Szatmári Újság, 1918. április (2. évfolyam, 79-103. szám)

1918-04-25 / 99. szám

2-ik oldal. Szatniári Újság Szálkái Sándor képnissln nyílt levele választóihoz. 9 munhapárt aknamunkája a mátészalkai - kerületben. Az alattomos intrika, a bujkáló akna­munka volt mindig a kenyere a sópárlnak, a geszti gróf és Lukács László népnyomo- ritó híveinek. Elmúlásuk utolsó óráiban sem tagadják meg magukat, Fel-felbukkanak a sötét háttérben s a reakció ravasz tizeiméi­nek szálaival próbálgatják behálózni a népet, amely megundorodott tőlük, megborzadt jog- tipró, panamista rendszerüktől, amelynek célja mindig csak a maguk féltett hatalmá­nak körülbástyázása volt, a nép, a verejté­kező milliók elnyomása, jogfosztása árán. A király, akinek ifjú, megértő szive a ma­gyar nép szeretetével van He, letaszította őket a sópénzen vett uralomról, de nehezen tudnak belenyugodni megsemmisülésükbe s vonaglanak, vergődnek s gyászos haldoklá­sukat alattomos, utszéli aknamunkával te­szik míg csúfosabbá. így acsarkodik a mun­kapárt a mátészalkai kerületben is. Mézes­mázos settenkedéssel környékezik meg a vá­lasztópolgárokat, aláírásokat csikarnak ki tő­lük áskálódó levelek számára, amelyekben a választók véleményét hamisítják meg. A má­tészalkai kerület függetlenségi választópolgá­rainak a mungó Clemenceau-k által hami­sított ilyen levele a következő is: Nagyságos Szálkái Sándor urnák, a mátészalkai választókerület országgyűlési képviselőjének. Budapest. Nagyságos Képviselő Ur! A választójogi javaslat már bizottsági tárgyalás alatt van és előreláthatólag miha­marabb az ország törvényhozó testületé elé kerül. . Nem volt még javaslat, mely az ország i létérdekeit annyira érintette volna, mint ép- \ pen ez a javaslat. A választójogi törvény mikénti megöl- j dásától függ nemzetünk egész jövője, ez j dönti el a nemzet jövősorsát. Egy választó- ! jogi törvénynek tulságba menő rendelkezései j nem nekünk valók, az értelmetlenebb törne- * gek túlsúlyra való jutása a nemzet elmúlását j fogja jelenteni, egy radikális választójog a ] politikai felfordulás veszélyes csiráját hordja ] magában, a magyarság és értelmiség tulsu- j íyát dönti meg s ez által a magyar haza \ sírját készül megásni. Már pedig Magyarországon csak a ma- j gyár legyen a vezető, ne dobjuk oda az or- j szágot a nemzetiségek és nemzetköziek pré­dájául. Hazafias agodalommal eltelve nézünk a jövőbe, magyar hazánk magyar voltát félt­ve, intézzük kérelmünket Nagyságodhoz és emeljük fel intő szavunkat pártállásra való különbség nélkül és kérjük, lépjen Nagysá­god a javaslat mérséklésének alapjára, befo­lyásával és szavazatával csakis olyan javas­latot támogasson, mely a magyarság túlsú­lyát biztosítja és a mely megóvja hazánkat a nemzetiségi veszedelemtől és a nemzetkö­ziségtől. Kérelmünk teljesítését és intelmünk meghallgatását annál inkább reméljük és azt joggal el is várhatjuk, mert hiszen Nagysá­god megválasztásakor a redikális választójog ellenségének vallotta magát és programjának főleg ezen pontja vitte diadalra zászlóját el­lenfelével szemben. Erre a munkapárti észjárású levélre a mátészalkai kerület országgyűlési képviselő­je a küvetkező nyílt levelet intézte választó­ihoz : Tisztelt választóim! Nagyszámú aláírással hozzám bekül­dött levelekre, addig is mig abban a hely­zetben leszek, hogy részletes beszámo­lót tartsak, a következőkben válaszolok. Köszönöm hozzám intézett felhívá­sukat és intelmüket és megnyugtatom önö­ket arról, hogy mindazon kérdésekben, igy a választójog kérdésében is, megtartom azon ígéreteket, melyeket programbeszé­demben tettem, természetesen figyelembe- véve azokat a követelményeket, melyeket a világháború által előidézett változott viszo­nyok támasztanak. Mint tudják, több mint 40 év óta küzdők a 48-as eszmék meg­valósításáért, ehez a zászlóhoz ezután is hü maradok. Egyszersmind több község kisgaz­dáinak hozzám intézett táviratára válaszol­va, megnyugtatom a kisgazdákat arról, hogy érdekeiket az adójavaslatok tárgyalásánál szivemen fogom viselni. Budapest, 1918. április 29. Hazafias üdvözlettel: SZÁLKÁI SÁNDOR országgyűlési képviselő. Egyelőre ezt a rövid választ küldötte s Szálkái Sándor képviselő a választóinak, a- ; kiket a sóval konzervált uj kurucok igyekez- I tek megdolgozni. Egyelőre ez is megnyugtat hatja a választókat, hoyy nem a haza van ; veszélyben a népnek jogot adó vál isztójogi 1 reform által, hanem a munkapárt uralmi re­ménykedéseit söpri el — velük együtt. A németek újabb sikerei. Bailleutól északra rohammal