Szatmári Újság, 1918. június (2. évfolyam, 130-154. szám)
1918-06-23 / 149. szám
Szatmári Újság 2-ik oldal. Szatmár, 1918. junius 23. £ek heves részleges előretörései egész reggelig tartottak s az ellenség teljes kudarcával végződtek. A Scapre mindkét oldalán Bory, Beu- querelle, Habareque mellett, valamint a Wailly erdőben erős angol osztagokat részben elkeseredett közelharcban visszavertünk. Az angolok a többi harcvonalon ismételten eredménytelenül hajszoltak előre felderítő csapatokat. Az ellenséges támadások kivédése és a Sommetől délre intézett saját előretörésünk alkalmával foglyokat ejtettünk. Egy Brugge ellen intézett repülőtámadásunk a lakosságnak veszteséget okozott. A német trónörökös hadcsoportja: Az ellenség Noyontól délnyugatra sikertelenül támadott. Vandellcourttól délre az Oise és a Marne között az ellenség élénk tevékenységet fejtett ki. A franciáknak több alkalommal végrehajtott felderítő előretörései eredménytelenek maradtak. A franciák és az amerikaiak részleges támadásait Chateau-Thierrytől északnyugatra véresen visszavertük. ^ Ludendorff, első főszállásmester. Páriából naponta húszezrével menekülnek. Géniből jelentik: A Seine-departement szindikálistáinak szövetsége felhívta a munkásság figyelmét Páris szorongatott helyzetére. Kérdi, vájjon a kormány megtette-é a szükséges'intézkedéseket a szegényebb néposztály megélhetésének biztosítására. A Le Temps értesülése szerint naponkint 20.000 ember hagyja el Párist. A menekülés nem pánikszerű, a kormánynak mégis gondoskodnia kell több vonatról, hogy naponta necsak 20.000, hanem legalább 50.000 ember hagyhassa el a fővárost. Felszólítja a lap a félénkebb lakosságot, hogy azonnal hagyja el Párist, nehogy a többieket elbátortalanítsák. Genfböl jelentik: A Populaire azt irja, hogy Clemenceau miniszterelnök áilása Hin- denburgtól függ. Még egy német győzelem és Clemenceau nem lúd megmaradni abban a viharban, amely meg fogja rázni a parlamentet. Utódjaként csak Barthou jöhet számba, azonban Barthou nem elég tehetséges politikus. Három hétnél tovább képtelen lesz vezetni a képviselőházat és utána ‘katonai diktatúra következik. Zürichből jelentik: A Clemenceau-kormány teljesen váltságban van. Kétségbe vonják. hogy Briand el fogja fogadni Clemenceau meghívását a kabinetbe való belépésre. A Neue Züricher Zeitung szerint Clemenceau maradása Wilsontól függ. Szatmári krónika. Bajban vannak a hadi milliomosok. Huszár Károly képviselő olyan indítványt tett tegnap a Házban, hogy az állam vegye el a hadi milliomosok vagyonának nyolcvan százalékát! Elég lesz nekiek 20 százalék is. Mi lesz ebből, ha a^ országgyűlés véletlenül megszavazna egy ilyen törvényjavaslatot? Beláthatatlan perspektívája nyitnék meg a háború által előidézett különleges helyzeteknek és viszonyoknak. A mi hadi milliomosaink természete# sen két táborra szakadnának. Az egyik cso- pont úgy vélné, hogy a törvény végre' is törvény és azzal nem jó játszani, mert baj lenne a megmaradó 20 százalékkal is. Inkább valami, mint semmi. A másik csoport — valószínűleg a nagyobbik tábor — úgy gondolkodnék, hogy törvény ide, törvény oda, csak ügyesen kell azzal elbánni, ki lehet azt játszani . . . Föltéve azonban, hogy nagyon alaposan és gondosan vinnék keresztül az uj törvény végrehajtását és senki sem tudna csalafintasággal kibújni alóla, nagyon érdekes