tóduló pelyhet és megtörtént az a ritka eset, hogy az eszméletlen embert nem ébresztette föl a környékező nagyobb veszedelem, a fe­nyegető halál. Szatmári krónika. Az uj szezon előjátékai. I. A szatmári színháznál nagyban folynak az előkészületek a jövő sze­zonra. Kovács director már ide is köl­tözött és innen intézi a szervezés ne­héz munkálatait. A színház épületénél kőművesek dolgoznak és bontják az előcsarnokot, hogy helyébe egy mo­dern, kényelmes foyert varázsoljanak. A réginek tudvalevőleg két nagy hi­bája volt. Kicsi volt és hideg. Hiába építettek hozzá két oldalt bejáró folyo­sót szőnyeg-ajtókkal, a foyerben dider- gett a közönség és sokan meghűltek, amikor az előadás után a túlfűtött né- nőtérről kijöttek, hogy a kabátokat és kalapokat a ruhatárból átvegyék.

Next

/
Thumbnails
Contents