Szatmári Újság, 1918. július (2. évfolyam, 155-180. szám)

1918-07-16 / 167. szám

4-ik oiáal. Szatm ár i Újság Szatmár, 1918. julius 16. 3933—9934—1918. számok. HIRDETMÉNY. Városi tanács a m. kir. Földmivelésü- gyi Miniszter Urnák a sertés-hizlalás felté­teleiről szóló 105600—1918 számú redeletét az alóbiakban közhírré teszi: v Hizlalás háztartási és gazdasági szük­ségletre. 1. §. Háztartási és gazdasági szük­séglet címén egy darab sertést saját gazda­ságában vagy háztartásában a helyi hatóság­hoz intézendő előzetes bejelentési kötelezett­ség mellett bárki hizlalhat. Egy darabon felül háztartási és gazda­sági szükséglet címén bárki, csak annyi ser­tést hizlalhat, amennyi sertésnek zsírjára és szalonnájára a háztartásban vagy a gazda­ságban ellátást élvező személyek vagy sza­lonna járandósággal biró munkások ellátása végett, figyelembe véve a fennáió szabályok értelmében fogyasztható fejadag mennyiséget, igazolt szüksége van. 2. §. A háztartási és gazdasági szük­ségletre szolgáló hizlalásokra az engedélyt a hizlaló magán- és gazdasági viszonyainak alapos mérlegelésével kis és nagy községek­ben két darab sertésig a hizlaló telep he­lyére illetékes községi elöljáróság, két darab sertésen felül a járási főszolgabíró, r. t. és törvényhatósági városokban a polgármester, Budapest székesfőváros területén a kér. elöl­járóság adja meg. Ily engedély csak azoknak adható, akik a hizlalásra szánt sovány sertéssel és a szűk séges hizlaló takarmánnyal saját termésű készletükből, vagy hatósági engedély alapján beszerzett (kiutalt) takarmánnyal rendelkeznek. Azok a hatósági engedélyek melyek szerint gazdasági szükséglet cimén húsz da­rabnál több sertéshizlalása engedélyeztetik jóváhagyásom esetén bírnak csak érvénnyel. 3. §. Aki nem saját, hanem más ma­gán háztartás szükségletére kíván sertést hiz­lalni, erre a második §-ban megjelölt ható- j Sághoz intézendő kérelem alapján csak az esetben nyerhet engedélyt, ha a hizlaltató tél lakóhelyére illetékes hatóság által a szük­séglet mértéke valamint az ellátatlanság iga­zoltatott: 4. §. Ha valaki több járás vagy több törvény hatóság területén fekvő háztartásnak vagy gazdaságnak zsirt és szalona szükség­letét gazdaságának egy helyén kívánja hiz­lalással biztosítani, az ilyen czimen hizlalható | sertések számát az egyes háztartásokra illet- j ve gazdaságokra külön-külön illetékes első­fokú közigazgatási hatóság igazolása alapján a hizlaló telephelyére illetékes törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg és amennyi­ben az igy hizlalt sertések száma a húsz darabot maghaladná, a hatósági engedélyek a 2. §. utolsó bekezdésében foglaltakhoz ha­sonló jóváhagyás végett hozzám felterjesz- tendők. 5. §. Amennyiben a háztartási vagy gazdasági szükséglet a hizlalás tartama alatt csökkenne, vagy a hízókat a további hizla­lás alól bármi okból ki kellene venni, a fe­leslegessé vált és a hizlalásból kivont serté­sek az Országos Közélelmezési Hivatal ren­delkezése alá nem esnek. Ezen esetben az engedélyes hizlaló az Országos Sertésforgal­mi Irodát az átvétel esetleg a további hizla­lás iránt intézkedés végett azonnal értesíteni köteles. 