Szatmári Újság, 1918. május (2. évfolyam, 104-129. szám)

1918-05-19 / 119. szám

Szatmár, 1918. május 19. HÍREK. CSEVEGÉS A NŐKRŐL * * Hölgyeim ! Nem akarok sem tanulmányt írni a nőkről, sem rájuk bizonyítani valamit. Minden férfi, aki össze akarná foglalni a nőkről való véleményeit, amelyeket zsenge ifjú­korától kezdve öregségéig szerzett, egy furcsa kaoszszal találná magát szemben és rájönne, hogy bizony öreg korában sem tud többet a nőkről, mint amennyit az első napon tudott, amikor a nőket észrevette. Ha módjában volna még egy másik életen át is gyűjteni véleményeit, tapasztalatait, még ebben a másik életben is mindig tanulhatna róluk s a végén nem tudna semmivel sem többet. Különben, mit tud az ember valaha? Az öreg nem tudja, mint kell élnie önmagának, mint ahogy a fiatal ember nem ismeri, mik azok, amik a fiatal ember számára a leg­jobbak. El fogom mondani a nőkről, amiket tudok, amikre emlékszem, amiket láttam és olvastam, talán minden cél nélkül, — csak csevegésből, puszta szórakozásból. De mi­előtt elkezdeném, egy vád ellen kell véde­keznem, amelyet már is hallani vélek. Meg­esik velem néha, hogy bizonyos keserűség­gel szólok a nőkről. Alkalmam lesz e cseve­gés folyamán is helylyel- közel a nőkről némely keserű megiigyelést, némely szemre­hányást tenni és olvasóim egyike-másika azt fogja mondani: — Pfuj, egy férfi, aki nem szereti a nőket! Kérem ezeket, hogy ne vádoljanak meg ilyen könnyelműen. Vegyék figyelembe azt az érvemet, hogy akkor fogok a nőknek ilyen­féle vádjával találkozni, amikor arra fogok rámutatni, hogy valami nevetséges divat vagy valamely hamis idea folytán női mivoltukat törekszennk kisebbíteni; amidőn valamely bájos sajátosságuktól akarnak megválni és kiteszik magukat annak a veszedelemnek, hogy elvesztik teljes uralmukat és édes zsar­nokságukat. Lehete-e azt mondani hölgyeim, hogy az az ember nem szereti a bort, aki minden lehető gondoskodást elkövet, hogy a bor el ne veszítse az izét, aromáját? Vá­dolhatják-e az ilyen embert, aki gondosan be­dugaszolja a borospalackokat, — azzal, hogy kegyetlen zsarnok, aki elviselhetetlen rab­szolgaságra ítéli Bacchus italát, mert meg akarja óvni attól, hogy Íztelen lé, savanyu lőre váljék belőle ? De ha másféle szemrehányások jutná­nak is eszembe, amelyek különben igazság­talanok volnának, még akkor sincs okuk aprehenzióra, hölgyeim, mert tudniok kell, hogy éppen azok panaszkodnak a nőkről, akik a legjobban szeretik a nőket. A törté­nelem nem azt mutatja-e, hogy a szigorú nagy nőócsárlók tulajdonképpen csak hangos szájhősök, akik nyilvános hangoskodásaik szertelenségéért bizony maguk is abban az édes rabszolgaságban bűnhődnek. Bölcs Salamon, aki példabeszédeiben nem nagyon kerülte a nyers szókimondást, és azt állította a nőkről, hogy keserűbbek, mint a halál, szintén a nőknek szentelte egész életét. A nő szépsége csalárd, a jósága gonosz! — mondja bölcs Salamon a béldabeszédeiben. Másutt igy szól: A szerelmes férfi úgy kö­veti a nőt, mint az ökör az embert, aki áldo­zatra vezeti. Codrus pedig azt mondta: Amennyi hal van a tengerben és amennyi csillag van az égen, annyi csalárdság van a nő szivé­ben. A komoly Hippokiates pedig azt veti a nők szemére, hogy természetük a gonoszság. Socrates