Szatmári Újság, 1918. június (2. évfolyam, 130-154. szám)

1918-06-21 / 147. szám

2-ik ui dal.

9 magyar hatónál) sérelmei.

A képviselőház ülése.

Budapest, jun. 20.

A képviselőház csütörtökön délelőtt 11 órakor folytatta Szász Károly clnoklésével az indemnitás tárgyalását.

Urmánczy Nándor a magyar katonák üldöztetéséről, szenvedéseiről beszélt. A magyar katonákat mindenütt fölhasználják. Velük tartatják féken a cseheket, a nemzetiségeket. Felkéri a honvédelmi minisztert, világosítsa föl a Házat arról, hány százalék magyar katona van az olasz fronton. A ttíz- vonaiba a magyar honvédeket osztják be. Valósággal beleolvaszíják a közös hadseregbe. A honvéd liszteket nemcsak német szóra, hanem a román nyelv megtanulására is rákényszerítik. Egy Rosenmayer nevű ezredes pedig olyan kijelentést tett, hogy a magyar tiszt ha külföldre megy, nem tud mást, csak ugatni.

Javaslatot nyújtott be Urmánczy, hogy utasittassék a honvédelmi miniszter: sürgősen nyújtson be törvényjavaslatot az önálló magyar hadseregről.

Fényes László részletesen foglalkozik ezután fölszótalásában Tisza István grófnak tegnapi beszédével, amelynek támadó éle ő ellene irányult. Semmi kedve sincs ahhoz, — mondotta — hogy Tiszával érintkezzék. Ezután a tisztviselők szomorú helyzetéről beszélt. Aztán szóvátette, hogy a németek nincsenek olyan tekintettel szövetségeseikre, mint mi ő reájuk. Szóváteszi azt is, hogy a Dunán milyen nagy csempészés folyik. Van Budapesten egy katonai intézmény, élén Sényi Péter korvett kapitánnyal, amely állandóan csempészettel foglalkozik. Sényi bizonyára nem anyagi érdek nélkül dolgozik. Beszéde végén a galíciaiak kitiltásának szükségességéről beszélt.

(A tudósítás folytatását, a telefonforgalom korlátozása miatt, lapzártáig nem kaptuk meg )

9 hözélclnrczzsi miniszter a szegény alosztályért.

Előnyben részesül az éielemeilátásnál.

Szatmár, jun. 20.

Windischgraetz Lajos herceg közélelmezési miniszter érdekes rendeletet küldött Szatmár városhoz. A rendelet következően hangzik:

„A szegényebb néposztály és a csekély jövedelemre utalt kisexistenciák szociális védelme érdekében elrendelem, hogy azon városokban és községekben, ahol az élelmiszerek elosztása a jegyrendszer alapján történik, elsősorban a hadisegélyesek, rokkantak, köz- tisztviselők, általában mindazok részére, akiknek évi jövedelme 4000 koronát meg nem halad, az általános élelmiszerjegyektől megkülönböztethető más szinü élelmiszer jegyek bocsáttassanak ki.

Egyben elrendelem, hogy a hatóság rendelkezése alá tartozó élelmiszerek szétosztásánál elsősorban a csekély jövedelemmel biró egyének részére kiadott jegyek váltassanak be, küiönösöen oly esetben, amikor a rendelkezésre álló és elsőrendű szükségletet képező élelmicikkek mennyisége kevesebb, mint amennyi az összes ellátandók részére szükséges volna.

Elrendelem továbbá, hogy mindazon tömegfogyasztás tárgyát képező élelmicikkekből, amelyekre a szerényebb jövedelmekkel bírók különösen rá vannak utalva, mint például burgonya hüvelyesek, tengeridara stb. — a szociális védelemre rászoruló kevésbbé tehetősek adagja magasabban állapíttassák meg. Sőt, egyes cikkekre vonatkozólag az élelmiszerek kiutalása alkalmával magam fogom az eltérő adagolást megállapítani.

