Szatmári Újság, 1918. július (2. évfolyam, 155-180. szám)

1918-07-13 / 165. szám

Szombat

\

gzittmAr, ISIS, Julius 13»

€i'5fizttési árak helyben és vidéken:

Egé^z CVT6 wŰ K. Fél évre 15 K. Negyed évre 7 K 50 f. Egy hóra 2 K 80 {.

Egyes 8iára áia 1? fillér. Pályaudvarokon 16 fillér.

Független politikai napilap.

Főszerkesztő : Dr. Havas Miklós. Felelős szeikeszfő: Szalénczy József.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kazinczy-u. 20. sz Telefonszám : 455. Főszerkesztő telefonja: 471. Laptulajdonos:

Demokráczia Lapkiató Részvénytársaság.

A itiyifkapért leszavazta a magyar nyelvet.

hat elemihez kötötték a szavazati jogot.

A nők választójoga. — A képviselőház izgalmas ülése.

Budapest, jul. 12. {

A képviselőház Szász Károly elnöklésével ma folytatta a választójog II. szakaszának vitáját.

Plaühy György a Bizony-párt nevében indítványt nyújtott be: Választó legyen aki az elemi népiskola négy osztályát elvégezte, vagy magyarul irni és olvasni tud.

Létay Ernő javasolja: Választójogot kapjanak mindazok, akiknek arany vagy ezüst vitézségi érmük van, az ellenség előtt megsebesültek, megrokkantak.

Csermák Ernő és Kovácsy Kálmán felszólalásai után az elnök fél egykor öt perc szünetei adott. A szünet azonban félóránál lovább tartott, mert a munkapártiak csekély számban voltak jelen. Szünet alatt a folyosó rendkívül élénk volt. A vezető politikusok nagy csoportok vették körül, Gróf Tisza István és Teleszky János a munkapárti képviselőknek magyaráztak. Wekerle miniszterelnök Károlyi Mihály gróffal és Baíthány Tivadar gróffal tárgyalt a módosításokról. And- rássy Gyula gróf a nők választójogi mozgalmának vezéreivel beszélgetett.

Egy óra után a képviselők betódultak a terembe. Az elnök nagy leszültség közepette nyitotta meg a gyűlést.

Wekerle miniszterelnök kijelentette, hogy ■szavazás előtt ki akar térni néhány részletre. Bár lényegesnek tartja a katonai jogcímet, a megegyezés kedvéért azonban hozzájárul annak elejtéséhez. A négy elemire vonatkozó álláspontját azonban fenntartja. A négy elemi jogcímének elfogadása lényeges a jogkiterjesztés szempontjából épugy, mint a magyar nép elemi képzettségének szempontjából. Apponyival megvizsgálták, hogyan lehetne a hat elemit általánossá tenni a népoktatásban, de kiderült, hogy 10 éves rendkívül költséges munkára lenne szükség, hogy általánossá tegyék a hat elemit. Hozzájárul ahhoz, hogy dr. Falussy Árpád indítványát, mint különös kelléket beillesszék a második szakaszba. Ez lenne a honorálása a magyar nyelvnek is. Hozzájárul a nyolcholdasok választói jogcíméhez.

Az elnök ezután jelentette, hogy a második szakaszhoz 16 módosítást, illetve indítványt nyújtottak be. Elrendeli a szavazást

A képviselőház óriás* többséggel, Wekerle miniszterelnökkel és a kormány tagjaival együtt a javaslat II. szakaszát a bizottság által végzett módosítással vagyis a hat elemi föltételével szavazta meg.

Ezután dr. Falussy Árpád különvéle- I ménye került szavazásra, amely tudvalevőleg I négy elemit akart, a magyarul irni'és olvasni j tudással, a választói jogcím feltételéről. Ezt 96 szavazattal, 77 ellenében, elvetették, vagyis nemcsak dr. Falussy Árpádot, hanem az indítványához hozzájáruló Wekerlét is leszavazták.

Dr. Falussy Árpád indítványának leszavazása után gróf Batthyány Tivadar indítványát és a többi ellenzéki javaslatokat is elvetette a többség.

