Szatmári Újság, 1918. július (2. évfolyam, 155-180. szám)

1918-07-09 / 161. szám

ílőflzví^sl árak helyben és vidéken:

Egész évre 30 K. Fél évre 15 K. Negyed évre 7 K 50 f. I Egy hóra 2 K 80 f.

Egyes szám ái^ 12 fillér. Pályaudvarokon 16 fillér. |

Független politikai napilap.

Főszerkesztő: Dr. Havas Miklós. Felelős szerkesztő: Szalénczy József.

I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kazinczy-u. 20. sz Telefonszám: 455. Főszerkesztő telefonja: 471. Laptulajdonos:

| Demokráczia Lapkiacó Részvénytársaság.

Szatmír város hözgyfilésB.

Miért mellőzi a kormány Szatmári mindenben ?

Szatmár, jul. 8.

Szalmár város törvényhatósági bizottsága dr. Vajay Károly kir. tan. polgármester elnöklésével hétfőn délután tartotta rendes havi közgyűlését. A tárgysorozat rövid egyhangú közgyűlést ígért, azonban a tárgyalás során mégis merültek fel olyan kérdések, amelyek hosszabb vitára adtak alkalmat.

A polgármester a közgyűlés megnyitása í után kijelölte a hitelesítő küldöttség tagjait \ és a hitelesítés idejét julius 12-re, délután 3 órára tűzte ki.’

(A polgármester havi jelentése)•

Székely Endre tb. tanácsnok olvasta föl a polgármester havi jelentését, amelyben beszámolt a következőkről:

(Az aratás.)

Megkezdődött az aratás a város egész határában. Már nem csak őszi árpát, rozsot, hanem búzát is aratnak. A junius 4. és 5- iki fagy következménye a kalászosokban is jelentkezett. A buzavetések jelentékeny része, hála Istennek, sértetlen marad. Kisebb részben azonban 10—12 fokos, sőt teljes kár is mutatkozott. A földmivelésügyi minisztertől nyert megbízás alapján körülbelül 4—5 hold buzavetés faxarmánynak való lekaszálására adtam engedélyt, miután bizottságilag megállapítást nyert a teljes kár.

Hogy a gabona miként fizet, azt még nem tudjuk, csak sejtjük, hogy közép termésünk lehet.

Megemlítem itt, hogy illetékes helyen kellő időben bejelentettem a város birtokos közönségének 200 katonai arató munkásra vonatkozó igényét s tegnap vettem az alispánnak, mint a vármegyei munkabizottság «lnökének távirati értesítését arról, hogy a julius 1-re kért és a honvédelmi miniszter ur által kiutalt katonai és hadifogoly munkások forgalmi nehézségek miatt késnek, egyúttal azt ajánlotta az alispán, hogy a gazdák Beregvármegyében a fagykár miatt munka nélkül maradt gazdasági munkásokat fogadják fel. Erre telefonon felhívtam Beregvár- megye kir. gazdasági felügyelőjét, aki arról értesített, hogy már valamennyi felesleges munkásukat Pestmegyébe vitték aratni. Ily körülmények közt a meglevő munkaerővel minden bizonnyal lassabban fog menni az aratás, de azt hiszem, hogy nagyobb kár a munkáshiányból származni nem fog, különösen, ha a katonai arató munkások is késve, de megjönnek.

(Széna és szalma-rekvirálás.)

Bejelentem, hogy a földmivelésügyi miniszter rendelete alapján a vármegyei takarmánybizottság Szatmár-Németi városra 1000 mázsa szénát és 1000 mázsa tavaszi szalmát vetett ki, amelyet önkéntes felajánlás utján kell a hadsereg szükségletére beszolgáltatni.

Mielőtt az intézkedéseket megtettem volna, a helyi gazdasági intéző bizottság véleményét és javaslatát kértem. E javaslatból megállapítottam azt, hogy a reánk kivetett kontingens meghaladja gazdáink teljesítő képességét és a máris érezhető igen nagy takarmányhiány mellett a legkisebb készlet elszállítása is tejtermésünket, mezőgazdasági munkánk zavartalanságát és állattenyésztésünket a legkomolyabban veszélyezteti. A múlt évi nagy szárazság és a téli és tavaszi csapadékhiány miatt a szénatermés oly silány és oly csekély, hogy az egész termés nem tesz ki 1000 métermázsát. A tavaszi szalma is kevés s ami van, az a szénahiány pótlására szükséges.

Miután a legnagyobb takarmányinség- nek nézünk eléje, a bizottság azt javasolja, hogy a város kérje a takarmány hivatalos szakértői megállapítását és annak alapján a beszolgáltatástól való mentesítését, ha pedig ez nem lehetséges, ám jöjjön a rekvirálás, mert önkéntes felajánlás utján a kontingens biztosítása kivihetetlen.

Ilyen értelemben már meg is tettem az intézkedéseket.

(Szarvasmarha-rekvirálás.)