Elvárom a törvényhatóság közönségétől, hogy rendeletem intencióit megértve, megSz a t m á r i Újság

felelő körültekintéssel és szociális érzéssel fogja ezen rendeleteranek a gyakorlatban való megvalósítását biztosítani.*

Szatmár város tanácsa a közélelmezési miniszternek ezt a rendeletét kiadta végrehajtás végett dr. Pap Ottó tanácsnoknak, a városi Közélelmezési Hivatal vezetőjének.

ipari «kősók jutalmazása,

Kik pályázhatnak a jutalmakra ?

Szatmár, junius 20.

A kereskedelmi miniszter az ipari munkások kiváló szorgalmának, buzgalmának és jó magaviseletének jutalmára rendszeresített száz koronás állami jutalomdijakból a debreceni kamara területére eső 5 jutalomdijra pályázatot hirdet. A jutalmazandó munkások mindegyike a jutatomdijon kivtii a jutalma- : zás tényét és indokait tartalmazó okmányt kap. A jutalomra való igény előfeltételei a következők: 1. Magyar állampolgárság. 2. Tényleges ipari munkában való állandó alkalmaztatása (kapus, kocsis, gyári iroda- ; szolga és más ilyen természetű szolgálatot j teljesítő, a jutalomra igényt nem tarthat) 3. j Legalább 15 évi megszakítás nélküli műkő- j dés az ipari munka körében. (Tanoncévek beszámíthatók, évadhoz kötött ipari mun- j kában alkalmazottaknál a teljesen betöltött évadok teljes évekkel egyenértékűeknek tekintetnek.) Mindezen feltételek teljesítése hiteles okiratokkal, esetleg a munkakönyvvel vagy annak másolatával bizonyitandók. 1 Ugyanazon munkás a szóban levő jutalom- i bán csak egyszer részesülhet. I

Ezenkívül a kamara is, hat, egyenként j 50 koronás munkásjutalmi díjra hirdet pályá- j zatot, melyekkel a kamara az ipari munkában segédmunkási minőségben eltöltött idők S érdemeit kívánja elismerni és jutalmazni. ! Megjutalmazhatók ezekkel mindazok az ipari j segédmunkások, akik tényleges ipari munkában való állandó alkalmazásban megszakítás nélkül legalább 15 éve dolgoznak és pedig ez időtartamból legalább 5 éven át a debreceni kereskedelmi és iparkamara területén (Hajdú, Bereg, Jásznagykunszolnok, Máramaros, Szabolcs, Szatmár, Ugocsavár- megyék) levő iparosnál vagy ipari vállalatnál. Az, hogy az általános feltételeknek megfelelnek, munkakönyvükkel, vagy más közhitelű okmánnyal igazolandó. A jutalmakért nem a munkások adják be kérvényüket hanem a munkaadók tegyenek a kamarához előterjesztést munkásaik megjutalmazásáért, ez esetben az ily beadványok bélyegmentesek, mig a munkások részéről beadott kérvények bélyegkötelesek. A kérvénynek a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a folyamodó neve és kora, b) a folyamodó foglalkozása, illetve ipara és évi átlagos keresete, c) alkalmazásának helye, illetve a munkaadó cég cime és iparága, d) mióta dolgozik a munkás az illető iparágában? e) mióta van megszakítás nélkül jelenlegi munkaadójánál alkalmazva? f) ezen munkaévekből mennyi van hiteles okmánnyal (munkakönyvvel) igazolva. Az ajánlottak közül a kamara maga választja ki, hogy mely pályázókat ajánlja a 100 koronás állami és melyeket részesíti 50 koronás kamarai jutalomban. Az ajánlások a debreceni Kereskedelmi és Iparkamarához 1918. évi julius hó 15-ig terjesztendők be. Ajánlhatók egyaránt kisipari és gyári munkások.

Pártértekezleti meghívás,

A szatmárvármegyei függetlenségi és 48-as párt intézőbizottságának tagjait, folyó évi junius hó 26-án (szerdán) délelőtt 10 órára Szatmárra, az Iparos-Otthon olvasó termében tartandó pártértekezletre tisztelettel meghívom.