meg azt mondja: Jobban el lehet lakni egy sárkánynyal, mint egy nővel. És hozzáteszi: Jobban kell félni egy nő szerelmétől, mint egy férfi gyűlöletétől. Szent Pál szerint a nőknek úgy kell iisztelniök a férfit, mint a férfiaknak az Istent. Szatmári Újság Ez az apostol megtiltotta a nőknek, hogy a templomban hangjukat hallassák és megtil­totta nekik, hogy. a papok dicséretzengede- zésébe beleénekeljenek. A történelem, a monda egybehangzóan a nőknek tulajdonit minden bájt, ami az emberi fajra zúdult. Éva. Dalila. Pandora, Heléne stb. A keresztények megtiltották a nőknek a papi működést. A jogtudomány kirekesz­tette őket az igazságszolgáltatás itélőszéké- ből . . . Mahomed kizárta paradicsomából a nőket. Általában a nők — mondja Tite-Live — édesebbek nyilvánosan, mint az otthonban Nem kell válogatni a nők között — mondja Plato — egyik sem ér semmit. Seneca, a filozófus határozottan állítja, hogy „az egyedüli dolog, ami erénynek mondható a nőnél: a rútság." A tudós rabbik a féltékenységnek arra a kérdésére: Mennyi ideig kell együtt lennie egy férjes nőnek egy idegen férfivel, hogy a házasságtörést elkövesse? — azt felelik: Elegendő annyi idő, amennyi alatt a tojás hígra fő és megeszi az ember. (F.: szj.) (Folyt, köv.) — Pünkösdi istentiszteletek. A szat­mári református templomban pünkösd első napján délelőtt 10 órakor prédikál Boros Jenő lelkész, urvacsorai beszédet mond Bél- teky Lajos lelkész; délután 3 órakor prédi­kál Thury Sándor s. lelkész. Pünkösd má­sodnapján délelőtt 10 órakor prédikál Bél- teky Lajos lelkész, urvacsorai beszédet mond Boros Jenő lelkész; délután 3 órakor prédi­kál Mogyorós Sándor s. lelkész. — A róm. kath. székesegyházban pünkösd vasárnapján, d. e. 9 órakor a nagymisét Szabó István prelátus-kanonok tartja. A szentbeszédet Uhl Károly dr., theologiai tanár mondja. Ez után a bérmálás szentségét fényes segédlettel Bo- romisza Tibor dr., szatmári püspök végzi. D. e. 11 órakor a mise alatt a szentbeszédet Nyisztor Zoltán dr., püspöki szertartó mondja. Pünkösd második napján a róm. kath. szé­kesegyházban d. e. 9 órakor a nagymisét Szabó István prelátus-kanonok tartja. A szent­beszédet Czumbel Lajos dr., theologiai tanár mondja. D. e. 11 órakor mise alatt a szent­beszédet Bakkay Kálmán dr., theologiai ta­nár tartja. — Jékey Sándor főispán marad. Az uj kormányalakulással összefüggésben természetszerűleg fölmerült a főispánok fel­mentésének kérdése is, amely azonban ez esetben igen jelentéktelen szerepet játszott, minthogy az uj kormány lényegileg ugyanazon a programmon áll, amelylyel előde bemutatkozott a parlamentnek. Három- ; négy főispán kivételével az összes főispánok megmaradnak helyükön, igy Jékey Sándor, Szatmar vármegye és Szatmár varos népszerű főispánja is. Jékey Sándor főispán csütörtö­kön reggel felkilenckor megjelent Weketle '■ Sándor miniszterelnöknél, aki tölkérte, hogy maradjon meg állasában. Jékey Sándor a fülkérésnek eleget tett és kijelentette, hogy to­vábbra is vállalja aiöispáni állást, minthogy azok a változtatások, amelyeket a választó­jogi javaslaton tervbe vettek, a magyarság­nak csak előnyére válnak. A módosítások folytán a választók száma csak mintegy százötvenezerrei lesz kevesebb, viszont a magyarság fölénye, a