Szatmári Újság, 1918. május (2. évfolyam, 104-129. szám)

1918-05-12 / 113. szám

2-ik oldal. Szatmári Újság Szatmár, 19l8. május 12 A német offenziva uj szakasza. , Géniből jelentik: A francia lapok köz­ük a frontról: A nagy harci szünetnek vége van, a német offenziva uj szakasza kezdődik, amely eddig nem ismert erővel, elszántság­gal robban ki. A nagy nyugati csata most fog eljutni forrpontjához. 500,000 főnyi amerikai esepaf. A Matin jelenti: Az amerikai hadügy­miniszter, Baker Kijelentette, hogy ötszázezer főnyi amerikai sereg útban van Francia - ország felé, a további csapatokat a Japántól megvásárolt hajókon fogják számtani. Megcáfolt béketanácskozás. A Norddeutsche Allgemeine Zeitung Írja, hogy a Daily Mail a német békeoffen- ziva témájával foglalkozva, közléseket tesz egy állítólagos látogatásról, amelyet Zuide tanár három Genfben időző amerikai pol­gárnál tett és állítólag a kancellár és a német külügyi hivatal megbízásából a Wilson elé terjesztendő tervezetet kifejtették a megegye­zéses békéről. Fel vagyunk hatalmazva kije­lenteni, Zuide tanárnak semmiféle megbíza­tása nem volt. . Az angol kormány és a bukeresii béke. Hágán át jelentik: A brit kormány vasárnap vagy hétfőn nyilatkozatban ki fogja jelenteni, hogy nem ismeri el a bukaresti békét. A Morningpost írja: A végső leszá­moláskor minden igényét kielégítik Romá­niának. A szüvetségesek nem fogadhatnak el olyan békét, amely Romániát teljesen vissza nem állítja és szenvedéseit nem kár­pótolja. Fölveszik a hétmilliós városi kölcsönt. A pénzügyi bizottság ülése. — Saját tudósítónktól — A városi közgyűlés által kikü’dött bi­zottság dr. Vajay Károly kir. tan. polgár- mester elnöklésével szombaton délutáni ülé­sén tárgyalta a hétmillió korona kölcsön fel­vételére beérkezett ajánlatokat. Dr. Pap Zol­tán tanácsnok ismertette az ajánlatokat. Meg­lepetéssel konstatálta a bizottság, hogy a beérkezett ajánlatok sokkal drágábbak, mint amilyenekre számítottak. (A bekebelezés ellen.) Mindenekelőtt annak a kérdésnek tisz­tázása felett indult meg a vita, hogy be- kebelezéses kölcsönt vehet-e föl a város ? Dr. Vajay Károly polgármester a leghatáro­zottabban a bekebelezéssel járó kölcsön ellen foglalt állást. Ezzel megkötnék a város kezét, de a város erdősége, a faanyagon kivül, nem is nyújt dupla fedezetet. Róth Lajos bankigazgató: Abban, azt hiszem, mindenki egyetért, hogy a községi kölcsön előnyösebb a városra. Azt nem látom tisztázottnak, hogyha a május 13-iki közgyűlés nem dönt az ajánlatok felett, az ajánlattevők fenntartják-e ajánlataikat? Dr. Keresztszeghy Lajos: Megállapít­hatjuk, csalódtunk abban a feltevésben, hogy kedvező ajánlatokat fogunk kapni. Én is azt hittem, hogy a pénz az utcán hever, csak föl kell venni. Most azonban ezekből az ajánlatokból látjuk, hogy ott vagyunk, ahol a háború előtt voltunk. Miért ne várhatnék addig, amig jobb feltételek lesznek? Ma még úgy sem lehet felhasználni, ha felvesz- s*ük is a pénzt. Nem foghatnak semmiféle munkához. A közgyűlés elé azzal a javas­lattal kellene beterjeszteni az ügyet, hogy halassza el. (Fel keli venni a kölcsönt.) Unger István, az O. M. B. szatmári fiókjának főnöke, rámutat arra, hogy a kur­zus mindig csak lefelé fog menni- A zálog­levél kurzusa nem lehet magasabb, mint az állampapíroké. Az ajánlatok nem lesznek jobbak később, mint ma. Maradjunk meg annál, hogy felvesszük a kölcsönt. A háború után hosszú ideig nem lehet majd előnyös kölcsönhöz jutni. Ami kis pénz akkor a forgalomban lesz, az drága lesz. Már ma 4 és kéttized százalékot ad betétre az O.M.B. A múlt év végén, vagy ez év januárjában még lehetett volna jó kölcsönt felvenni, de ezzel már elkéstünk. Thurner Albert: Ez a város mindig elkésik! (Kedvezőbb kurzust í) Figus Albert: Az ajánlattevő pénzinté­zeteket nem szabad kiengedni az obligóból, amely 30 napig áll fenn. Ez idő alait lehet tárgyalni velük kedvezőbb kurzus elérése végett. Dr. Farkas Antal: A kurzus rosszab­bodása annak tulajdoniiható, hogy a váro­sok rávetették magukat a kölcsönökre. / Dr. Pap Zoltán: Redukálni kellene a hétmilliót annyira, amennyire momentán szükség van. Annyit kellene felvenni csak, amennyi a függővölcsönök rendezéséhez, a hadikölcsön visszaváltásához szükséges; kö­rülbelül