Szatmári Újság, 1918. július (2. évfolyam, 155-180. szám)

1918-07-05 / 158. szám

2-ik oldal. *N Ilona, Koncz Mária, Koskó Anna, Kovács Róza, Kóródi Petronella, Kriszovánszky Irén Lakos Jolán, Lőrincz Mária, Mák Julia, Mi­hály Gizella, Nagy Leontine, Oláh Irén, Orosz Mária, Ötvös Mária, Papp Anna, Pcse- lár Erzsébet, Pintér Anna, Prágner Margit, Pungucz Terézia, Radics Mária, Rusz Anna, Spán Margit, Steiger Viktoria, Szabó Cecília, Szenek Ella, Szerdahelyi Ilona, Szilvásy Er­zsébet, Tamás Erzsébet, II. Tamás Erzsébet, Tamás Jolán, Teodorovics Ilon?, Tillínger Erzsébet, Tokár Stefánia, Tömör Julia, M. Calasantia, Cray Mária, Zsirkó Mária. Az irgalmas nővérek vezetése alatt ál­ló szatmári rk. óvónőképzőben a folyó tanév ▼égén képesített óvónők: Balás Mária, Bal- lács Irén, Bándi Mária, Bohus Margit, Bon­káló Berta, Boros Ilona, Bozsik Erzsébet, Csonka Erzsébet, Doszkocsil Ilona, Drágús Laura, Esztegár Berta, Faragó Ilona, Fánd- hy Margit, Fátyol Ilona, Fecser Mária, Fejes Éva, Fráter Blanka, Gittinger Terézia, Gra- bán Mária, Illés Margit, Kaisz Erzsébet, Ka- isz Mária, Kora Juliánná, Krauss Etelka, özv. Markocsán Károlyné, Szálka Irma, Mellau Ilona, Mészáros Margit, Molnár Gizella, Monics Margit, Muha Julánna, Nagy Etelka Nemes Etelka, Nitsch Gizella, Pallay Ilona, Papp Julánna, Petróczky Erzsébet, Polják Skobla Mária, özv. Püspöki Gézáné, Boro- missa Mária, Rektorik Erzsébet, Dormandházi Saághy Margit, Sajtos Anna. Schőberle Pi­roska, Strasser Rozália, özv. Svékus Lajosné Sinkó Lujza, Szabó Margit, Szabó Sarolta, Szegedi Margit, Szócska Heléna, Táinel Mar­git, Tóth Etelka, Trosztenszky Johanna, Var­ga Jolán, Vida Gyögyné, Rácz Katalin. 9 francia kamara a kékéért. Követelik az entente hadicéljainak nyilyánosságra hozását. Clemenceau bukása elkerülhetetlen. Genf, jul. 3. A párisi Le Temps jelenti: A francia kamara külügyi bizottsága kilenc szavazattal, öt szavazat ellenében, elhatározta, hogy fel­szólítja a kormányt: hasson oda, hogy a jö­vő hónap folyamán a szövetségesek kormá­nyai békés hadicéljaikat hozzák nyilvános­ságra. Clemenceau miniszterelnök távollétében a pénzügyminiszter válaszolt e határozatra. Kijelentette, hogy Franciaország hadi és bé­kecéljai ma is változatlanul ugyanazok, mint 1914. augusztusban voltak. Madrid, jul. 4. Clemenceau miniszterelnök bukása el­kerülhetetlen. Utódjául Millerand-t emlegetik. Ez esetben katoni diktatúra következnék. De szó van Briandról is, akinek a miniszterel­nöki székbe kerülésével megszüntetnék Cail- laux pőrét. A harmadik jelölt Viviani. Bécs, jul. 4. Newyorki távirat szerint Lansing a kongresszus bizottságában kijelentette, hogy az ellenséges országok államférfiainak be­szédei nem késztetik Amerikát eddigi állás­pontjának megváltoztatására. A háborút foly­tatni kell az ellenséggel a győzedelmes be­fejezésig. Azt is kijelentette, hogy az ő hite szerint a döníés ebben a háborúban és ezzel a háború befejezése már nincs messze. Bécs, jul. 4. A Neue-Freie-Presszének táviratozzák Berlinből: Párisi jelentés szerint Alfonz spa­nyol király a napokban a francia