Budapest, 1918. junius 18.

Hazafias üdvözlettel:

Dr. Falussy Árpád.

Szatmár, 1918. junius 21.

HÍREK.

— Érik a búza, s ha jó időjárás kedvez a gazdáknak, két három hét múlva megpendü! a kasza a magyar rónán. Néhol egy kicsit megfogyatkozott az emberek reménye, máshol pedig aranyhegyeket igér a föld. Talán közepes termés lesz, talán jő közepes, még semmit sem lehet tudni, de a szavaknak ez a kevés árnyalata száz és százmilliókkat jelent. Soha nem jelentett ennyit, soha nem volt iiyen drága a magyar buzakalász, mint most, 1918. nyarán, mikor üresek a viliág magtárai. Érik a magyar búza és minden gondolatunk kint jár a földeken, Lesz-e gazdag aratás ennek a földnek, amelyben olyan gazdagon teremtek meg a szenvedések? Minden aggodalom, minden- áhítat, minden imádság kevés ebben a három utolsó hétben, most vívja a föld rettentő küzdelmét az elemekkel, szárazsággal, jégesővel és ez az iszonyú küzdelem nekünk magyaroknak talán még annál a másiknál is nagyobb és szivetszoritóbb, amely Páris alatt és az olasz fronton tombol.

— Nincs telefon. Csütörtökön éjszaka, amikor 11 órakor fölhívtuk a telefon-központot, hogy budapesti tudósítónkat kérjük, a2t a meglepő választ adta a központ:

— Budapesttel nem lehet beszélni!

— Rossz a vonal ? — kérdeztük.

— Nem, a vonal jó, hanem rendelet jött. hogy csak állami beszélgetésekre lehet kapcsolni.

— Hírlapok sem beszélhetnek?

— Nem tudom biztosan, mindjárt megkérdezem Budapestet.

Pár pillanatnyi zürrögés után jelentkezik Budapest. Egy ingerült hang hangzik le Szatmárra :

Mondtam már, hogy hírlapnak sem lehet beszélni, csak államit kapcsolhatunk.

A szatmári központ az .előzékenység szitáján átszűrve mondja be nekünk a budapesti központ üzenetét, amelyet szerencsénk volt különben hallani.

—■ Hát hiába kérem, nem lehet beszélni, azt mondja Budapest. Én kapcsolnám, de Budapest nem kapcsolja.

Ezután elmondotta még a szives központ, hogy délután óta csak állami beszélgetést lehet kapcsolni a budapesti telefonvonalra. Hogy meddig fog tartani ez a tudósítói szolgálatunkat megbénító rendelet, azt nem tudja. Lehet, hogy pár napig, de az is megeshet, hogy hetekig.

Elmondottuk pedig mindezeket a magunk igazolására. A Szatmári Újság friss tudósításainak javarészét budapesti tudósítónktól szoktuk kapni telefonon. Most egyelőre számunkra megbénult a telefon, tehát egészen a nehézkesebb, több időt igénybevevő táviratra van utalva budapesti tudósítónk. Azon leszünk azonban, hogy igy is a lehető leg- kimeritőbben tájékoztassuk közönségünket úgy az ország, mint a nagy háború, általában a világ fontos eseményeiről.

— Bethniann Holweget szélhüdés érte. Berlinből jelentik: Bethmann-Hollwég volt birodalmi kancellárt szé.hüdés érte. Állapota súlyos.

— Szatmár város félmilliót jegyez a hadikölcsönböl. Dr. Vajay Károly kir. tan. polgármester csütörtök délután 3 órára ülésre hívta össze a város gazdasági bizottságát. Az ülés napirendjén Szatmár város hadikölcsönjegyzésének kérdése szerepelt. —< Dr. Pirkler Ernő tanácsnok ismertette a tanács előterjesztését. A legutóbbi közgyűlés ugyanis felhatalmazást adott a tanácsnak, hogy a Vili. hadikölcsönböl való jegyzésre tegyen előkészületet. Figus Albert főszám-