eredményeket produkálna ez az uj háborús adócsavar. Jól tudjuk, hogy a mi hadi milliomosaink közzül kevés van olyan, aki jelentékeny nyereségét és az ezekből előállott vagyonát, mint készpénzt, a vánkosa alatt tartogatná. Végre is a finínc a vánkos és szalmazsák között is megkeresné a kincset. A háborús vagyon rendszerint be van fektetve valahová. Vagy a bankban kezelik gyümölcsözően, vagy újabb üzletek tőkéjét képezi, vagy ingatlanok vételára gyanánt jelentkezik, Tegyük föl, hogy a mi hadimilliomosunk a háború alatt szerzett vagyonából egy szép emeletes házat vett a Rákóczi utcában A kincstárnak nem kell egyebet tenni, mint a ház értékének 80 százaléka erejéig a c. lapon bekebeleztetni a zálogjogát vagy a ház nyolctizedének tulajdonjoga őt illeti meg. Vagy tegyük föl, hogy egy hadi milliomosnál, aki fénves borüzletekből gazdagodott meg, a pincéjében felhalmozva rengeteg mennyiségű bort találnak. A kincstár vagy elveszi a bor árának 80 százalékát, vagy eladja az egészet és az érték 80 százalékát tartja meg magának. Mi következnék ezek után ? Ha a kincstár rátenné a kezét például arra a sok emeletes házra vagy ingatlan birtokra, melyet háborús nyereségekből szereztek az emberek, bizonyosan nem tartaná sokáig a birtokában azokat. A kincstár nem bajlódna sem a partájokkal és nem gazdálkodnék házi kezelésben. Ha borokat vagy más vagyontárgyakat venne el az uj adó alanyaitól, ezeket sem kezelné, hanem igyekeznék mindezeken mielőbb túladni. A szép paloták, birtokok és egyéb értékes ingó vagyonok ismét a forgalom központjába kerülnének és az uj tulajdonosok, akik mindezeket a kincstár utján megszereznék, egy újabb csoportját alkotnák ama vagyonos és pénzes embereknek, akik ezen az utón kerülnének felszínre és adnák bizonyságát annak, hogy kerestek, szereztek, örököltek, szóval hogy vagyonnal rendelkeznek. Mint ilyenek pedig természetesen pompás adóalanyokká változnának és az állam bizonyára sietne tőlük is beszedni mind azt, ami az államot illeti. Ha egy ilyen hosszabb periódust képzelünk el, végre is oda lyukadunk ki, hogy a gazdag embereket a kincstár valamennyit felhasználta, a pénzüket és vagyonukat igénybevette. Nem maradt hátra más, mint a szegény emberek csoportja. A szép paloták, birtokok és ingóvagyonok végtére ily módon a szegény emberek kezére kerülnének, akik hitelművelet utján vagy részlet-letagadásra csinálnak az állammal az üzleteket. Ha az üzlet sikerül és a szegény emberből gazdag lesz, a dolog rendben van. Jön a kincstár és elveszi a pluszt! Akad ismét egy szegény vállalkozó, aki mer és nyer . . . Amint látjuk tehát, a kérdéses indítvány szerint hozandó törvény idővel akaratlanul is egyik legfontosabb szocidl politikai intézménnyé nőheti ki magát, ha ugyan a háború még sokáig tart és lesz egyáltalán nép, amelyet az állam segíteni és sociális eszközökkel támogatni akarna ............. Vi olin. Pártértekezleti meghívás. A szatmárvármegyei függetlenségi és 48-as párt intézőbizottságának tagjait, folyó évi junius hó 26-án (szerdán) délelőtt 10 órára Szatmárra, az Iparos-Otthon olvasó termében tartandó pártértekezletre tisztelettel meghívom. Budapest, 1918. junius 18. Hazafias üdvözlettel:. Dr. Falussy Árpád, a várm. 48-as függetlenségi párt elnöke. HÍREK. — Ismét szünetel a telefonkapcsolás. Szombaton éjszaka ismét megbénult a i telefonhirszolgálatunk. A budapesti