főváros­ban tartózkodott, hogy operációnak vesse ma­gát alá. Azt nem tudják, hogy a spanyol uralkodó érintkezett-e politikusokkal is. Genf, jul. 4. Az Echo de Páris a következő hirt közli: A francia szociáldemokrata pártban sokan azt követelik, hogy Thomas volt mi­nisztert, szocialista vezért a pártbiróság elé állítsák. Azt vetik szemére, hogy Ribol volt francia miniszterelnökkel egyetértésben visz- szautasitotta ^uszíria-Migyarország békeaján­latát. Íz Oroszországban pázdjMó csehek és tötök. Mihály nagyherceg az orosz néphez. Kopenhága, jul. 4. Alexandrovics Mihály nagyherceg kiált­ványt bocsátott ki, amelyben tudatja az orosz néppel, hogy kötelességének tartja Oroszor­szágban a rendet, a birodalom tekintélyét helyreállítani. Amnestiát igér mindazoknak, akik a mostani kormány megbuktatásán és elkergetésén fáradoznak. Stockholm, jul. 4. A pétervári Pravda főszerkesztője be­szélgetett a Politiken főszerkesztőjével, aki­nek Oroszország belső helyzetéről ezeket mondta: Oroszországban a legnagyobb el­lenség az éhség. A csehekkel és tótokkal rö­videsen elbánnak. A parasztok között semmi­féle ellenforradalmi mozgalom nem észlelhető. Washington, jul. 4. Francis, az Egyesült államoknak Wolog- dában tartózkodó oroszországi nagykövete jelenti a külügyminisztériumnak, hogy a bol­sevikek az archangelszki ideiglenes kormány tagjait letartóztatták. Stockholm, jul. 4. A volt cárt, mint az Odeski Listok je- í jenti, Jekaterinburgból Altaiba vitték és ott ' egy gyárban helyezték el, Minthogy az a 1 gyár nem vasúti állomáson van, 11. Mihlós I cárt kocsin vitték oda. Kopenhága, jul. 4. A moszkvai lapok jelentik Kiewből, j hogy Miljukow és a kadettpárt elnöke, Win- wer odaérkeztek. Miljukow fölkereste Mumm 1 német követet abból a célból, hogy lehetővé tegye Berlinbe való utazását. A kadéttpárt- nak az a terve, hogy a feloszlatott birodalmi j duma összes tagjait, valamint mindazokat, ’ akik az első, második és harmadik dumá­nak tagjai voltak, kongresszusra hívják össze. — A királyné megrágalmazó! ellen. Bécsböl jelentik: Bécsi parlamenti körökben hire jár, hogy Seidler miniszterelnök tegnapi kijelentésének folyományaként szigorú vizs­gálatot indítottak annak kipuhatolása céljá­ból, hogy kik az értelmi szerzői és terjesz­tői az utóbbi napokban a királyi párról, fő­képp a királynéról forgalomba hozott rágal­mazó híreknek. Annyit már sikerült megál­lapítani, hogy tervszerű akcióról van szó, A német képviselőka parlament legközelebbi ülésén szóba hozzák ezt áz ügyet és felvi­lágosítást fognak követelni a kormánytól, hogy minő büntetéssel sújtják e híreknek értelmi szerzőit és terjesztőit. — A török szultán meghalt. Kons­tantinápolyból jelentik: V. Mohamed, Török­ország szultánja egy heti betegség után teg­nap este 7 órakor meghalt. A szultán 1844-ben született Konstantinápolyban. Utódja Jussuf Izzedin herceg trónörökös. Gróf Bu­rján külügyminiszter csütörtökön délelőtt a bécsi török követségen látogatást tett és a szultán elhalálozása alkalmából tolmácsolta az osztrák-jt agyar kormány részvétét. flllamosip a nemzetiségi