Szatmári Újság, 1918. június (2. évfolyam, 130-154. szám)
1918-06-06 / 134. szám
2-ik oldal. Szatmári Újság Szatmár, 1S18. junius 6 Clemenceau nem tudott vá- laszolni a katonai helyzetről való interpellációra. A Havas-ügynökség jelenti Párisból: Zsulolt ház melleit ült össze a kamara. Cle- menceau kijelentet'e, hogy a katonai helyzetről szóló interpellációra nem válaszolhat. Cachin a szocialisták nevében felvilágosításokat kért. Clemenceáutóí, aki válaszában lehetetlennek mondta, hogy a csata hatodik j napján a katonai helyzetről nyilatkozzék. A í felelősség megállapítására vizsgálat van folyamaiban. Nem követi t! azt a gyávaságot, hogy érdemes hadvezérek eilen eljárjon. A miniszterelnök rámutat Oroszország elpártolására, amely lehetővé tette a németeknek, hogy kétszáz hadosztályt 'sorakoztassanak nyugaton a szövetségesek ellen. A pillanat rettenetes, de a katonák vitézsége, hősiessége méltó a pillanathoz. Katonáink, kiált fel Clemenceau, egy az öt ellen küzdöttek. Ezután elismeréssel adózik a hadvezéreknek, Fochnak, Petainnek. Ha kötelességemet nem teljesítettem — fejezte be beszédét Clemenceau kergessenek el, ha azonben bizalmukat birom, engedjék, hogy befejezzem katonáink müvét. A kamara ovációban részesítette Cemenceauf, aki végül felvetette a bizalmi kérdést. A kamara háromsázhetven- hét szavazattal, száztíz ellen, az interpellációs vitát bizonytalan időre elhalasztotta. A német v szár kar jelentése. Berlin junius 5. (A nagyfőhadiszállás jelentése.) Nyugati harctér: Rupprecht trónörökös hadcsportja: Flandriában sikeres előretörésekből foglyokat szállítottunk be. Az egész arcvonalon felderítő tevékenység folyt. A tüzérségi harc átmenetileg feléledt. A német trónörökös hadcsoportja: Az Aisne déli p írtján kivívott sikereink kibővítése folyamán az ellenséget az Ambleny-Cutry vonalra vetettük vissza. Elfoglaltuk Dommiestő! északra fekvő állásait. A l’Ourcqe folyó két oldalán helyi harcokkal harcicselekmények. Egyébként a helyzet változatlan. Lőwvnhardt hadnagy a huszonhatodik légi győzelmét aratta. Ludendorff. első főszállásmester. Vezérkarunk jelentése. Budapest, junius 5. (Hivatalos.) A tüzérségi tevékenységen kívül semmi fontosabb harci cselekmény nem volt. A vezérkar főnöke. A csehek és tótok lefegyverezése. Kiewhől jel* mik: A „Kicskaja Mist" jelenti: Trockinak a cseh tótok lefegyverezése dolgában kibocsátott felhívása közli, hogy valemeni'yi cseh tótot le kell fegyverezni. Ha később rn g fegyvereket találnak náluk, az illetőkei agyon kell lőni. A bolse*i iek és kozákok harcai. Kiewből jel ntik: Kuban vidékén a harcok, a kozákok és a boisevikiek között tovább tartanak Tisza a üémetorszápl való uj szövetségi. A képviselőház Ülése. Budapest, jun’ 5. A képviselőház szerdán délelőtt ülést tartott. Szász Károly elnök bejelentette, hogy Tisza István grófnak napirend előtti felszólalására adott engedélyt. Tisza német szövetség mélyítéséről beszélt. Abban a meggyőződésben van: a szövetség különösen a világháború folyamán annyira bevált, hogy az ország örömmel fogadhatja a szövetség mélyítését. A világháború közvetlen kiindulópontja Magyarország ellen irányított gonosz merénylet volt. Érdekeink megvédését szövetségünknek köszönhetjük. El lehet képzelni az intéz- j kedések egész sorát, amelyek a két hatalom | hadseregének kooperációjára vonatkoznak. A , kooperáció intenzivitását érthetik a vezérletre, j a felszerelésre, ami a jövőt esetleges hábo- j rujában érvényesülhet, de talán leggazdagabb j tartalmat nyer a szövetség erősítése a gaz- j dasági téren, anélkül, hogy a szövetség érintené az egymással szövetségre lépő államok szuveréniíását. Egész sorát nyújthatjuk a könnyítéseknek. Az egymásnak nyújtandó kedvezményeket nagyon kell konkretizálni. A monarchiánk a szövetségben meg kell kapnia a finánciális téren a támogatást, másodszor gazdasági téren nem szabad el- ! veszítenünk nyersterményeink importterületét, Biztosítanunk kell magunkat minden eshetőségre, hogy terményeinket európai forgalmiárak mellett, mindig elhelyezhessük. A me- j zőgazdaságnak védelmet kell nyernie. Reánk nézve a Németországgal való f szövetség csak akkor előnyös, ha nem jár 1 együtt olyan területtel való gazdasági egybe- j olvadással, amely nyersterményekben exportképes, mert ez katasztrófális lenne Magyar- országra. Szükséges, hogy a monarchia mindkét államának vétójogot biztosítsunk a gazdasági kérdésben. A szövetségbe csak olyan területek vehetők fel, melyek mellett az egész terület import jellege megmarad. Ö'örnmel üdvözli a tárgyalásokat. Németországra káros lenne, ha