központ í nem kapcsolta fővárosi tudósítónkat, azzal ! az indokolással, hogy újabb intézkedés foly- i tán ismét csak állami beszélgetéseket szabad Budapestre kapcsolni. — Szatmár és a Debrecen— buda| pesti gyorsvonat. A Szatmári Újság megírta a minap, hogy dr. Vajay Károly polgár- mester interveniált a MÁV elnökigazgatóságánál a Szatmár és Budapest közötti gyorsvonat visszaállítása végett és azt a sovány vigaszt kapta, hogy Debrecenig már a közeli időben megindul a gyorsvonat, azonban Szatcnárnak még várnia kell. Szatmár beletörődött volna ebbe is, ha tekintettel lettek volna reá a Debrecen-budapesti gyorsvonat menetrendjének megállapításánál, oly módon, , hogy Szatmár csatlakozást kaphatott volna a ! gyorsvonathoz. Az uj gyorsvonat menetrend- | je azonban a következő. Debrecenből indul j reggel nyolc óra 22 perckor és Budapestre I érkezik déli egy óra 25 perckor. Budapest- ■ ről délután két óra tiz perckor indul és Debrecenbe érkezik délután hat óra 40 perckor. Az elsővonat hétfőhöz egy hétre, julius hó elsején reggel 8 óra 22 perckor indul el a debreceni állomásról. A gyorsvonat julius 1-én indul meg. Később valószínűleg Szat- márig is fog közlekedni. — A király az olasz froit mögötti városokban. Görzből jelentik: A király tegnap megtekintette Görz Gradiska és Mon- faltone városokat, ahol érdeklődött a lakosság kívánságairól. Gőrzben tanácskozott a magasabb katonai vezérekkel. Innen Udinéba ment, ahol kihallgatáson fogadta Windisch- graetz magyar közélelmezési minisztert, aki élelmezési kérdésekben referált az uralkodónak. A király este visszatért tartózkodási helyére. — A tanárok kongresszusa. Budapestről jelentik: A tanárok szombaton délelőtt kongresszusra gyűltek össze Palágyi Menyhért elnöklésével, akinek megnyitó beszéde után Benedek Marcell előadó ismertette a tanárok követeléseit. Követelik elsősorban a létminimumot, a status rendezését* a szolgálati pragmatikát. 150—200 százalékos háborús segélyt, a családi pótléknak 100 százalékkal való felemelését, a katona- tiszti lakbérrel egyenlő lakbért, a naturáliák- kal való ellátást. { — A szatmári Feminista Egyesület szombaton délután tartotta rendkívüli közgyűlését, melyen dr. Markovits Aladár indítványára határozati javaslatot fogadtak el, hogy fölkérik a szatmármegyei képviselőket, hogy a parlamentben szánjanak síkra a nők választójogáért. — Boda meghalt. Boda Dezső, a I főváros volt rendőrfőkapitánya szombaton | délben Máriabesnyőn tüdővérzésben meghalt. — A társadalomtudományi társaság szatmári fiókja vasárnap délelőtt II órakor, a városháza kis tanácstermében tartja első előadi&át a történelmi materialis- musrói, melyet dr. Guttman Lajos ismertet. — Az ötösök özvegy és árvaalapja. Városunk ötösei alig egy jó esztendővel ezelőtt fogtak elesett bajtársaik hozzátartozóinak segélyezését célzó pénzalap gyűjtéséhez. Ez a pénzalap ma, a mostoha körülmények figyelembe vétele mellett, impozánsnak mondható. Az özvegy- és árvaalap vagyona igy oszlik meg: 1, Értékpapirosban a Szatmári Takarékpénztár egyesület letétpénztárában 90.000 K. 2. Készpénzben a Szatmári Kereskedelmi és Iparbankban 77.540 K 99 f, összesen 167 540 K 99 f. Ebből az összegből körülbelül 15.000 koronát a vármegye áldozatkész közönségé adományozott, a többit az ötösök tisztjei és dicsőséges legénysége adta össze nagyon szerény „jövedelméből."
