Szatmári Újság, 1918. augusztus (2. évfolyam, 181-208. szám)

1918-08-08 / 188. szám

üaenfemárf H8I8» augweatas 8; Csütörtök !le é«icI)£iTi. ífi8. szám, s?tőt!zeíési árak helyben és vidéken: Égést évre íO K. Fél évre 15 K. Negyed évre 7 R 50 {. Egy hóra 2 K 80 i. Egyes szám ái<. 32 fillér. Pályaudvarokon 16 fillér. Független politikai napilap. Főszerkesztő: Dr. Havas Miklós. Felelős szerkesztő: SzaJánczy József. I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kazinczy-u. 20. sz Telefonszám : 455. Főszerkesztő telefonja: 471. Laptulajdonos: I Bemokráczia Lapkiaaó Részvénytársaság. Három indítvány a városi közgyűléshez. Az uj közkórház azonnali felépítése. A vízvezeték és csa­tornázás munkálatainak folytatása. El kell adni a városi erdőből! A városi tisztviselők fizetésrendezése Az ingat­lanforgalmat korlátozó törvény felfüggesztése. Szatmár, aug. 7. Szál már város törvényhatósági bizott­sága augusztus 12-én, hétfőn délután 3 óra­kor Jékey Sándor főispán elnöklésével köz­gyűlést fog tartani. A kánikula idejébe eső közgyűlés sokkal élénkebbnek Ígérkezik, mint akármelyik javaszezonbeli. A hétfői közgyű­lés elé három indítvány érkezett be a ta­nácshoz. Mind a három olyan érdekes és je­lentős tartalmú, hogy bizonyára alapos viták fognak megindulni fölöttük. (Az uj közkórház, vízvezeték, csatornázás.) Az egyik indítvány Ozory István rend­őrfőkapitányé. A tengődő, vétkes nem tőrő- dömségben magát túlélt jelenlegi várospoliti­kai rendszer könnyelmű mulasztásainak egész sorozatát juttatja eszünkbe ez a terjedelmes indítvány. Az uj közkórház felépítéséről, a vízvezeték és a csatornázás befejezéséről van benne szó. Csupa olyan kérdés ez, amelyek­nek bűnös elhanyagolását keservesen érzi a város minden polgára. Az ország egyik városa sem szégyen­kezhet olyan botrányos állapotban levő köz­kórház miatt, amilyen a szatmári. Egy elavult, a célnak egyáltalában meg nem felelő épü­letet tettek meg közkórháznak. Olyan hely a szatmári közkórház, amitől irtózik minden ember s csak a legvégső esetben adja rá a fejét, hogy ott keressen gyógyító ápolást. Ez a közkórháznak nevezett intézmény büszkél- kedhetik azzal is, hogy nincs megfelelő elme­betegmegfigyelő helyisége és a szerencsét­len embereket, akiket utólér e legszomorubb betegség, a csendőrségi fogdában kénytele­nek „elzárni“ megfigyelésre. Amilyen veszélyes a város és a vidék közegészségére ez a szégyenletes közkórházi állapot, épp olyan fölháborítóan kockáztatja a város lakóinak egészségét a csatornázás és a vízvezeték hiánya. Ilyen nagy városban, ahol mintegy 50,000 ember él összezsúfolva, a közegészség megóvásának első föltétele a tisztaság, amit ma hiába keresünk Szatmár városában. Az utcákon nyílt árkok büzlő szennyvize, amely a legkitűnőbb talaja a járványoknak, — fertőzi a lakosság levegőjét. Jó ivóvíz sincs, hosszú utakat kell tenni, mig az ember egy jóvizü kutat talál, vagy pedig desztillálni kell a vizet, hogy fogyaszthassuk. Ilyen szomorú állapotok közepette való­ban az utolsó órában kerül a város parla­mentje elé Ozory István rendőrfőkapitány indítványa, amely azt kéri a törvényhatósági bizottságtól, hogy haladéktalanul rendelje el az uj közkórház felépítését, a csatornázási és a vízvezetéki munkálatok folytatását, bár­milyen áldozatba kerül is, mert ezeknek a létesítményeket a lakosság életbiztonságának megóvása immár hálán „látatlanokká tette. A költségek fedezésének forrására is rámutat a főkapitány indítványa. Ott van a város hatalmas erdősége. Egy részét tegye eladóvá a város. Hívja föl a közgyűlés a pol­gármestert, hogy sürgősen tűzze napirendre az erdőériékesitő bizottságbsn az erdőeladás kérdését. (A tisztviselők fizetésrendezése.) A