Wekerle Sándor miniszterelnök Falussy indítványa mellett szavazott. A Károlyipárt és az egész baloldal is. A munkapárt nemmel szavazott. Nagy meglepetést keltett, hogy gróf Serényi Béla is nemmel szavazott. Amikor gróf Tisza kimondotta a nemet, nagy zaj támadt a Házban. A munkapárt éljenzett. A baloldal abcugolta Tiszát. Des- bordes Ernő, aki Falussyt megelőzőleg ugyanolyan indítványt terjesztett be, mint most Falussy, most leszavazta saját indítványát. Herceg Ferenc és Kozma Andor is nemmel szavaztak.

Felkiáltások a baloldalon: A magyar

irókl

Návay Lajos igennel szavazott. A baloldal megéljenezte.

Mikor Falussy Árpád indítványát leszavazták, Sümegi Vilmos közbekiáltott: | Örök gyalázata lesz a magyar parlamentnek, hogy a magyar nyelvet leszavazta!

A Ház azután Szilágyi Lajosnak amaz indítványát, hogy a bronz vitézségi érmes katonák is kapjanak szavazati jogot, elfogadta.

Az elnök félháromkor felfüggesztette az

ülést.

Dr. Nagy Vince szatmári képviselő:

— Most következik Varga Gyula lefejezése ! (Hosszú derültség.)

Háromneevedötkor folytatták a tárgyalást. Áttértek a nők szavazati jogára vonatkozó előadói indítvány tárgyalására.

Wekerle Sándor miniszterelnök kijelenti, hogy a nők választójoga mellett törhetetlen, ezért uj III. szakaszt nyújt be. E szerint választójoga lenne az 1. szakaszban fogl .lt általános kellékek mellett azoknak a nőknek, aki 1.) a polgári vagy más középiskola 4 osztályát elvégezték, 2.) felesége vagy özvegye olyan férfinak, aki gimnáziumot, reáliskolát vagy ezekkel egyenrangú J katonai intézetet végzett, 3.) azon hajadonok, > özvegyek, vagy elvált nők, akik mezőgazda- j ságot, ipart vagy kereskedelmet önállóan ] őznek és legalább 100 K egyenes adót fizetnek.

Landauer Píla nem szavazza meg ezt a javaslatot és módosító indítványt tesz.

Farkas Pál elfogadja Wekerle javaslatát. Szabó István (nagyatádi) tiltakozik az ellen, hogy a falusi nőket kizárják a választójogból.

Gróf Károlyi Mihály elfogadja Wekerle javaslatát, de azzal a kiegészítéssel, amit Fényes László fog előterjeszteni a nők választójogára vonatkozólag. A 100 korona adót magasnak tartja az egész javaslat nem elégíti ki. Ő és pártja olyan választójogot követel, amely az egész népre kiterjed.

Teleszky János nem fogadja el a javaslatot. Nem kell a politikát a családba vinni. Csak a családfentartó nőnek legyen választójoga ;

Fényes László javasolja, hogy minden nőnek, aki legalább nyolc holdon gazdálkodik, adjanak választójogot.

Giesswein Sándor elegendőnek tart 50 korona adót.

Huszár Károly az önálló vagy család- fenntartó nőknek választójogot követel.

Tisza István ellenzi a nők választójogát. A politikát ne vigyék a családba. A nép ellene van a nők választójogának. A politika a férfiak dolga. A nők nem valók a politikai harcok áradatába.

Wekerle miniszterelnök: Nem a.nőknek van szüksége a közéletre, hanem a közéletnek a nőkre. Sok szociális kérdésben, mint az anya és csecsemővédelem kérdésében is, a nők közreműködése nélkül a helyes megoldás lehetetlen. Kéri a javaslat elfogadását.

Ezután a tárgyalást félbeszakították.

Lovászy Márton Léhne Hugó mentelmi jogának megsértése ügyében tett bejelentést, amelyet kiadtak a mentelmi bizottságnak.

A legközelebb ülés 17-én lesz.