6. §. Azt, hogy valaki a háztartási il­letve gazdasági szükségletre szolgáló serté­sek hizlalására saját terméséből mennyi és milyen szemes takarmányt használhat fel, a hatóság az idevonatkozólag kiadandó kor­mányhatósági rendelkezések alapján a hizla- lási engedélyhen állapítja meg. 7. §. Aki a hatóságnál házi vagy gaz­dasági szükségletre szolgáló serléshizlalásra j engedélyt kapott a kihizlalt sertéseket csak í az esetben vághatja le és használhatja fel, j ha a hizlalást engedélyező hatóságtól (lásd. j 2. és 4. §§-ok) a felhasználására a kellő j időben kikért külön engedélyt megkapta. á A vágás engedélyezésének feltételeit az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető Mi­niszter ur velem egyetértőig külön rende­letben fogja szabályozni. Hizlalás közszükségleti célokra: 8. §. Házi és gazdasági szükségleten felül sertést hizlalni kizárólag közszükségleti célokra lehet. Közszükségleti célokra hizlalási szerző­dést köthetnek: a) oly gazdálkodók akik a hizlalásra alkalmas sovány sertésekkel, vagy a beszer­zendő ilyen sertések szükségletére saját ter­mésű készletük feleslegéből megfelelő meny- nyiségü szemes takarmánnyal rendelkeznek és akiknél a szakszerű hizlalás előfeltételei megvannak: b) oly gazdaszövetkezetek (társulatok) melyeknek főleg kisgazdákból álló tagjai a szükséges sertés anyaggal rendelkeznek az ily érdekeltségek a hizlaló szemes takarmány feloldásánál vagy kiutalásánál elsőbségben részesiltetnek: c) oly ipari hizlalók akiknek hatósági­lag engedélyezett hizlaló telepük a szaksze­rű hizlalás követelményeinek megfelel: 9. §. A 8. §-ban felsoroltak, akik tehát közszükségleii célra sertéseket kívánnak hiz­lalni az Országos Sertés forgalmi irodával tartoznak szerdődést kötni, mely szerződé­sek nevezett iroda által hozzám bemutatva jóváhagyásom után válnak érvényessé. A szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatok a megfelelő hatósági bizonylatok­kal ellátva az Országos Sertésforgalmi iro­dához vagy annak helyi képviseleteihez in- tézendők: 10. §. Városok és 10.000-nél több la­kossal biró községek, hadiértékü üzemek fogyasztási szövetkezetek, beszerzési csopor­tok (jóléti bizottságok) intézetek és katonai alakulatok melynek megfelelően berendezett és saját üzemükben kezelt hizlaló t leppel rendelkeznek, saját szükségletükre az Orszá­gos Sertésforgalmi Irodával kötendő előzetes szerződés alapján sertéseket hizlalhatnak. Városok hadiérdekü üzemek fogyasztá­si szövetkezetek, beszerzési csoportok (Jóléti bizottságok) és intézetek melyek szükségle­tük biztosítása végeit nem saját üzemükben hanem más hizlaló utján kivánnak sertéseket hizlaltalni, ily célból a 8. § bán megjöltek- kel hizlalási szerződéseket köthetnek. Az első és második bekezdés alapján kötött szerződések azonban csak úgy érvé­nyesek, ha azokat az Országos Közélelme­zési Hivatalt vezető miniszter úrral egyetér­tőig jóváhagyom: a szerződéseket a meg­kötésétől számított 8 napon belül az Orszá­gos Sertésforgalmi Iroda utján kell jóváha­gyás végett hozzám bemutatni. Ily szerződések jóváhagyásánál elsőb­bségben kívánom részesíteni azokat a váro­sokat, vállalatokat slb. amelyek kis tételek­ben olyan kis gazdákkal kötöttek hizlalási szerződéseket, akik egyenként legfeljebb csak 10 dib. sertést hizlalnak s a hizlalásra szük­séges takarmánnyal saját termésű készletük­ből rendelkeznek. 11 §. A szerződés alapján hizlalandó sertések a beállítástól kezdve az Országos Közélelmezési Hivatal rendelkezése alá ke­rülnek, mihez képest átvételük, feldolgozásuk és felhasználásuk csakis a nevezett hivatal rendelkezése szerint történhetik. 12. §. A hizlalásra szükséges takar­mánynak felhasználására szükségszerű felol­dása illetve kiutalása iránt esetenként az Or­szágos Sertésforgalmi irodával kötött szer­ződések jóváhagyásával egyidejűleg fogok intézkedni. 13. §. A sertés hizlalások nyilvántar­tása és ellenőrző munkáikkal megfelelően támogatni kötelesek. Büntető rendelkezések. 