másik indítvány a városi tisztviselők lizetésrendezése érdekében érkezett a köz­gyűléshez. Az indítványt dr. Farkas Antal, dr. Nagy Vince, Bélteky Lajos, dr. Weisz Sándor, dr. Keresztszeghy Lajos, Róth Lajos, Bölönyi László, dr. Benedek József, dr, Fischer József, Unger István, Kótay Pál és Pető György írták alá. Az emberi megértés és méltányos belátás adta az impulzust ennek az indítványnak a benyújtására. Az a nemes fölfogás érzik ki ebből az indítványból, hogy nemcsak saj­nálkozni, szánakozni kell a drágaság sodró 1 árjában szenvedve küzködőkön, hanem mó- * dót kell találni a segítségükre. A háború az j életviszonyok felforgatásával elsősorban a l tisztviselők existenciája alól sodorta el a ta­lajt. Aföldmives, az iparos, a kereskedő mind hozzá tudja szabni kereseti igényeit az irtó­zatosan megdrágult megélhetési követelmé­nyekhez, csak a tisztviselő van rákényszerítve most is arra a szegényesen szerény fizetésre, amely a háború előtt is csak csúfolódásból volt mondható „úri" jövedelemnek. Szatmár város tisztviselői a legnagyobb béketüréssel és megadással viselték súlyos helyzetüket. Nem álltak oda a közgyűlés fóruma elé kérni, mert emberies érzésük azt sugalta, hogy a város polgárai között, akik­nek közdolgait munkálni vannak hivatva, lesznek olyanok, akikbe fogják látni a háború okozta nyomorúságos helyzetüket és fölfog­ják tárni rejtegetett sebeiket a polgárok vá­rosi parlamentjében. így is történt. Tizenkét bizottsági tag indítványt nyújtott be a közgyűléshez. Azt kérik, hogy küldjön ki a közgyűlés tizenkét tagú bizottságot a városi tisztviselők fizetés­rendezésének előkészítésére és a következő legközelebbi közgyűlés elé tetjesszen elő erre nézve részletes javaslatot. (Az ingatlanforgalom szabaddátételéért.) A harmadik indítványt dr. Keresztszeghy Lajos törvényhatósági bizottsági tag adta be: „írjon fel a törvényhatóság a kormányhoz az • iránt, hogy az ingatlanok forgalmának korlátozása kérdésében kibocsátott összes rendeleteket helyezze hatályon kívül és ál­lítsa helyre az ingatlanok eddigi szabad for­galmát és azon helyes célok elérésére, hogy a népet ott, ahol erre szükség van, földdel lehessen ellátni és hogy nem kívánatos ele­mek kezéből az ingatlant ki lehessen venni, vegye igénybe egyelőre rendeletileg, majd utóbb törvényhozási utón az ingatlanokra az állam részére a korlátlan kisajátítási jogot.“ Sz angoSoli megszállták Mangelsbet. Moszkvában angol és francia polgárokat letartóztattak. Moszkva, aug. 7. Hivatalosan jelentik, hogy Archangels- ket megszállották. Trotzki hadügyi biztos ebből az alkalomból parancsot közöl, mely­ben éles szavakkal bélyegzi meg a szovjetek ama tagjait, akik főcéljuknak életük meg­mentését tekintik, nem fordítottak minden erélyt a védelemre, árulóknak mondja őket, agyon kell lőni és megparancsolja, hogy tartóztassák le és állítsák forradalmi törvény­szék elé őket. Moszkva, aug. 7. Az Izvesztia jelenti: Az angoloknak és franciáknak a murman-vidéken való előnyo­mulásával kapcsolatban több itteni előkelő angol és francia polgárt letartóztattak. Szint­úgy több szerb és francia tisztet is, akiknek dolgai a szovjet-kormánynak gyanúsak voltak. Moszkva, aug. 7. Trotzkinak egy parancsa rámutat arra, hogy a cseh frontra küldött csapatok az ellenforradalmi pártba tartozó vasutasok amerikázása miatt lassan jutnak előre. A törvény szigorával fenyegeti meg a renitens vasutasokat. Moszkva, aug. 7. Északoroszország sajtóbiztosa Észak- oroszországban és Péterváron beszüntette a polgári lapokat. Berlin, aug. 7. Stockholmi táviratok szerint a cseh- szláv csapatok lassan, de biztosan vonulnak nyugat felé és egyik várost a másik után

Next

/
Thumbnails
Contents