Szatmári Újság, 1918. június (2. évfolyam, 130-154. szám)
1918-06-30 / 154. szám
2-tk oidal. Szatm á pfü[ s a g Szalmái, 1618. junius 30. 1 szatmári ügyvédi kamara közgyűlése. Szatmár, junius 29. Szombaton délelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését a szatmári ügyvédi kamara a városháza nagytermében, a kamarai tagok élénk részvétele mellett, A közgyűlést Keiesztszeghy Lajos dr. kamarai elnök nyitotta meg, beszámolván arról az akcióró!, melyben a kamara a had- j bavonult ügyvédeket és ezek családját ez idén is részesitette. Majd Schünpflug Jenő dr. kamarai titkár ismertette a választmány által elfogadásra ajánlott évi jelentését. A kamara egész évi működését részletesen felölelő jelentés meg- emléttszik arról a tervezetről, mellyel a hadból visszatérő ügyvédek részére kölcsönala- pot óhajtanak létesiteni és arról a már több ízben előterjesztett kívánságról, hogy a magyar ügyvédeket katonai szolgálatban — éppen úgy, mint Ausztriában — a megyebeli helyen és rangban foglalkoztassák és hogy azon ügyvédeket, akik 1914 és 1915 óta teljesítenek szolgálatot, hosszabb szabadsága engedjék. A jelentés azután az ügyvédi nyugdíj kérdés ügyével kapcsolatban megemlíti az intézmény jelenlegi kedvezőtlen helyzetét, majd részletesen biráljaaz ingatlanok forgalmának korlátozása ügyében elrendelt miniszteri intézkedéseket és jelzi az ezen ügyben észlelt tapasztalatokat. Végül megemlékszik a jelentés a moratórium-feloldó rendelet azon szükségesnek mutatkozó módosításáról, hogy az ingó és ingatlan árverések ma már megtarthatók legyenek. A jelentéshez a tagok többen hozzászóltak és annak kiegészítése iránt is indítványt tettek. így például Weisz Sándor dr. a telekkönyvi ügyekben szükséges ügyvédkényszer elrendelését sürgeti az ingatlanok forgalmának erős korlátozása folytán. Hanwald Izidor dr. a jelentésben megállapítani kéri, hogy a jelenlegi gyám- és nyugdíjintézet egyáltalában nem tartható fenn, mert az ügyvéd özvegye részére adható 648 korona évi nyugdíjból ma még egy hónapig sem tud megélni az özvegy. Kiss Endre dr. j az ingatlanok forgalmának korlátozását Szatmár megyére vonatkozóan csökkenteni véli, mert itt nincs szükség a forgalmat teljesen megbénító rendelet szigorú alkalmazására. Farkas Antal dr. és Markovics Aladár dr a polgári perrendtartás egyes szabályainak re- formáját teszik szóvá. A közgyűlés a javasolt kiegészítéseket a jelentésbe felvette és Havas Miklós dr. indítványára kimondotta, hogy a birák és Ügyészek külön statusának létesítése és fizetésrendezési kérelmük teljesítése eéljából az évi jelentésben előterjesztést tesz a kormánynak. A közgyűlés azután elfogadta az 1918. évi költségelőirányzatot és a tagok által fizetendő idei tagsági és nyugdijjárulék összegét 140 koronában állapította meg. Miután a közgyűlés még meleg köszönetét fejezte ki Schönpfug Jenő dr. titkárnak a szép és tartalmas jelentés szerkesztéséért, a közgyűlés ezzel véget ért. — Wekerle a királynál. Bécsből jelenti a Magyar Tudósitó: Wekerle Sándor miniszterelnök, aki a közös minisztertanácson vett részt, délután a külügyminisztériumban folytatott hosszabb megbeszélést. A miniszterelnök eredeti tervétől eltérőleg vasárnap délelőtt audiencián fog megjelenni Őfelségénél. Gróf Serényi Béla föfclmivelésügyi miniszter szombaton délután visszatért Budapestre, Popovics pénzügyminiszter és Szte- rényi kereskedelmi miniszter egyelőre Bécs- ben maradtak. Szatmári krónika. Levelezés. Kedves (f. j.)