is­koládat. A román püspökök a kulturzóna kiépi - tése ellen. Budapest, jul. 4. Már.Jankovich Béla kultuszminiszter- sége alatt megkezdték a vallás és közokta­tásügyi minisztériumban a nemzetiségi is­kolák államosításának és a kulturzóna kiépí­tésének munkálatait. Gróf Apponyi Albert, Janhovichnak az utóda, folytatta ezt a mun­kát. A román főpapok és a püspökök az első perctől kezdve igen erős akciót indítot­tak az iskolák államosítási tervezetének meg­valósítása ellen. Mikor gróf Apponyi Albert lett a kultuszminiszter, arra kértek, hogy ha­lassza a kérdés megoldását a háború utáni időre. Bár a főpapok mindent elkövettek, hogy Apponyit leszereljék, Apponyi azonban hajthatatlan maradt. Elhatározott szándéka volt e kérdést a legrövidebb idő alatt meg­oldani. Időközben Apponyi kivált a kabinetből és utódja gróf Zichy János lett. A román főpapok és püspökök sietve jelentkeztek az uj kultuszminiszter előtt és őt is kérték a nemzetiségi iskolák államosításának elha­lasztására a háborúra való tekintettel. Zichy János azonban nem kis csalódására a román főpapoknak kijelentette, hogy ő is feltétlenül ragaszkodik a tervezet megvalósításához; mert éppen a mostani háborús időt tartja legalkalmasabbnak arra. Beavatott forrásból arról értesülünk, hogy a kulturzóna kiépítésének munkája nagy apparátussal folyik. A legrövidebb időn belül minden valószínűség szerint el ia készül. Zichy János kultuszminiszter föltét­lenül ragaszkodik a nemzetiségi iskolák ál­lamosításához és a nemzetiségi vidékeket határoló kulturzóna felállításához. HÍREK. — Uj szatmári ügyész. A király dr. Virágh Géza zilahi törvényszéki jegyzőt a szatmári ügyészséghez ügyésszé nevezte kL — Kenyér nélkül maradnak, akik nem jelentkeznek összeírásra! A köz- élelmezési miniszter elrendelte, hogy az uj termésből való ellátás céljából összeirandók. pontosait mindazok, akik nem termelők, te­hát közellátásra vannak utalva. E rendelet­nek megfelelően Szatmár város közélelmezési hivatala a lapokban és külön plakátokon is felhívta a város lakosságát, hogy jelentkez­zék összeírásra. A közönség azonban, úgy látszik, nem veszi komolyan a hatóság fel­hívását. Ugyanis csütörtökön kezdődött az összeírás, de alig jelentkeztek néháöyan. A jelentkezés elmulasztása pedig nagyon kelle­metlen következményekkel fog járni. Azok, akik nem jelentkeznek: kenyér nélkül fog­nak maradni, mert a hatóság csak azok ré­szére juttathat majd lisztet, akik fel vannak véve a jegyzékbe. A jegyzéket be kell mu­tatni a közélelmezési miniszternek, aki annyi ember részére fog lisztet utalni Szatmárra, amennyi a jegyzékben szerepel. A jelentést elmulasztók arra számítanak, hogy majd vá­sárolhatnak gabonát, mint tavaly. Ebben a számításukban azonban csalódnak, mert a kormány az idei termést már a cséplésnéí mind átveszi, a termelőnek abból nem sza-- ban eladnia egy szemet sem. A termelőnek, csak a saját háztartása szükségletére való mennyiséget fogják visszahagyni. Mindenki­nek, aki nem termelő, saját jól felfogott ér­dekében áll tehát, hogy a kitűzött napokon*

Next

/
Thumbnails
Contents