Magyarország ki- zsákmáriyoltatná magát Románia kedvéért. Németországnak érdeke, hogy Magyar- ország meg iegyen elégedve a szövetséggel. A szövetségben résztvevő államoknak igényit I kölcsönösen ki kell elégíteni. Wekerle Sándor miniszterelnök vála- ; szolt Tisza beszédére. Örül Tisza megnyilat- j kozásának, mert abban kifejezésre jut, hogy a szövetség kimélyiíését az egész ország helyesli. A legutóbbi évek eseményei megmutatták, hogy a szövetség milyen előnyös hazánkra. A szövetséget hosszabb időtartamra kell megkötni, másodszor szorosabbá kell tenni, de ki kell domborítani annak védelmi jellegét. Mindent el kell követnünk erőink, tehát véderőinknek is fokozására, erősítésére. Mezőgazdasági érdekeink szemelőtt tartása elsőrangú érdek A termelők érdekeit meg kell óvnunk olyan csatlakozástól, amely a saját visszonvunkat megváltoztatja. Szó sem lehet, csak olyan megegyezésről, amely szuverénitásunkat, teljes önrendelkezési jogunkat fenntartja. Ezután áttértek a napirendre. A főrendiház által visszaküldött adója- j vasiatokat úgyszintén a közjegyzők dijainak j szabályozásáról szóló javaslatot megszavazták, j Majd öt perc szünet után áttértek az j interpellációkra. ? ! Hozzászólás oz osztrák gyermekek nyaraltatásáfioz. Levél a szerkesztőhöz. Igen Tisztelt szerkesztő Ur I Rég óta éber figyelemmel kisérem a. Károly király gyermeknyaraltatási akciót!' Nagy érdeklődéssel olvastam az akciót részletesen ismertető felhívásokat s magam is nagy rokonszenvvel forgattam eszemben ennek a szeretet-akciónak a lehetőségeit és jelentőségét. Tudom, hogy a kormány városunk területén 1500 osztrák gyermek nyaralfatását vette tervbe, de tudom azt is, hogy a város társadalma nem mutatja ki ez irányban a nála más mozgalmaknál tapasztapasztalt lelkesedést. Én a magam egyszerű eszével azt hiszem megtaláltam a látszólagos közönbösség okát s jelen soraimban most azért fordulok az igen tisztelt Szerkesztő Úrhoz, hogy nagybecsű lapjában közölni szíveskedjék a közönyösséget megszüntető orvosságot. A dolog igen egyszerű! Utazzék fel a polgármester Ur Bécsbe és ott az osztrák sógoroknak tegye meg a következő ajánlatot : Ti azt szeretnétek, — hogy mi a ti éhező gyermekeiteket a nyár folyamán hat héti kosztolásra magunkhoz vegyük 1 s ezért ti minden gyermek után a h it hétre 60 K-t akartok nekünk fizetni. Mi a legnagyobb örömmel és testvéri szeretettel fogadjuk a ti kicsinyeseket s mi ennek a szeretetnek a fejében tőletek is csak szeretetet kérünk. A háború kitörését megelőző években nálunk egy 6—12 éves gyermek eltartásáért havonta körülbelül 40 kor t kértek el a kosztadő családok, tehát hat heti ellátásért 60 K-t, ami megfelel annak az összegnek, amit ti most a háború negyedik évéken akartok nekünk fizetni gyermekeitek után. Nekünk azonban ez a pénz nem keli, mert az még akad nálunk is. Mi a békébe abból a 60 K.- dól minimális számítás mellett vehettünk 5 pár jó gyermekcipőt és legalább 3 öltözet gyermek ruhát! Ne adjatok tehát ti most nekünk 60 K, hanem minden egyes gyermeketekkel küldjétek a koszíadó családoknak csak 2 pár gyermekcipőt és csak 2 öltözet ruhácskát. A dolog nem ütközik nagyobb nehézségbe, mert hiszen mi agrár ál- iam vagyunk s ha szűkösen is élünk, de azért van még annyi ennivalónk, hogy ellássuk a ti kicsinyeiteket, ti pedig ipari állam vagytok, tehát ti fel tudjátok ruházni a mi rongyos és mezitlábos apróságainkat. Ha tanácsomat megfogadjátok, biztosinak benneteket, hogy maga Szatmárnémeti városa 10,000 osztrák gyermeket lesz hajlandó elvállalni, tehát az egész országban a ti összes éhező gyermekeitek úgy meg fognak hízni, hogy magatok sem fogtok reájuk ismerni. De előre is kérlek benneteket, hogy ne hangoztassátok már most olyan keményen azt a szigorú fenyegetést, hogy ha Magyarország a jövőben nem ad még több élelmiszert nektek, akkor ti egy morzsa szenet sem adtok nekünk, mert már olyan élhetetlenek talán mi sem vagyunk, hogy mi meghizlaljuk a ti gyermekeiteket akkor s csupán szerétéiből, amikor ti ugyancsak szeretetlenségből megfa- gyásra ítélitek a mi szegény, rongyos, mezitlábos porontyainkat. Tisztelt Szerkesztő Úri erős meggyőződésem, hogy ha bécsi sógoraink polgármesterünk ilyen szavait megfogadják és teljesítik, Szatmárnémetiben a legnagyobb könnyűséggel láthatunk el 10—12 ezer éhező osztrák gyermeket! Soraim szives közlését kérve, maradok őszinte tisztelettel Szatmárnémetiben, 1918. évi junius hó 1-én egy városi polgár. Cimbalom eladó. Schunda-féle teljesen uj gyönyörűen faragott kitűnő hanggal 1000 koronáért. Arany János-uíca 22. szám alatt.