A szarvasmarha-rekvirálás is súlyos teherként nehezedett gazdáinkra. Az első Ízben reánk kivetett 80 drb. marhát valahogy sikerült beszolgáltatni, de ha újabb rekvirálás következik, a hatósági igénybevétel elkerülhetetlen lesz. A rekvirálási ár és a forgalmi ár közötti különbség a legtöbb helyen s igy nálunk is arra kényszeritette az állattartó gazdákat, hogy a kárt maguk közt osz- szák meg. Ezt egyszer meg lehetett tenni, de többször nem bírják. A reánk kivetett 80 drb. marhát junius 15 én pontoson beszállítottuk. Az árkülönbséget a gazdák 2000 korona hijján befizették. Ezt az összeget a közpénztár előlegezte. Noha a behajtásnak szankciója nincs, remélem, hogy ezt az ösz- szeget is sikerülni fog a hátralékosoktól beszedni. Ha be nem fizetnék, a legközelebbi rekvirálásnál a hatóság első sorban ezeknek a hátralékosoknak a marháit fogja igénybe venni. Az előlegezett 2000 korona pedig a kincstár által a vételár után fizetett 3 százalékból a közpénztárnak vissza fog térülni.

(A közélelmezési hivatal és a szeszfőzde mérlege.)

Múlt havi jelentésemben jelentettem, hogy a közélelmezési hivatal és a központi szeszfőzde mérlege ezen közgyűlésre beterjesztetik. Jelentem, hogy a közbejött nehézségek miatt a mérlegek csak a jövő havi közgyűlésre lesznek beterjeszthetők, igy kellő idő fog rendelkezésre állani azok előkészítő tárgyalásaira is.

Központi szeszfőzde és ecetgyár üzemvezetője a két vállalat alkalmazásából kilépett. Ezen vállalatok további szakszerű vezetéséről megfelelően gondoskodunk és a legnagyobb bizalommal tekinthetünk jövő működésük elé.

Az 1918. évi augusztus hó 15-ikétől való lisztellátás biztosítása nagy előkészítő munkát ró a közélelmezési hivatalra, mely kimeritő intézkedéseket tett a zavartalan ellátás érdekében.

í

Ugyancsak kellő intézkedések tétettek a közfogyasztási célokra igénybeendő feles termények átadására és átvételére nézve is, minek teendőit a szervezett átvevő bizottságok fogják teljesíteni.

(A közegészségi viszonyok.)

A közegészségügyi viszonyok annyira javultak, hogy a ragadós szái- “és körömfájás miatt beszüntetett vásárt folyó hó 10-én újból megnyithatjuk. Az erre vonatkozó hirdetmény a helyi lapokhan már közzé is tétetett.

(A 12-es honvédek hazahelyezése.)

Végül indítványozom, hogy a m. kir. 12. honvéd gyalogezred hazahozatala iránt mél- tóztassék felirattal élni a nagyméltóságu m. kir. honvédelmi miniszter úrhoz, minthogy a hazajövetel összes tárgyi-akadályai megszűntek. A felirat megszerkesztésével méltóz- lassék a városi tanácsot megbízni.

(Szatmár mindenből kimarad.)

Dr. Fischer József a polgármesteri jelentés kapcsán rámutatott arra, hogy Szatmár ' várost mindig mellőzik, amit annak tulajdonit, hogy a város vezetősége nem fejt ki elég agilitást a város érdekében a kor itánynál. Nem kapta vissza Szatmár a gyorsvonatot, amely csak Debrecenik közlekedik. Kimaradt Szatmár a repülőgép-postajáratból is. És minden ilyen kimaradás a város tekintélyének, értékének rovására megy. Kéri a polgármestert, hogy erélyesebb közbenjárást fejtsen ki a szatmári kereskedelmi és iparkamara felállítása érdekében. Attól függ minden, hogy égy város mennyire tudja érvényre juttatni tekintélyét, értékét, súlyát a kormánynál.

Az ilyen város kívánságait mindig respektálja a kormány. Aztán a közkórház építését sürgeti. Már tarthatatlan a mai állapot, keresztül kell forszírozni a közkórház felépítését.

Dr. Vajay Károly polgármester: A gyorsvonatért a legmesszebbmenő közbenjárást j tettük. Odafönt van a kérelem 42 képviselő aláirásával. Úgy hallatszik, hogy a kereske- delémügyi miniszter az összes gyorsvonatokat vissza akarja állítani. — A kórház felépítését az anyag hiánya késlelteti.

Ezután a közgyűlés a jelentést tudomásul vette.

(500.000 korona hadikölcsön.)

Dr. Gönczy Miklós polgármesteri titkár előterjesztette a tanács jelentését a város hadikölcsönjegyzéséről. Szatmár városa ötszázezer koronát jegyzett a Vili. hadiköl- csönből.

(A kereskedők dolga.)

Dr. Papp Ottó tanácsnok ismertette a kereskedőknek a közélelmezés ellátásába való bevonására vonatkozó javaslatokat. A gazda-