! Amidőn önt a »felelős“ előterjesztésére és saját kérelme folytán belső munkatársi állásától felmentem, a Riporteri rend középkeresztjét az összes ragyogó csillagokkal adományozom Önnek. Ez a hivatalos rész. Most pedig engedje meg, hogy távozásához egy-két glosszát fűzzek. Ön volt az, aki /. j, név alatt zárójelben irt a Szatmári Újság hírrovatában pár soros cikkecskéket, melyekben nem talált ugyan az olvasó újdonságot, de láthatta egy melegen érző j szívnek szomorú megnyilatkozásait. Ön ezekben a kis hír-cikkekben mindig a saját szegénységét énekelte meg és prózában költeményt zengett arról a nyomorúságról, mely egy alig húsz éves ifjút az újságírói asztalhoz szegezve tart. Kis írásai mind megannyi szimbólumai voltak annak a végzetsze- rüségnek, mely a lélek belső erejétől hajtva irodalmi foglalkozáshoz köt egy ifjút, aki inkább szegény marad és nélkülöz, mintsem fiatalos izmainak frissességét egy más, praktikusabb pályán érvényesítené. Lám, kedves /. j. — a béke boldog éveiben az ilyen makacs ragaszkodás a tollhoz érthető volt. Végre is abban az időben más pályán is sok volt a szegény. Ma azonban más világot élünk. Egy kis ügyességgel, akarattal és bátorsággal sokra lehet menni. Pénzt könnyű szerezni, mert ugyebár másnak ma nagyon bőven van ebből és akinek sok van, azt mondja, hogy nincs is valami nagy értéke a pénznek. Persze, hogy Ön ezt nagy paradoxonnak tartja. Mert akármit is mondanak az emberek, a tény az, hogy ma is éppen úgy, mint a háború előtti világban, pénzért mindent meg lehet szerezni. Szép. kényelmes lakást, jó ruhát, füstölni valót, Ízletes ebédeket, jó vacsorákat. Egyszóval mindent, amire egy fiatal újságírónak ma nem telik, holott a lapjától éppen kétszer annyi fizetést kap, mint a béke idején egy doktor juris ügyvédjelölt kapott a principálisától. Lássa, kedves /. j. — nincs más megoldás, minthogy az Ön által annyiszor ideálizált szegénységen változtatni kell, még pedig úgy, hogy prózai költemények Írása helyett más, praktikusabb dolog után kell látni. Például itt van a borügynökség. Százezreket lehet vele keresni. Moratóriumot kell elrendelni az ön hajlamainak és szive vágyának ellenében. Fel kell függeszteni az íróasztal iránt érzett szerelmi érzelmeket mindaddig, mig ismét eljő a boldog kor, amikor a szegény újságíró-proletár is élni tud ... Csak arra vigyázzon, hogy ha szót fogad és sok pénze, puha ágya, szép ruhája lesz és finom szivarokat fog szívni: el ne felejtsen prózában költeményeket írni. Mert teli gyomorral és boldog gondtalanságban a költőknek, íróknak rendszerint elszáll az invenciójuk... * Tisztelt Front igazgató url Mindenekelőtt engedje meg, hogy belekössek a nevébe ... A jó Isten szerelmére, világháború idején hogyan lehet valakit Frontnak hívni ? Lássa, az a circus igazgató, aki ön előtt egy pár nappal ezelőtt szedte össze a jó szatmári közönség pénzét, jobban vigyázott a nevére. Az igazi neve Wollner volt és egy kis ártatlan artista fogással csinált belőle Renlowot. Egészen stílszerűen hangzik és ezen a jó hangzáson mit sem kockáíztatott akkor, amikor