negyedfélmilliót. Dr. Vajay Károly: A hétmillió kell. A Magyat Általános Takarékpénztár ajánlatát szívesen elfogadjuk, csak javítsa a kurzust. Dr. Keresztszeghy Lajos: Róth Lajos igazgató urat is megkérjük, hogy tárgyaljon ez irányban intézetével. Fölmegy a polgár- mester és a főszámvevő ur is Budapestre, hogy az ajánlattevőkkel kedvezőbb föltételek elérése céljából tárgyaljanak é6 május 27-én egy rendkívüli közgyűlés dönthet. (Rendkívüli közgyűlés fog dönteni.) Ezzel a polgármester a vitát berekesz­tette és összegezte annak eredményét: A bizottság a beérkezett ajánlatokat a tárgyalás alapjául általánosságban elfogadhatónak tartja. A város érdekeit, jövő szükségleteit is figye­lembe véve, a bekebelezéses kölcsön felvé­telét nem ajánlja. A beérkezett ajánlatokat általános tárgyalásra ajánlja a törvényhatósági bizottságnak, mely azonben — miután ked­vezőbb feltételek elérése végett tárgyalásokra van szükség — csak a május végén tar- • tandó rendkívüli közgyűlésen fog véglegesen határozni. Különösen három ajánlat van, ame­lyekre nézve tárgyalni fognak kedvezőbb fel­tételek végett. Ezek az ajánlatok: A Magyar Általános Takarékpénztár 50 évre, 5 30 százalék annuitással, 92 75 száza­lék árfolyamon 3 százalék slornó mellett, a Magyar Jelzálog Hitelbank 50 évre, 5-32 szá­zalék annuitással, 92 5 százalék árfolyamon 3 százalék stornó mellett és a Belvárosi Ta­karékpénztár (Szatmárvármegyei Takarékpénz­tár) 50 évre 5 25 százalékos annuitással, 96 és fél százalékos árfolyamon, 2 százalékos stornó mellett kínálja a kölcsönt. Ez árfolyamok mellett azonban, a leg­kedvezőbbnél is, mintegy 507.500 korona volna az árfolyamveszteség. (Adják el a város ingatlanait!) A vita befejezése után szóba került, hogy a városnak ingatlanai eladásával kel­lene rendeznie adósságait- El lehetne adni az erdőségből. Róth Lajos bankigazgató kü­lönösen az erdőt tartja alkalmasnak eladásra, amelynek most rendkívül jó ára] van. Az avasi erdőséget megtartaná a város és csak a többit adná el, akkor is kapna annyit, amennyiből adósságát rendezhetné. Thurner Albert a város házait tartja eladásra alkal­masnak. Különösen a nagy bérházon kellene túladni. Ezt a nézetét osztja Keresztszeghy és Figus Albert is. Dr. Vajay Károly pol- mester azonban azon az állásponton van, I hogy semmiféle városi vagyon eladásához nem járul hozzá. Mikor a városnak valami intézmény céljára telekre van szüksége, ak­kor háromszoros áron kénytelen megvásárolni I Titkos aknamunka Károlyi Mihály ellen Egy német őrnagy iratokat kutatott Károlyinál. Ötvenezer koronát Ígért Károlyi titkárának. Szenzációs interpelláció a képviselőházban A képviselöház mai ülésén Urmánczy Nándor Károlyi Mihály gróf ügyében inter­pellál. Nem helyesli Károlyi politikáját, amelyet a magyar nemzet aggodalommal követ. Ezután foglalkozik a Károlyi ellen meg­indult hajszával. Elmondja, hogy titkos ak­namunka foiy Károlyi lehetetlenné tételére és ezt hivatalos külföldi kéz intézi Budapes­ten. Hivatkozik Károlyinak egy nyilatkoza­tára, amelyben ,Károlyi elmondja, hogy a folyó év február huszonhatodikán egy Ro­binson nevű magán detektív várakozott reá a lakásán, aki kijelentette neki: megbízást kapott egy német őrnagytól, hogy kutassa ki, mik vannak becsomagolva azon ládákba, melyeket Károlyi a napokban elküldött Pá­rádra. Az őrnagy információja szerint olyan iratok lehetnek bele csomagolva, melyek Károlyi francia fogságával vannak összeköt­tetésben. Az őrnagy Robinsonnak 50.000 ko­ronát Ígért. Én — mondotta Károlyi — tit­káromhoz utasítottam Robinsont. Simonyi titkár a következő nyilatkoza­tot tette — folytatja Urmáczy. 1918. február 27-én felkeresett Robinson azzal, hogy bi­zonyos iratokat fog kapni Hermán von Kon- sten német őrnagy részére, aki azt az utasí­tást adta neki, ha Kárnlyinak francia fogsá­gára vonatkozó, vagy olyan irata van, mely Károlyinak a szociálistákkal, szabadkőműve­sekkel, vagy a legutolsó sztrájkban résztvett munkások vezetőivel való összeköttetését bi­zonyítja, szerezze meg azokat számára. Na­ponként eljárt hozzám — mondja Simonyi — Robinson. Mindig kapott iratokat, de pa­naszkodott, hogy nem jók, mert nem bizo­nyítanak Károlyi ellen, holott az őrnagy kompromitálni akarja Károlyit.

Next

/
Thumbnails
Contents