14. §. Aki a jelen rendeletemet, vagy a hatóságnak a jelen rendelet alapján kibo­csátott valamely rendelkezést megszegi vagy kijátsza, az amenyiben cselekménye sulyo- sobb büntelőrendelkezés alá nem esik a m. kir. minisztérium 2592—1918 M. E. számú rendeletének 6. § a értelmében kihágást kö­vet el és hat hónapig terjedhető elzárással ás Kettőezer koronáig terjedhető pénzbünnte- téssel büntetendő. 15. §. Azon sertések tekintetében a melyekre nézve a kihágást elkövették, ugyan­csak az előbb idézett rendeletszakasz értel­mében elkobozásnak van helye. Nem lehet elkobozni azokat a sertése­ket, amelyek a birtokosokat a jelenrendelet értelmében a saját háztartási 'és gazdasági szükséglete cimén megilletik. 16. §. Aki a jelen rendelet értelmében közszükségleti célokra lekötött sertéseit jog­ellenesen elidegeníti, megsemisiti, elfogyaszt­ja, vagy a közszükséglet elől egyébb módon elvenja, arra a m. kir. minisztérium 2592— 1918 M. E. számú rendeletének 7 §-a ér­teimében a törvényhatóság első tisztviselője a fél és az Országos Sertésforgalmi iroda meghalgatása után a közszükséglet kielégí­tése elől elvont sertések értékének kétszere­séig terjedhető kártéritő összeget szabhat ki, melyet a felmerült eljárási költségek levoná­sával általam az Országos Közélelmezési Hi­vatalt vezető miniszter Úrral egyetértőleg később meghatározandó közigazgatási célra kell fordítani. A hozandó határozat ellen annak közlésétől számítandó tizenöt nap alatt a 2592—1918 M. E. számú rendelet 7. §-a értelmében a marasztalt fél vagy az Orszá­gos Sertésforgalmi iroda által az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető Miniszter Ur hoz intézendő felebbezésnek van helye. A fentiek értelmében kiszabandó kár­térítések cimén befolyó összegeket gyümöl- csöztető kezelés végett az Országos Sertés­forgalmi irodához kell juttatni. Átmeneti és vegyes rendelkezések. 17. §. A 3658—917 M. E. számú ren­delet alapján adott hizlalási engedélyek amennyiben a hizlalás a jelen rendelet meg­jelenését megelőzőleg legalább 30 nap előtt meg nem kezdetett érvényükét vesztik. 18. §. Ez a rendelet azonnal életbe lép és a legszélesebb körben közzéteendő. Kelt Budapest, 1918 junius 18. Gr. Serényi s. k. Földmivelés ügyi miniszter. Szatmár-Németi sz. kir. város tanácsá­nak 1918 junius hó 2-án tartott üléséből. Városi tanács. HIRDETMÉNY. Az Országos Közélelmezési Hivatalt ve­zető Miniszter Ur 120000—19-18. számú ren­deletében meghagyta, hogy a lakosság ellá­tatlan része, vagyis akinek a zavartalan liszt- ellátás érdekében folyó évben búza vagy rozs termése nincs, összeirassék. Városi Közélelmezési Hivatal e hó fo­lyamán hirdetményekben, hírlapokban s dobszó utján is felhívta az ellátatlan lakos­ságot jelentkezésre, azonban — bár a kitű­zött határidő lejárt, a felhívásnak kellő eredménye nem lett, mivel megállapittatoít, hogy mintegy 1500—2000 család jelentke­zése maradt el. E helyen utoljára hívjuk fel az ellá­tatlan közönséget és ismételjük, hogy akik a jelentkezést elmulasztják, 1918. aug. 15-től kezdve hatóságtól liszt ellátásra nem számíthatnak. Az elmaradottak jelentkezésének pótlá­sára kitűzzük julius hó 15—16—17. napjait, mikor is a még be nem jegyzettek a betű rend betartása nélkül a Rákóczi-utcai állami iskolában — a Bejelentő hivatal által igazolt jegyzékkel felvételre jelentkezzenek, mivel a kitűzött határidő után az ellátási jegy­zékbe pótlólag senki sem lesz felvehető. Ugyanitt figyelmeztetjük az üzemek, in­tézetek s intézmények tulajdonosait vagy ve­zetőit — kiknek igényük eddig utalvánnyal lett kielégítve, hogy létszám vagy igénybeje­lentését megtenni el ne mulasszák. Szatmár, 1918 julius 13-án. Városi Közélelmezési Hivatal. Sárközi és Szász Északkeleti könyvnyomdája, Szatmár-NémetiJZárdával szemben,)

Next

/
Thumbnails
Contents