társat vesz a cégébe, akit Koczkdnak hívnak. De Front. . . Uram, ez ma vakmerőség ! Hogyan kívánhatja Ön, hogy akik itthon vannak, tömegesen menjenek a Front attrakcióihoz? Nem tudja ön azt, hogy az emberek babonásak és úgy gondolkodhatnak: Nem megyek biz én a Front felé se, még ha a Deák-térenés nem az olasz határon van felállítva ... Egyébként arra a szívességre akarom. kérni, kegyeskedjék a szatmári közönséggel kíméletesen bánni. Mél- tóztassék figyelembe venni, hogy Ren- hw urék is elvittek már egy vagyont, valószínűleg lesz még szerencsénk az idén más circusokhoz is, amelyeket éppen olyan zsuffolásig meg kell töl- tenünk, mint az előbbieket és ha bármilyen nagy rajongással is hordjuk a pénzt a ponyvák alá: a közönség teljesítő képességének is vannak határai. Végre is joggal attól kell tartanunk, hogy ha minden circus-igazgató nálunk pár nap alatt a duzzadásig tömi meg a pénztárcáját, híres várossá leszünk és ha a direktorok bohócokat akarnak majd szerződtetni, Szatmáron fogják az artista-ügynökök a legkitűnőbb anyagot ebből a céíbó! összeválogatni.... * Kedves Segéd Úri Nem mulaszthatom el, hogy a nagy nyilvánosság előtt meg ne köszönjem Önnek és tisztelt kartársainak, hogy a héten nem méitóziaítak sztrájkolni és előreláthatólag a jövőben sincs szándékuk ezt cselekedni. Mert tessék elhinni, hogy egy borbély-segéd sztrájk igen kellemetlen helyzetbe hozhatott voina bennünket, akik még nem vagyunk öregek, de már fiatalok sem. Az önök főnökéi többé-kevésbé katonai szolgálattal vannak elfoglalva és ha történetesen Önök beszappmozás után, vagy az egyik oldal ki vakarása után leteszik a borotvát: rettenetes szituációba kerültünk volna. Az ön-borotválás művészetét ugyanis igen kevesen értjük és gi lettet sem lehet már kapni. Ha Önök is sztrájkba lépnek: Szatmáron egyszerre nagyon sok öreg ember lett voina a korzón és kávéházakban látható. Sok ismerősöm van, akik egyedül még fésülködni sem tudnak és csak Önök tudják ezeknek az uraknak a haját rendbehozni, hogy a holdvilágot a fejükről valahogyan eltüntessék. Még több olyan ismerősöm van, akik simára borotváltan egészen jól festenek, de e nélkül az őszülő szakái kegyetlenül elárulná, hogy sok tavaszt láttak már és hogy bizony eljött az ideje a forró szerelmi élettől való csöndes visszavonulásnak. Önök kegyetlen leleplezésektől mentették meg a férfi-társadalom egy nagy csoportját és helyrehozhatatlanul diszkreditálták volna ezt a legkényesebb ponton: a nőkkel szemben való látszat fentartásának kérdésében. Valóban hála illeti meg Önöket, hogy mindez továbbra is titokban marad és éppen ezért javasolni fogom, hogy Önök ezentúl dupla borravalóban részesüljenek .......... Vl olin. — Szomaházy István, Karinty Frigyes, Szép Ernő az állandó munkatársai » Színházi Életnek, Incze Sándor népszerű hetilapjának, ők írták az e heti szám legérdekesebb cikkeit is. Képben és írásban gazdag és érdekes beszámoló van a legújabb Színházi eseményekről. Kotta melléklet, Újhelyi Nándor egyfelvonásosa, A bunda, Lukács Gyula cikke a tapolcai Kék rókáról emelendők még ki a gazdag számból, melyet Intim Pista népszerű rovatok tarkítanak. A Színházi Élet e heti számának ára egy korona. Előfizetési ár egy negyedévre 8 K 50 f.„ Kiadóhivatal Erzsébet kőrút 29.
