Szatmári Újság, 1918. április (2. évfolyam, 79-103. szám)
1918-04-13 / 89. szám
2-ik uidal. Sz a t m á r i Újság Szatmár, 1918. április 31. felszerelési katonáknak és a hadosztályoknak kiváló részük van. A Somme két oldalán elterülő harctéren heves ellentámadások fejlődtek ki. A francia ezredek, emelyek az Avre nyugati pártján Morémtól nyugatra támadtak, igen súlyos veszteségek utón összeomlottak és háromszáz foglyot hagytak kezünkön, akiket ké- ! sőbb a francia ágyuk tüze megsem- j m isitett. A többi harctéren nincs újság. Ludendorfi első főszátlásmesier. Esti jelentés* A Wolff-ügynökség közü április 12-én este: Győzelmes csapataink előrehaladnak Armentiéres és Merviiie között a Lys széles síkságán. Páris ágyúzása. Genf bői jelentik: Francia hivatalos jelenlés közli, hogy Paris területének a mesz- szehordó ágyúval való Kivetését csütörtökön folytatták. Egyik lövedék egy gyermekotthont talált. A halottak száma négy, a sebesülteké j huszonnégy. Az angol kormány isntond« A Taegliche Rundschau jelenti: Londoni politikai körökben makacsul tartja magát az a hír, hogy az angol kormány lemond. Vezérkarunk Jslentése. Budapest, április 12. {Hivatalos.) i A hegységben, a Brénta mindkét olda- ' Ián fokozott harci tevékenység. A vezérkar főnöke. Az orosz hajók elhagyták j HeSsingforst. A Reuter-ügynökség jelenti Pétervárró!; Kétszáz orosz hajó közöttük csatahajók cirkálók és íorpedónaszádok, elhagyták Hel- stngforsot. és egy részük már megérkezett Kronstadtba. A kitalált levél. Bécsből jelenük: A Fremdetiblat? írja: A Journál de Geneve szerint Károly király állítólagos levele, amelyre Clemenceau hivatkozott az angol királyhoz van intézve. Mint bécsi beavatott helyen értesülünk, őfelsége sohasem intézett ilyen, vagy hasonló levelet az angol királyhoz. A román béka. Becs, április 12 illetékes diplomáciai helyről közük: A román békeszerződés legnagyobb része már elkészült, úgyszintén a nagyfontosságu jogpolitikai szerződések is. Ami a tárgyalások tavábbi menetét illet, ellehetünk készülve ezeknek további elhúzódására. Ennek oka a rendkívül bonyolult kereskedelmi szerződés. Erre vonatkozó tárgyalásokat nagyban megnehezíti az a körülmény, hogy a szövetségesek, különösen a monarchia belpolitikai köreinek kívánságai még nincsenek kellő összhangban. Ezért a békeszerződés teljes megkötéséig még hosszabb idő fog eltelni. Az angol wéderőjavasiatot elfogadták. A Reuter-ügynökség jelenti Londonból: Az alsóház elutasította a véderőtörvénynek ama módosítását, hogy a szolgálati kötelezettség korhatárát negyvennyolc évre szállítsák le és az ötvenéves korhatárról szóló eredeti javaslatot 262 szavazattal 52 ellenében elfogadták. Pasifis a szerb kütSnbéke ellen. Zürichből jelentik ; Pasics miniszterelnök rendeletére valamennyi szerb ellenzéki képviselőt letartóztattak, mert attól félnek, hogy az ellenzék kierőszakolhatja a különbekéi a központiakkal. A képviselőket a Korfu szigetén lévő Acbileonba zárták. ilz ingatlan forgalmat boHátozá rendeletről. Vigyázni kell a szatmári földié, irta a „Szamos“ !!-iki vezércikkében, de nemcsak erre, hanem ezen áldott magyar föld minden talpalatnyi darabjára. Ez a jelszó lebegjen mindenki előtt ki főidet birtokol, használ bármilyen címen. Ezt tartotta szem előtt a magas kormány is, a mikor korlátozó rendeletet meghozta, de a rendelet célját tévesztette. Az utóbbi évtized alatt Szafmárvárme- gyében hála istennek igen sok nagy birtok gazdát cserélt. Fölösleges nevekkel előhozakodnunk és községeket sem kell felemlítenünk, a .kik ezen jelentős közgazdasági folyamatot szemmel tartják, úgy is tudják, hogy mely ingatlanokról van szó, Mit tapasztaltunk ezen tulajdonváltozásokkal kapcsolatban? A rendszer az, hogy egy nagy birtokos helyett több birtokos művelte ugyanazt a föl- j üst, sőt a több birtokos helyett ma már egy ;■ pár száz kisgazda műveli mint sajátját ugyan- \ ezen ingatlanokat. A régi tulajdonos legtöbbször nehézkes és lomha munkája helyett ma többszáz fürge kisgazda forgatja a földet, mindannyi kezében a nagybirtok gyenge hozama helyett egy-egy kis kert módjára, dúsan trágyázott, jól megmunkált kicsiny birtok ontja a régi termésnek hatványozott mértékben megszaporodó.t hozamát. Egy néhány pár iga helyett egy pár száz iga szántja a barázdákat és igy ugyanaz a magyar föld duplán honorálja a reá fordított alaposabb és kövérebb munkáért gazdáit és az ország igen reászorult nagy magtárát. Ez volt az a természetes és önként végzőit — kormányrendelettel nem szabályozott áldásos ténykedés, mely ellen igen gyakran elitélő kritikát és sok ócsárlást hallottunk felhozni és mégis az