magyarul irm-olvasni tudás jobban ki fog domborodni. Jékey Sándor főispánnak állásában való megmara­3-ik oldal. dását osztatlan örömmel fogadja úgy Szatmár vármegye, mint Szatmár város közönsége, amelynek érdekeit mindig odaadással és lel­kesedéssel szolgálta eddig is. — Magyar gazdák a királynál. A király május 27-én fogadja a magyar gaz­dák küldöttségét. — Falussy Árpád kultuszmi­niszteri államtitkár. A hivatalos lap holnapi, vagy keddi száma közli Fa- lussy Árpád nagykárolyi képviselőnek kultuszminiszteri államtitkárrá való ki­nevezését. Falussy Árpád aki a Szat­mári Újság lapvezérlő bizottságának tagja, tegnap érkezett meg Buda­pestről • Nagykárolyba és pünkösd ünnepét cndrédi birtokán tölti. — A polgári iskolai tanárok gyű­lése Szatmáron. A polgári Iskolai Tanárok Országos Egyesülete május 21-én Szatmáron tartja közgyűlését. A város a gyűlés céljára átengedte a városháza nagytermét és a ven­dégek tiszteletére adandó uzsonnához a vá­rosi tanács 200 korona hozzájárulást szava­zott meg. — Szénadó. Budapestről jelentik: [A pénzügyminiszter elhatározta a szénadó beho­zatalát. Az erre vonatkozó törvénytervezet ké­szülőben van. Húsz százalékos szénadót ter­veznek, amelyből évente hatvanmilliót remél bevenni. A szénadó alól senkit sem vonnak ki. — Regéczy-ünnepély. Regéczy Sán­dor tanár arcképének, a múlt alkalommal el­maradt átadása, folyó hó 26-án, vasárnap délután 5 órakor fog megtörténni a ref. fő­gimnázium tornacsarnokában. Este 7 órakor gedig közös vacsora lesz a Kaszinóban. — Kabaré a színházban. Kovács Andor, Czeglédy Gyula és Balogh Böske tegnap esti kabaré-előadását szép számú kö­zönség hallgatta a szinházbak. Kovács két­ségen kivül ügyes, ötletes humorista, aki úgy a konferálásokban, mint az egyes műsor- számokban állandó derültséget tudott kelteni és a közönséget egész estén át szórakoztatta. Czeglédy saját szerzeményű dalaival aratott viharos tapsokat és Balogh Böske is elég sikerrel énekelte el a most divatos chanso­nokat. Az előadásnak csak az a hibája, hogy a társaság mindössze három tagból áll, — ez pedig kevés egy egész estét betöltő ka­baréhoz. A színház sem elég intim helyiség egy ilyen könnyű fajsúlyú produkcióhoz, — sokkal kellemesebb mulatság volna ez egy kerti helyiségben, ami persze csak volt, ma már az sincs Szatmáron. Aki azonban egy gondüző estét akar és szeret sokat kacagni: az a színházban is jól érezheti magát a Ko­vácsék pompás mókái mellett. — Ruhaneműk a hadi özvegyeknek, árváknak, rokkantaknak. Hadigondozó- kormánybiztosi hivatal közli: Ozory István főkapitány ur, az elkobzott harisnyák es barettéiből nagyobb mennyiséget bocsátott a kormánybiztosi hivatal rendelkezésére azon célból, hogy azok a Szatmár városi illetőségű hadi özvegyek, hadi rokkantak és hadi ár­vák között a hatóság által megállapított ár­ban kiosztassanak. Felhívom tehát a szat­mári illetőségű hadi özvegyeket, hadi rok­kantakat és hadi árvákat, hogy a harisnya és barchet kiváltására jogosító igazolványok átvétele céljából, május 22-én délelőtt 9—12, i délután 3—5 óra között hivatalos helyisé- j gemben, Városháza, (régi anyakönyvi hiv.) J jelenjenek meg, a hadi özvegyi, hadi rokkant * és hadi árva minőségüket igazoló okmányai-

Next

/
Thumbnails
Contents