elfoglaltak egy magaslatot. & »tämst vezérkar Jelentése Berlin, április 24. (A nagyfőhadi­szállás jelentése.) Nyugati harctér: A Lys menti csatatéren és a Somme menti mentén a harci tevé­kenység a helyi harci cselekményekre szorítkozott. Baiüeultól északra rohammal el­foglaltuk a Wlauge hók magaslatot, ahol franciákat fogtunk el. Bailleultól nyugatra pedig visszavertünk angol tá­madásokat. Bethunetől északnyugatra meghiú­sítottuk az ellenséges erős előretöré­seket. A többi arcvonalon sok helyütt vívott előtéri harcokból foglyokat szál­lítottunk be. Richthofen báró százados egy ellenséges repülőnek a Somme menti csatatér feletti üldözésből nem tért vissza. Egy angol jelentés szerint elesett. Kelet: Finnország : A gróf Goltz tábornok parancsnoksága alatt álló csapatok elfoglalták Nyivinge és Ru- himasky vasúti csomópontokat és La- hitotól északra létrehozták az össze­köttetést a finn hadsereggel. Ukrajna: Krímben Kosch tábor­nok csapatai elérték a Sinferopolt. Ludendorff, első főszállásmester. üratianu vád alá helyezését követelik. Berlinből jelentik: A Vossische Zei­tung munkatársának Bukarestben Marghilo- mán kijelentette, hogy a lakosság tulnyo- mórészben el fordult Bratianu politikájától. Egyre többen követelik vád alá helyezését, Hivatalát Margiloman azon feltétellel vállalta, amelyekre a királytól ígéretet kapott. Neve­zetesen a kamara rögtöni feloszlatását béke­kötés után. Másodszor uj, politikailag intakt hivatalnoki kar létesítését. Harmadszor Brati­anu esetleges vád alá helyezését. Romániá­val még a béke folytán alkotmányos állam jön létre, amely a békefeltételek végrehajtását il­letőleg egészen más garanciákat nyújt. Ezért Románival a békekötés az entente államokra egészen mésként fog hatni, mint a keletiek­kel kötött béke. Vizsgálatot kérnek Ciemen- ceau és Poincaré ellen« Genfből jelentik: Párisi jelentések sze­rint Clemenceau állása sokkal jobban meg­gyöngült mint ahogy kezdetben hitték. A kamara bizottságaiban indítványok hangzot­tak el melyek a vizsgálatot kérték Clemen- ceau és Poincaré ellen. Ellenzéki lapok egész sora olyan hangot használ Clemenceau el­len, amilyet eddig még nem használtak, Sikertelen angol támadás a fiandriai part eilen. Berlin, április 24. A Wolff-ügynökség jelenti: Az április huszonkettedikéről huszon­hárma dikára virradó éjjel az angol haderők­nek fiandriai kikötőpontjaink ellen nagysza­bású és kíméletlen erőfelhasználással terve­zett vállalkozását meghiúsítottuk. wanui—un T1 nnisaa—— ■aaassssi fc Egymillió értékű óra befalazva. A Zrínyi-utcai ház titka. Országraszóló szenzációs fölfedezést tett a szatmári rendőrség szerdán délután. A legszükségesebb ruházati cikkekből, amelyek­ben a háború óta hiány van, több mint egy­millió korona értékű árut hozott napfényre a föld alól, ahová elrejtették a háborús viszo­nyok lelketlen kapzsi hiénái, akik a nyomo­rúságból, a szenvedésből milliókra menő aranyakat sajtolnak ki és vágnak zsebre. Az az ut, amely ide vezetett, onnan in­dult ki, hogy valaki egy pár cipőt vásárolt a Grünfeld-testvérek cipőüzletében. A cipő pár nap alatt szétment. A vevő visszavitte a boltba, hogy vegyék vissza. Elutasították. A vevő erre az ügyészségnél tett feljelentést. Domby kir. ügyész el is rendelte a nyomo­zást és áttette az ügyet Ozory István rendőr- főkapitányhoz, aki vasszigorral vette a ke­zébe, annál is inkább, mert a rendőrséghez is állandóan érkeztek a panaszok a szatmári cipőárak rettentő drágasága miatt. Itt volt éppen Szatmáron a Turul cipőgyár igazga­tója. Ennek közreműködésével tartotta meg a vizsgálatot, aki szakértői tudásával megál­lapította, nogy a cipők jelzései nem felelnek meg a valóságnak. Ez keltelte fel a gyanút, hogy valami összejátszásról van szó. Az ügyészség erre a főkapitány indítványára fel­hívta a vizsgálóbiróságot, hogy az összes szatmári cipőüzletekben tartsanak nyomozást, egyrészt elrejtett áruk után, másrészt a jel­zések megvizsgálására. Az összes cipőüzle­teket zár alá vették. így jutott el a hatóság, a rendőrség emberei Ozory István rendőrfő­kapitánnyal az élén, és Leitner vizsgálóbiró — Freund Chaim Zrinyi -utcai cipőáruüzle­tébe. Az emeletes ház kapuja alatt nyílik balfelől a bolthelyiség. Tátongó üresség. A polcokon imitt-amott egy doboz, egy csomag. Freund Chaim és a fia egyre hajtogatják: — Nincs itt semmi. A hatóság emberei megnézték a pincét is. Üres. Egy csomó só van ott zsákokban. Már készültek távozni, följöttek a pincéből, ________Szatmár, 1918. április 25.

Next

/
Thumbnails
Contents