eredmény az, hogy a többíertnelés érdekében soha sem cseleked lek jobbat! Az említett közgazdasági előnyön kívül nem feledhetjük azt sem, hogy igen gyakran eladósodott és az ingatlanok üzemi költsége felett sem rendelkező kezekből került a föld a kisgazdák tehetős százaihoz. Hogy ez mit jelent magyarázni felesleges! Több községünk legelő nélkül tengődött és lakosat a magyar ősfogialkozástól — a marhatenyésztéstől — legelő hiányában elestek. Ezen gazdát cserélt birtokokból a vármegye igen sok községe közlegelőt hasított ki és ezek lakói vagyonosodtak elsősorban. Ne legyünk tenát kishitüek! Ne nézzük a közgazdasági problémákat felekezeties oldalukról. Ontsuk le végre a kinai falakat! Hasznos közgazdasági funktiót végezhet mindenki, aki arra való, legyen bár vallása akármilyen, viszont aki ez ellen cselekszik, lehet ai az uralkodó valláshoz tartozó, akkor is árt a köznek és árt önmagának- És végre is legyünk tisztában azzal, hogy ez a hon és az egész világ mindegyikünké, azt felekezeti előjogon senki maga részére el és ki nem sajátíthatja. Levonhatjuk tehát azt a következtetést, hogy a nagy birtokok széttagolását és aprítását, egészséges elosztását igen gyakran állami beavatkozás nélkül igen jól elintézték a magánosok. Az Altruista bank mellett nagyon jól jött ezeknek a muikája is, mert hisz a magánosok államsegély nélkül operálva még több ingatlant osztottak szét és igy az amúgy is igen sok oldalról igénybe vett állam ezúttal nemcsak, hogy meg lett kímélve, hanem az aránylag gyors időközökben eszközölt tulajdonváltozásokból hasznot is húzott vételi illeték alakjában. Nincs tehát semmi indok az ingatlan forgalom erőszakos megbénítása mellett, sem az állam, sem az egyén szempontjából, sőt ellenkezőleg a mai bőséges pénz mellett teljesen szabaddá kell tenni az utat ahoz, hogy tőkeerős kezek vegyék a földet művelés alá I és igy biztosan nemcsak vágy marad a több- termelés, hanem valóság lesz. A város felirata a korlátozó rendelet hatályon kívül helyezése mellett tehát igen indokolt és nagyon helyes! Dr. E. L. imos császár távirata Károly királyhoz. A pármai hercegnő levele Mrae Ciemen- ceau kezében. Clemenceau francia miniszterelnök ama. kitalálása folytán, hogy Károly király egy ál- litóiagos levelében Franciaországnak Elzász- Lotharingiára vonatkozó jogos visszaszerzési igényeit elismerte volna, őfelsége táviratot intézett Vilmos császárhoz, amelyben felháborodással utasította vissza Clemenceau hazugságát. Erre a táviratra Vilmos császár a következő távirattal válaszolt Karoly királynak : „Fogadd legszivéiyesebb köszönetemet táviratodért, amelyben a francia miniszterelnöknek Elzász-Lotharingíára vonatkozó francia igényeknek tekintetében való állásfoglalásodról szóló megjegyzését, mint teljesen tarthatatlant visszautasítod és újból hangoztatod ez érdekek szolidaritását, amely közöttünk és diadalaink között fenáll. Sietek megmondani neked, hogy részedről ilyen biztosításra egyáltalán nem volt szükség, mert egy pillanatig sem voltam affeiől kétségben, iiogy te a mi ügyünkkel ugyanilyen mértékben magadévá tetted, mint ahogy mi monarchiád jogaiért síkra szállottunk. Ezt eddigi küzdelmeink mindenki előtt világosan bebizonyították és a kötelékeket még szilárdabbá tették. Ellenségeink, akik becsületes harcban ellenünk semmitsem tudnak tenni, nem riadnak vissza a iegtisztességtelenebb és a legalacsonyabb eszköztől sem. Ebbe bele kell törődnünk, de annál inkább kötelességünkké válik, hogy az ellenséget valamennyi harctéren megtámadjuk és megverjük. Hü barátsággal Vilmos imperátor rex. A Berliner Tageblatt bécsi tudósítója jelenti Károly -király állítólagos leveléről: j Tulajdonképpen arról van szó, hogy a pár- j mai hercegnő levelet küldött Párisban élő fiának. A levél politikai megjegyzéseket is tar- | talmaz. A levélhez Károly király a kővetkező : sort fűzte: Szives üdvözlet Károlyodtól. E levelet a hercegnek futár vitte. A her- i cég, aki a párisi szalonokban megfordul, egyik j szalonban találkozott Mme Painlevével és Mme j Clemenceauval. Egy beszélgetés alkalmával, I ame'y Elzász-Lotharingiáról folyt, a pármai her- j cég kijelentette, hogy Elzász-Lotharingia kérdése német és francia kérdés. És kijelentésének igazolásául Károly király üdvözletét tartalmazó levelére hivatkozott. Mme Clemenceau erre elkérte a levelet a hercegtől. A dolognak ilyen alakulása Czernin állását csak megerősítette. Károly királynak Vilmos császárhoz intézett s a szövetségi hűséget erősen hangsúlyozó távirata válaszul szolgál azoknak, akik azt beszélik, hogy Czernin gróf a Clemenceau-ügy miatt le fog - mondani állásáról.
